Mellékhatást találtak egy külföldi influenzaoltásnál

Gyerekeknél növeli a kóros nappali aluszékonyság kockázatát egy Nyugat-Európában alkalmazott, pandémiás (H1N1) influenza elleni oltás - erősítették meg korábbi vizsgálatok eredményeit brit epidemiológusok. Magyarországon egy más összetételű vakcina került forgalomba, amely a szakember szerint nem jár hasonló szövődménnyel.

A British Medical Journal online kiadásában közölt eredmények megerősítik korábbi, Finn- és Svédországban végzett kutatások eredményeit, és arra utalnak, hogy az összefüggés - a korábbi feltételezésekkel ellentétben - nem csak a skandináv népességben figyelhető meg. Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák: elképzelhető, hogy a kockázatot túlbecsülik, és a pontosabb kockázatbecsléshez az érintett gyerekek és serdülők hosszú távú monitorozására lenne szükség.

Először Skandináviában merült fel

A pandémiás influenza A (H1N1) törzs 2009-ben jelent meg, többmillió megbetegedést és több mint 18 000 halálesetet okozva a világ mintegy 200 országában. Európában négy különböző vakcinát engedélyeztek, ezek közül Angliában és a skandináv országokban a GlaxoSmithKline Pandemrix nevű vakcináját forgalmazták, amellyel az 5 év alatti egészséges gyerekek közel negyedét beoltották. Magyarországon egy más összetételű vakcina, a Fluval P (Omninvest Oltóanyagtermelő és Kutatásfejlesztő Kereskedelmi Kft.) került forgalomba.

2010 augusztusában Finnországban és Svédországban felmerült, hogy összefüggés van a Pandemrix oltás és egy krónikus alvászavar, a kóros nappali aluszékonyság (narkolepszia) fokozott kockázata között. Egy 2012-es finn vizsgálatban a 4-19 éves korosztályban a narkolepszia kockázatának 13-szoros növekedéséről számoltak be az oltást követően.

A narkolepszia mint szövődmény veszélyére hivatkozva Finnországban és Svédországban visszavonták a vakcinát, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pedig vizsgálatot indított. 2011 nyarán az EMA közleményt adott ki, melyben a finn és svéd vizsgálatok eredményei alapján a Pandremix vakcina használatát 20 évnél fiatalabbak számára csak akkor javasolták, ha nem áll rendelkezésre megfelelő szezonális influenzaoltás. Ugyanakkor megállapították, hogy a vakcina előny-kockázat aránya összességében kedvező. Ez szerepel a WHO 2011-es állásfoglalásában is.

Az EMA fenti közleménye szerint narkolepszia kockázatának növekedését sem a 20 év felettiekben, sem más országokban nem tapasztalták - hogy miért pont a skandináv gyerekeknél lépett fel, abban a szakemberek szerint genetikai és környezeti faktoroknak is szerepe lehetett.

A jövőbeli engedélyezéseket érintheti

A történetben új fordulatot hozhat a londoni Egészségvédelmi Ügynökség (Health Protection Agency) szakemberei vezette vizsgálat, amelyben a kockázatnövekedést angliai gyerekek körében is kimutatták.

A kutatócsoport 245, alvásközpontban vagy neurológiai központban vizsgált gyerek és serdülő adatait elemezte. A résztvevők közül 75 gyereknél diagnosztizáltak narkolepsziát, és ebből 11 gyereknél a tünetek megjelenését megelőzte a Pandremix-oltás (hét gyereknél 6 hónap, a többieknél hosszabb idő telt el az oltás és a narkolepszia megjelenése között). A statisztikai elemzés azt mutatta, hogy a vakcináció a narkolepszia kockázatának 14-szeres növekedésével járt, ami azt jelenti, hogy 52-57,5 ezer oltásra jutott egy narkolepsziás eset.

A szerzők szerint a finn és svéd viszgálatokat megerősítő eredmények a Pandremix oltás és a narkolepszia közötti ok-okozati összefüggésre utalnak, ugyanakkor a kockázatbecslést torzíthatja, hogy a beoltott gyerekeket feltehetően gyorsabban küldik kivizsgálásra a tünetek megjelenésekor.

Bár nem valószínű, hogy ezt a vakcinát a jövőben is alkalmazzák szezonális influenza megelőzésére, a szerzők szerint az eredmények fontosak lehetnek hasonló összetételű vakcinák jövőbeni engedélyezése során.

Dr. Jankovics István, az Országos Epidemiológiai Központ laborvezető főorvosa megkeresésünkre elmondta: a Magyarországon alkalmazott Fluval P vakcina egészen más összetételű, mint a Pandremix, és beadását követően egyetlen narkolepsziás esetet sem jelentettek.