Árpa, ekcéma, csüngés - a szemhéj betegségei

Vágólapra másolva!
A szemhéjak védik a szemet a külső károsító hatásoktól. Kívülről az arc bőréhez hasonló bőr fedi, míg belső felszínüket kötőhártya borítja, a két réteg között pedig izomrostok és számos mirigy találhatók. A szemhéj betegségei rendkívül változatosak attól függően, hogy a szemhéj felépítésében résztvevő melyik képletet érintik.
Vágólapra másolva!

A szemhéjak (a szempillákkal együtt) védik a szemet a külső károsító hatásokkal szemben. Minden egyes pislogás alkalmával egyenletesen eloszlatják a könnyet a szem felszínén, ezáltal szerepet játszanak a szem nedvesen tartásában. A szemhéjakat kívülről az arc bőréhez hasonló bőr fedi, míg belső felszínüket kötőhártya borítja. E két réteg között izomrostok és porcszerű tartó váz, valamint módosult faggyú- és verejtékmirigyek találhatók. A szemhéj betegségei rendkívül változatosak lehetnek aszerint, hogy melyik, a szemhéj felépítésében résztvevő képletet érintik.

Ekcéma, övsömör, orbánc a szemhéjon

Mivel a szemhéj külső felszínét az arc többi részéhez nagyon hasonló bőr fedi, ezért az arc bőrén előforduló betegségek gyakran ezen a területen is jelentkeznek. Így a szemhéj az ekcéma, az övsömör, vagy például az orbánc gyakori előfordulási helye. Felismerésük és kezelésük bőrgyógyász vagy szemész szakorvos feladata. Jellegzetes a szemhéjak vizesedése, duzzanata (az ún. ödéma), amelyet sok különböző betegség létrehozhat. Ilyenek például egyes allergiás reakciók (pl. kozmetikai termékek vagy rovarcsípés következtében), a könnyszervek vagy a melléküregek gyulladása, bizonyos vesebetegségek, illetve hormonális zavarok.

Szemhéjszéli gyulladások két típusa

A szemhéjszéli gyulladás egy speciálisan és kizárólag a szemhéj bőrén jelentkező betegség. A szemhéjszél faggyúmirigyeinek fokozott működése, esetleg valamely baktérium okozta fertőzés okozza. A bőr gyulladásának két típusát különítik el: a korpás (hámpikkelyes), illetve a gennyes (fekélyes) fajtát.

Mindkét esetben a szemhéj széle vörös, duzzadt, korpa és beszáradt váladék található a szempillák között. Égő, viszkető érzéssel jár, a beteg szívesen pihenteti becsukva a szemét. Idült, makacs betegségről van szó, mely a gondos kezelés ellenére is hajlamos az ismételt kiújulásra. Éppen ezért hosszan tartó kezelést igényel, aminek legfontosabb eleme a szemhéjak gondos tisztítása, a korpa és a váladék rendszeres, alapos eltávolítása. A panaszok megszüntetésében jótékony hatása lehet a borogatásnak. Amennyiben a gyulladás gyakran kiújul, gyulladáscsökkentő és antibiotikumos szemcsepp vagy szemkenőcs használata szükséges.

Daganatok

A szemhéjat kívülről borító bőrből néha daganatos betegségek indulhatnak ki. A xanthelasma nevű zsírlerakódás, valamint a festékes- és az éranyajegyek a jóindulatú elváltozások közé tartoznak. Néha rosszindulatú daganatok is előfordulnak ezen a területen: az ún. bazálsejtes rák a leggyakoribb közülük. Ez a megbetegedés különösen a világos hajú és bőrű embereket érinti, kialakulásában nagy szerepet tulajdonítanak az ultraibolya-sugárzásnak (UV).

A bazálsejtes rák eleinte kis, lapos, gyöngyházfényű kiemelkedésként jelentkezik, melynek közepe gyakran besüpped. Lassan növekszik és áttétet nem szokott adni, de mivel nem kíméli a környező szöveteket, kiemelten nagy jelentőssége van a korai felismerésnek és a műtéti eltávolításnak. Megelőzésében a napfény elleni védekezés - napszemüveg, napellenző, vagy kalap használatával - nagyon fontos szerepet játszik.

A szemhéj mirigyeinek betegségei

Árpa

Az árpa a szemhéj szélén elhelyezkedő verejték- vagy faggyúmirigyek heveny gyulladása, amelyet általában bakteriális fertőzés okoz. Az érintett mirigy elhelyezkedése szerint külső és belső árpa különíthető el. Mindkét esetben vörösség, duzzanat és egy pattanásra emlékeztető képlet, valójában tályog látható a szemhéjon. A heveny gyulladás fájdalommal jár, és amennyiben az árpa nagyra nő, akadályozhatja a látást. A

kezelés célja az, hogy a tályog beérjen és kifakadjon, azaz a genny kiürüljön belőle. Néhány esetben ez a folyamat magától is lezajlik, de párakötéssel, meleg borogatással érdemes elősegíteni. Néha az orvos fertőtlenítős törölgetést, antibiotikumos szemcseppeket vagy kenőcsöket is ajánlhat. Amennyiben ezek a módszerek nem vezetnek teljes gyógyuláshoz, a tályog maradékát a szemorvosnak kell kitisztítania egy kis bemetszés segítségével.

Jégárpa

A jégárpa szintén a szemhéjszéli mirigyek gyulladásával jár. A jégárpa - ellentétben az árpával - idült, elhúzódó folyamat, amelynek kiváltó oka az, hogy egy mirigy kivezető csatornája elzáródik, emiatt a váladék az elzáródás mögött pang. Néhány esetben a jégárpa is együtt járhat a pangó mirigyváladék bakteriális felülfertőződésével. A betegség ebben az esetben egy mintegy borsó méretű megnagyobbodás képében jelentkezik a szemhéj szövetében. Néhány hét alatt fokozatosan fejlődik ki, de panaszokat csak ritkán okoz a betegnek. Ha az összegyűlt váladék felülfertőződik, nyomásérzékenység, enyhe fájdalom jelentkezhet. A jégárpa kezelése helyi érzéstelenítésben végzett műtéti eltávolításból áll.

A szemhéjak hibás állása

Kifelé fordulás

Egészséges szemnél a szemhéjak rásimulnak a szem elülső felszínére, és zárt szemhéjak mellett tökéletesen fedik azt. A szemhéj kifelé fordulása esetén az alsó szemhéj egy hosszabb-rövidebb szakaszon nem érintkezik a szem felszínével, ennek következtében a kötőhártya kiszárad, és idült gyulladás keletkezik a kötő- és esetleg a szaruhártyán is. Számos oka lehet a kifordulás kialakulásának, például időskori kötőszöveti gyengeség, a környező bőr sérülése és hegesedése, vagy idegbénulás. A szemhéj kifelé fordulásának legszembetűnőbb jele az állandó könnyezés, amely az arcon következményes bőrgyulladással járhat, miközben a szemben égő, szúró érzés jelentkezik. A könny törölgetése és ezzel a szemhéj állandó lefelé húzogatása általában tovább rontja a már kialakult szemhéj kifordulást. A kifelé forduló szemhéj kezelése csak műtéti úton lehetséges.

Befelé fordulás

Ez az állapot gyakrabban érinti az alsó szemhéjat, de a felsőn is kialakulhat. Következménye az, hogy a szempillák hozzáérnek a szem elülső felszínéhez, és állandó irritációt okoznak ott. Az irritáció a kötőhártyán gyulladást, a szaruhártya területén pedig tartós, a látást is befolyásoló elváltozásokat okozhat. Leggyakrabban az idős kor, vagy a kötőhártya gyulladása, illetve hegesedéssel járó sérülése játszik szerepet a szemhéj befelé fordulásának létrejöttében. Kezelése szintén műtéti.

Szemhéjcsüngés

Az ún. szemhéjcsüngés esetében a felső szemhéj a normálisnál mélyebben áll, és a beteg akaratlagosan nem is tudja tágabbra nyitni a szemét. Különböző fokozatai vannak a szemhéj lesüllyedésének, amennyiben az a pupilla egy részét is eltakarja, akadályozza a látást. Kialakulását számos tényező befolyásolhatja, például időskori kötőszöveti lazaság, a mozgatóidegek bénulása, a felső szemhéj emelő izmát érintő izombetegségek, gyulladások, sérülések. Veleszületett formája is létezik. Legtöbb fajtája általában műtéti megoldást igényel.