Bíróság döntött egy agyhalott kislány kezelésének leállításáról

Egy 13 éves kaliforniai kislánynál rendkívül ritka műtéti komplikációt követően állt be az agyhalál állapota, családja viszont tovább küzd azért, hogy a gyermeknél folytassák az életfenntartó kezeléseket. Erre azonban már nem sokáig lesz lehetőség: bírósági határozat született arról, hogy a kislányt napokon belül le kell venni az őt életben tartó gépekről.

Az elmúlt hetekben az amerikai média kiemeltem foglalkozott annak a 13 éves kaliforniai kislánynak az esetével, akinél mandulaműtét után fellépő igen ritka szövődmény következményeként beállt az agyhalál állapota. A médiafigyelem oka, hogy egy friss bírósági határozat értelmében a kislányt le kell venni az őt életben tartó gépekről, annak ellenére, hogy a családja foggal-körömmel küzd a döntés ellen. Szakmai szempontból azonban az agyhalál után az esetleges szervdonáción túl nincs értelme az életfenntartó kezelések folytatásának.

Jogilag már halott

Az Egyesült Államokban a legtöbb országhoz - köztük Magyarországhoz - hasonlóan az agyhalál állapotába került ember jogilag halottnak számít. Agyhalálról akkor beszélünk, amikor tartósan megszűnik az agyban vagy az agytörzsben az idegi tevékenység, nincsenek elektromos impulzusok az agysejtek között.

A klinikai halál állapotával ellentétben (amikor a légzés, a keringés és az agyműködés leállása átmeneti) az agyhalálból nincs visszaút, de mivel a modern gépek segítségével a szívműködés, a légzés és több más biológiai folyamat mesterségesen fenntartható, ezért a test ugyan látszólag él, de ettől az ember még nem – írja beszámolójában a Livescience.com.

Az agyhalál beállta után támogatás nélkül a szív még egy rövid ideig, kevesebb, mint egy óráig képes dobogni, lélegeztetőgéppel viszont egyes biológiai folyamatok (beleértve a veseműködést és az emésztőrendszer működését is) akár egy hétig is fenntarthatóak.

Ha a lélegeztetőgépen lévő agyhalott ember megkapja a szükséges hormonokat (például a pajzsmirigy hormonokat), a vérnyomást szabályozó gyógyszereket és mesterségesen fenntartják a megfelelő testhőmérsékletet is, akkor elméletileg hónapokig, sőt évekig is „életben” tartható a test. Az ember azonban ettől még halott, ezért a gyakorlatban csak pár napig folytatják az életfenntartó kezeléseket – addig, amíg a család megfelelően el tud búcsúzni tőle, illetve amíg egy esetleges szervkivétel ezt indokolja.

Emberileg érthető, orvosilag nem indokolt

A 13 éves kislány esetében emberileg teljesen érthető, hogy a család szeretné továbbra is fenntartani az élet látszatát és a test biológiai folyamatainak mesterséges működtetését, szakmai szempontból azonban ez nem indokolt - írja a Livescience.com.

Más lenne a helyzet, ha a kislány agyhalál helyett tartósan vegetatív állapotban lenne, és az is eltérő megítélés alá esne, ha agyhalottként életképes magzattal lenne terhes. Így azonban nincs sok esély arra, hogy család a bírósági döntést hatályon kívül tudná helyeztetni.

Tavaly a Debreceni Egyetem orvosai 12 héten át tartottak életben egy 31 éves kismamát. A nő a várandóssága 15. hetében agyvérzéssel került kórházba. Az orvosi beavatkozás ellenére a nőnél néhány napon belül beállt az agyhalál, ám az orvosok és a család közösen úgy döntött, hogy a magzat érdekében a nőt nem kapcsolják le az életfenntartó gépekről. A szülést követően még két napig tartották életben, ami alatt öt szervét eltávolították. Ezzel még négy beteg életét mentették meg.