Mit tudnak az orvosok a halálos németországi hasmenésjárvány baktériumáról?

A németoszági járványt okozó bélbaktérium különlegessége, hogy többféle kórokozó tulajdonságot "szedett össze": egyrészt kijátssza a bélfal védelmi rendszerét, másrészt toxikus anyagokkal árasztja el a beteg keringését. A fertőzés életveszélyes, súlyos szövődménye a veseelégtelenséggel és vérszegénységgel járó hemolitikus urémiás szindróma (HUS).

Összefoglalást adott közzé a Semmelweis Egyetem III. Belgyógyászati Klinikájának Kutatólaboratóriuma a németországi EHEC-járvány súlyos szövődményéről, a hemolitikus urémiás szindrómáról (HUS), valamint annak hazai diagnosztikájáról és kezeléséről.

Az EHEC-baktérium toxikus vegyületekkel árasztja el a beteg keringését

A 2011. május 22-én kezdődő, elsősorban észak-németországi területről kiinduló hasmenés járvány eddig több mint 1400 esetben okozott betegséget, és a fertőzés súlyos szövődménye, a hemolitikus urémiás szindróma (HUS) eddig 353 esetben lépett fel. Igazolt vagy gyanús eseteket jelentettek az elmúlt napokban Svédországból, Dániából, Hollandiából és Nagy-Britanniából is.

A fertőzést egy baktérium okozza, amely az Enterohemorrágiás Escherichia coli (EHEC) csoportba tartozik. Az aktuális járványt okozó baktérium pontos laboratóriumi azonosítása megtörtént (HUSEC041 vagy E. coli O104:H4), a kimutatására alkalmas gyorsteszt kifejlesztésre került. A lappangási idő (a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig) általában 6-8 nap - írja dr. Prohászka Zoltán, a kutatólaboratórium vezetője, az intézet honlapján.

A járványt a közönséges bélbaktérium olyan törzse okozza, amely többféle kórokozó tulajdonságot "szedett össze", és így képes a bélfal védelmi rendszerét kijátszva áthatolni és toxikus anyagokkal elárasztani a beteg keringését. A fertőzés az érintettek többségében enyhe vagy közepesen súlyos lefolyású és a gyógyulás spontán.

A betegek egy részében azonban súlyos, életveszélyes szövődmény alakulhat ki (HUS), ennek jellemzője az akut veseelégtelenség és a vérszegénység. A szövődmény kialakulásáért egy méreganyag (toxin) felelős (shiga-like toxin 2), amely az érpályát bélelő sejteket károsítva a vérlemezkék aktiválódásához, vér-rögösödéshez és a vörösvértestek széteséséhez vezet. A fertőzés antibiotikus kezelése nem javasolt, a HUS szövődmény fokozott kialakulását észlelték antibiotikus kezelésben részesülő betegekben.

Mi az a HUS?

H: azaz hemolitikus. Ez a fogalom a vérszegénység (anémia) bizonyos típusára utal, melynek során a vörösvértestek károsodnak, kilyukadnak. A károsodás fő okát a kiserekben található vérrögök képezik, a véráramlás során a részlegesen elzáródott kisereken való "átgyömöszölődés" során károsodik a vörösvértestek membránja.

U: azaz urémiás. Ez a szó a veseelégtelenségre (méreganyagok csökkent kiválasztása a vesén keresztül) utal, melynek egyik jele a véráramban felszaporodó karbamid (urea).

S: vagyis szindróma. A szó jelentése tünetcsoport vagy tünetegyüttes. A betegségek leírásánál abban az esetben használják a "szindróma" megfogalmazást, ha egy betegségnek nincs egyetlen jól meghatározható jele vagy oka, hanem többféle tényező (tünet, jel) együttes előfordulása esetén lehet kimondani a betegség fennállását, azaz a diagnózist.

Ismert betegség volt-e korábban az EHEC fertőzés és a HUS?

Igen, rendszeresen, minden évben fellépett hasonló EHEC fertőzés Európában és az Egyesült Államokban is, ritkán a mostanihoz hasonló nagy járvány formájában is. Magyarországon is évente több, izolált esetben volt igazolható EHEC törzs véres hasmenés hátterében, hazai nagy járvány kialakulására eddig nem volt példa.

Megjegyzendő, hogy a mostani járványban azonosított törzs (HUSEC041 vagy E. coli O104:H4) eddig nem okozott jelentős számban betegséget, azonban korábban is jellemzője volt az EHEC fertőzéseknek, hogy többféle törzs okozott hasonló betegséget.

EHEC fertőzést követő HUS szövődmény kialakulására is volt példa minden évben (Magyarországon is), az érintett betegek ún. típusos kórlefolyást mutattak, vagyis 1-2 hónap kórházi kezelést követően teljesen meggyógyultak, maradványtünet, tartós vesekárosodás nem alakult ki. A Semmelweis Egyetem III. Belgyógyászati Klinika Kutatólaboratóriumában a korábban leggyakrabban fellépő O157-es EHEC törzs okozta fertőzések kimutatását végezik, a jelenlegi járványt okozó törzs kimutatására még nincs lehetőségük.

Korábban is felnőttek esetén okozott-e fertőzést az EHEC?

Nem, elsősorban gyermekek betegsége volt az EHEC okozta hasmenés és az annak szövődményeként fellépő típusos HUS. Az aktuális járványt egy újfajta kórokozó okozza, mellyel szemben korábban nem alakult ki védettség. A mostani járvány elsősorban felnőtteket érint.

Kezelhető-e a HUS szövődmény?

Az EHEC fartőzés hatására fellépő veseelégtelenség és vérszegénység tüneti kezelést igényel, a korábbi tapasztalatok alapján ezekkel a kezelésekkel a betegek döntő többsége tartós károsodás nélkül meggyógyítható.

A jelen járvány során első alkalommal került alkalmazásra egy újfajta, ún. biológiai terápiás szer, az eculizumab. Az eculizumab egy olyan, egérből származó, de az emberi változatokhoz hasonlóvá tett (humanizált) ellenanyag, amely a komplementrendszer aktiválódását gátolja. (A komplementrendszer a vérplazma fehérjéinek egy csoportja, amelynek többféle immunreakcióban is fontos szerepe van.) Az eculizumabot eredetileg más betegség kezelésére törzskönyvezték, azonban 2010 végén beszámoltak az első kedvező klinikai tapasztalatokról atípusos HUS vonatkozásában.

Az atípusos HUS jellegzetessége a komplementaktiváció kóros fokozódása, melyet az aktuális járvány során fellépő HUS szövődmény hátterében is feltételeztek. Az első tapasztalatok szerint sikerrel alkalmazható ez az antitestkészítmény tartós vesekárosodás és a halálesetek megelőzésére.

A HUS diagnosztikájával és kezelésével kapcsolatos magyarországi tapasztalatokat bemutató tudományos dolgozat az alábbi linken érhető el.