Serkenti a D-vitamin a hajnövekedést

Vágólapra másolva!
Számos kutatás keresi a megoldást arra, hogy lehetne a meglévő, de inaktív hajtüszőket ismét munkára, azaz hajnövesztésre fogni. A végleges módszer kidolgozásáig várhatóan több évnek kell még eltelni, de a D-vitaminnal folytatott kísérletek már eddig is igen biztató eredményeket hoztak.
Vágólapra másolva!

A hajnövekedés és kopaszodás folyamatában rendkívül fontos szerepet játszik a D-vitamin és a bőrben lévő mikroszkopikus receptorai. Azt szinte mindenki tudja, hogy a D-vitamin elengedhetetlen a csontok és az izmok fejlődéséhez, de a hajnövekedési ciklusban betöltött szerepéről ritkábban hallani - hívják fel a figyelmet amerikai szakemberek.

Pedig a D-vitamin az eddigi eredmények alapján alkalmasnak tűnik arra, hogy a hajtüszők működését bizonyos mértékben serkentse. A hajnövekedés ciklikus folyamat: a hajtüszők 2-6 éven keresztül hajszálakat termelnek, majd a hajszál kihullik, a tüsző pedig hetekig-hónapokig pihen, mielőtt a hajszáltermelés újraindul. A kutatók szerint az ember hajtüszői közül 15 százaléknyi mindig inaktív, ráadásul a nyugalmi fázis ennél tartósabbá is válhat. Ha ugyanazon bőrfelületen nagyobb mennyiségű tüsző "hibernálódik", kialakul a kopaszság.

A D-vitaminnal komoly áttörés jöhet

A hajhullás megállítására és a kopaszság felszámolására egyre nagyobb igény mutatkozik. A Nemzetközi Hajhelyreállító Sebészeti Társaság (ISHRS) adatai szerint világszerte közel 2 milliárd dollárt költenek évente a hajvesztés műtéti kezelésére. A kopaszodást kiváltó okok igen széles skálán mozognak: a férfiaknál megszokott, az életkor előrehaladtával jelentkező kopaszodás mellett a hajtüszők elhalását okozhatja kemoterápiás kezelés, de hajhullást eredményezhetnek bizonyos gyógyszerek, egy szélsőséges étrend (pl. fogyókúra) és a szülés is.

Egyre több kutatatás vizsgálja a D-vitamin pontos szerepét a hajhullás megállításában. A Harvard Egyetem orvosi karának szakemberei például megállapították, hogy a bőrben található D-vitamin- receptorok serkentik a hajnövekedést. A Kaliforniai Egyetem kutatócsoportja pedig nemrég olyan, MED névre keresztelt molekulát azonosított, amely befolyásolja ezeknek a receptoroknak a működését: az egereken végzett kísérletek bizonyították, hogy a rágcsálók szőre ritkábban nőtt vissza, miután a receptorok működését befolyásoló gént blokkolták.

Tavaly fejeződött be az a kutatás is, amelyben egy másik, a D-vitamin-receptorokat serkentő molekulát (LEF1) is azonosítottak. Ez a molekula ráadásul a vitamin jelenléte nélkül serkentette a receptorokat, ezért következő lépésként a kutatók azt fogják modellezni, növekedésre lehet-e fogni a tüszőket a mesterséges receptor-stimuláció révén. Japán kutatók pedig nemrég genetikailag módosították a szőrtüszőket, amellyel egyetemben visszaállt a hajhagymák működése is.

Mekkora legyen a dózis?

Az eddigi eredmények mellett azonban számos kérdés is felvetődött a D-vitamin hajnövekedést serkentő szerepéről. Nem sikerült például meghatározni, hogy pontosan mekkora adag D-vitaminra van szükség a kézzelfogható eredmény eléréséhez. Bár a legtöbb embernél inkább a D-vitamin hiánya jellemző, semmi esetre sem szabad túlzásba vinni annak pótlását. A D-vitamin tartós túladagolása ugyanis kockázatokat is rejt: mellékhatásként tartós gyengeség és veseproblémák alakulhatnak ki.