A géneket is érinti a gyermekkori bántalmazás

Először dokumentálták német kutatók, hogy a gyerekkori traumák olyan génműködésbeli változásokat indíthatnak el, amelyek következtében maradandóan megváltozik a stresszhormonok termelődését szabályozó rendszer. Génszabályozásuk tartós megváltozása miatt a bántalmazott gyerekeknél később fokozott lesz a szorongás, a depresszió és más hangulati zavarok kockázata.

A müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet munkatársai kimutatták, hogy az erre genetikailag fogékony egyéneknél a traumák hatására megváltozik az FKBP5 jelű gén működését szabályozó úgynevezett metilációs mintázat, ami elvezet a stresszhormonok szabályozásának károsodásához.

Az emberi DNS betűsorrendjének leírása, majd a gének azonosítása után kiderült, hogy a DNS-lánchoz kapcsolódó módosító jelek - epigenetikai módosítások - döntik el, hogy melyik gén van éppen bekapcsolt vagy kikapcsolt állapotban. Mivel az egyes gének aktivitásától függ, hogy az általuk kódolt fehérje termelődik-e vagy sem, az epigenetikai tényezők jelentősen befolyásolják a szervezet működését. A metilációs mintázat azt takarja, hogy a DNS-molekulához hol kapcsolódnak metilcsoportok.

Elisabeth Binder kutatásvezető és csoportja csaknem kétezer olyan afroamerikai ember DNS-ét vizsgálta meg, akit gyerekkorában vagy felnőttkorában ismételten és súlyosan bántalmazták. A traumák áldozatai közül minden harmadik szenvedett a vizsgálat idején poszttraumás stresszben. Ezen állapot kialakulásának esélye csak azoknál volt arányos a bántalmazás súlyosságával, akik a stresszhormonok termelését szabályozó FKBP5 gén egy adott variánsát hordozták. Ezekben az emberekben eltéréseket találtak egyes idegsejtek működésében is.

A kutatók kimutatták, hogy azokban, akiket gyermekkorukban bántalmaztak, a nagy stressz hatására keletkező stresszhormonok miatt metilcsoportok törtek le a DNS-molekuláról, az így megváltozott metilációs mintázat miatt pedig nőtt az FKBP5 gén aktivitása. Azoknál, akik felnőttként éltek át traumát, nem találtak ilyen változást a metilációban - idézte az intézet közleményét a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.