Németország
21:002024. június 14.
Skócia
Magyarország
15:002024. június 15.
Svájc

Génterápiás siker a HIV-fertőzöttek kezelésében

Vágólapra másolva!
Egy génterápiás módszer feleslegessé teheti a HIV-betegek élethosszig tartó gyógyszerszedését. Egy vizsgálat mind a 43 résztvevője egészséges a kezelés után 11 évvel is.
Vágólapra másolva!

HIV-fertőzött betegek, akiket saját génmódosított T-sejtjeikkel kezeltek, az első kezelés után akár 11 évvel is egészségesek - derült ki egy hosszú távú követéses vizsgálatból. A hosszú távon is biztonságosnak bizonyult új génterápiás módszer hatékony fegyver lehet más betegségek, például egyes ráktípusok és krónikus betegségek kezelésére is.

A Pennsylvaniai Egyetem orvosi karának kutatói a Science Translational Medicine tudományos folyóiratban számoltak be vizsgálatukról, amelynek mind a 43 résztvevője egészséges a kezelés után évekkel is, és közülük 41 betegben a módosított T-sejtek tartósan jelen vannak.

Korábbi génterápiás vizsgálatokkal kapcsolatban felmerült az az aggály, hogy új gének bejuttatása a beteg sejtjeibe (retrovírusok közvetítésével) mutációkat idézhet elő a módosított génekben, és ennek következtében rák, például leukémia alakulhat ki. Ám Carl H. June csoportjának vizsgálatában több mint egy évtized alatt nem figyeltek meg ilyen folyamatot.

Gyilkossá tett T-sejtek

A HIV-betegek számára jelenleg forgalmazott szereket a betegeknek életük végéig kell szedniük, hogy féken tartsák a vírusokat, ami egyrészt nagyon költséges, másrészt jelentős mellékhatásokkal járhat. A kutatók arra is felhívják a figyelmet, hogy a módosított T-sejtekkel kezelt betegeknek nincs szükségük az immunrendszert legyengítő kezelésekre ahhoz, hogy a módosított sejtek szaporodhassanak a szervezetükben, ellentétben az őssejt-beültetésen átesett rákbetegekkel.

A genetikailag módosított T-sejtek alkalmazásának hosszú távú biztonságosságát June és kollégái olyan HIV-pozitív betegek körében vizsgálták, akik legalább 10 évvel ezelőtt, 1998 és 2002 közt kapták az első kezelést. Minden beteg egy vagy több infúzióban kapott a saját T-sejtjeiből, amelyeket genetikailag módosítottak. A módosítás lényege az volt, hogy a T-sejt DNS-ébe egy olyan antigénreceptor génjét illesztették be, amelynek köszönhetően a T-sejt felismeri a HIV-vírus burokfehérjéjét és bármilyen útjába kerülő HIV-fertőzött sejtet elpusztít.

Nem volt mellékhatás

A hasonló vizsgálatoknál szokásos módon a betegeket szoros megfigyelés alatt tartották közvetlenül az infúzió után, hogy bármilyen súlyos mellékhatást kiszűrjenek, ám ilyet egyik betegnél sem tapasztaltak. A hosszú távú mellékhatások - különösen a vérsejt eredetű rák vagy más rosszindulatú folyamat - vizsgálatára a betegeket egy évtizeden át rendszeresen megvizsgálták és évente vért vettek tőlük.

Több mint 500 beteg-évnyi adat birtokában a kutatók biztosak benne, hogy a retrovírusok segítségével végzett génbejuttatás biztonságos módszer a T-sejtek módosítására. A korábbi, aggasztó mellékhatásokat akkor figyelték meg, amikor vérképző őssejtek módosítására használtak vírusvektorokat. Az új eredmények azt mutatják, hogy a hosszú távú biztonságossága azon múlhat, milyen célsejtet választanak a génmódosításhoz, és a T-sejtek biztonságos jelöltnek tűnnek.

A több éven át gyűjtött vérminták vizsgálatából az is kiderült, hogy a génmódosított T-sejtek több mint egy évtizeden át jelen vannak a betegek vérében. Sőt, a T-sejteknek, illetve utódsejtjeiknek több mint a fele még az infúzió után 16 évvel is életben volt, ami azt jelenti, hogy egyetlen kezelés képes lehet akár évtizedeken át pusztítani a HIV-fertőzött sejteket. A módszer hosszú távú biztonságosságának igazolása miatt pedig lehetővé válhat a T-sejt-alapú génterápiák kifejlesztése más, nem életveszélyes állapotok, például az arthritis kezelésére is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről