Mit jelez az ujjak hosszúságának aránya?

Amerikai biológusok megtalálták annak okát, hogy általában miért hosszabb a férfiak gyűrűsujja a mutatóujjuknál, és miért igaz legtöbbször ennek ellenkezője a nőkre. Az eredmények rávilágíthatnak egyes betegségek és viselkedési formák gyökerére, illetve rámutatnak bizonyos rizikófaktorokra is.

A Floridai Egyetem orvosi karának munkatársai a Proceedings of the National Academy of Sciences című szaklap eheti számában arról számoltak be, hogy az ujjak hosszának aránya már a magzati fejlődés korai szakaszában eldől, férfiaknál és nőknél egyaránt. Az ujjak növekedését ugyanis elsősorban az befolyásolja, hogy a magzatot milyen összetételben érik nemi hormonok, és azok miként aktiválják az érzékelő idegsejteket (receptorokat). A szakemberek már régóta sejtették, hogy az ujjak hosszát befolyásolják a nemi hormonok, de ez a kutatás az első, amely célzott kísérletek révén bizonyítékkal is szolgál.

Mivel az egerek végtagjain lévő ujjak vizsgálatakor a kutatók az ember ujjhosszainak arányát látták visszaköszönni, a kisemlősök alkalmasnak tűntek a vizsgálat céljaira. A kísérletek során kiderült, hogy a hím- és nőstény egérembriók végtagjain fejlődésben lévő ujjak nemi hormonérzékelő receptorokkal vannak ellátva. Az embrionális fejlődés során tudatosan szabályozták a férfi- és női nemi hormonok jelenlétét, miközben figyelték az ujjak növekedésének menetét. Azon egérembriók esetében, amelyek nagyobb mennyiségben találkoztak férfi nemi hormonnal (androgénnel), az emberek gyűrűsujjának megfelelő negyedik ujj arányaiban hosszabb lett, mint a második ujj, míg a női nemi hormon (ösztrogén) túlsúlya a nőkre jellemző fordított arányt eredményezett. A kutatás azt is feltárta, hogy az embrionális fejlődés során a különféle ujjpercek csontjai eltérő érzékenységgel reagálnak a férfi (androgén) és női (ösztrogén) nemi hormonra.

Kapcsolat van az ujjak hossza és egyes betegségek kialakulása között

Korábbi tanulmányok már találtak kapcsolatot az ujjak hosszának aránya és bizonyos betegségek (például az emlődaganat, a szívinfarktus, az autizmus vagy a depresszió) kialakulása között, illetve arra is rámutattak, hogy az ujjhossz-arány összefüggésbe hozható például a szexuális beállítódással vagy a zenei érzékkel.

Mivel ujjaink arányát egyértelműen az androgén és ösztrogén receptorok tevékenysége befolyásolja, ujjaink és ujjperceink a bennünket magzati korban érő hormonális hatások egyfajta lenyomatát adják. Egyre több bizonyíték kerül napvilágra arra vonatkozóan, hogy egyes felnőttkori betegségek kialakulásának embrionális gyökerei vannak: az ujjhossz-arány és a nemi hormonok kapcsolata a jövőben fontos segítség lehet a betegségek iránti hajlam korai diagnosztizálásában.