A levágott haj kiváló műtrágya

A levágott hajból nem csak  póthaj vagy paróka készíthető: újabban természetes, környezetbarát trágyaként is kísérleteznek vele.

A tudósok régóta keresik a megfelelő felhasználási módját a fodrászatok padlójáról naponta összesöpört hajnak, és úgy tűnik, sikerült is találni néhány ígéretes megoldást. Mivel hatalmas, folyamatosan újratermelődő mennyiségről van szó, ezért nagyban kellett gondolkodni: így született meg a hajból készült gyomirtó, illetve szerves trágya ötlete.

A műtrágya elterjedése előtt nem számított ritkaságnak, hogy valaki emberi hajjal is növelte a talaj tápanyagtartalmát. Ezt a természetes, olcsó és környezetkímélő módszert szeretné visszacsempészni a modern ember életébe egy amerikai cég, amely levágott emberi hajból készít a növények alá helyezhető szőnyegszerű trágyakockákat.

Hajszőnyeg

A biotrágyához a cég a hajat Indiából és Kínából szerzi be, mivel ezekben az országokban kevésbé elterjedt a haj szerkezetét károsító festés vagy dauerolás. Az összegyűlt hajat először 120 Celsius-fokos vízben főzik, utána megszárítják, majd egy korábban szőnyegkészítésre használt tűlyukasztó gépbe teszik. A gép levegő befúvásával fellazítja a hajat, és az így létrejövő "hajfonalakból" laza, filcszerű táblát sző. Az elkészült "hajszőnyeg" általában sötéten csillog, de néhol azért kikandikál belőle egy-egy ősz szál.

Természetes trágya

Korábbi kutatások is megerősítették, hogy az emberi haj kitűnően használható trágyázásra, mivel minden olyan tápanyagot tartalmaz, amelyre a növénynek szüksége lehet. A főként salátafélék termesztéséhez ajánlott hajtrágyából a lebomlás során a növények növekedéséhez szükséges nitrogén keletkezik. Hiába van jelen nagy mennyiségben a levegőben, a nitrogént a növények mégsem tudják természetes formájában hasznosítani, csak miután bizonyos mikroorganizmusok megkötik és felvehető formájú molekulákká alakítják.

Forrás: AFP/Patrick Pleul

A főként nitrogénalapú műtrágyák becslések szerint az emberiség 40 százalékának élelmiszer-ellátásához járulnak hozzá, ennek megfelelően hatalmas mennyiségek fogynak belőle világszerte, azaz a töméntelen mennyiségű műtrágya előállítása rendkívül sok energiát igényel és jelentős környezeti károkat okoz. Ha legalább a salátafélék termesztéséhez műtrágya helyett tehéntrágya-, birkagyapjú-, szennyvíziszap- vagy akár hajalapú komposztot használnának, jelentős vegyipari szennyezéstől óvhatnák meg a természetet. Bár az emberi hajjal történő kertészkedés elsőre gyomorforgató ötletnek tűnhet, a fenntartható jövő érdekében mindenképpen egyike lehet azon természetes megoldásoknak, amelyek révén csökkenthető a mezőgazdaság ökológiai lábnyoma.