Hit nélkül a fájdalomcsillapító is kevésbé hat

Azok, akik nem hisznek benne, hogy fájdalomcsillapítójuk hatásos lesz, valójában saját maguk csökkenthetik vagy semmisíthetik meg a szer hatékonyságát. Agyi képalkotással készült felvételekkel brit és német kutatók kiderítették, miként történik mindez.

A Science Translational Medicine című szakfolyóirat legutóbbi száma egy olyan vizsgálatról számol be, amelynek során 22 önkéntes egyik lábát hőhatásnak tették ki, és az ettől érzett fájdalmuk mértékét 1-től 100-ig terjedő skálán kellett megbecsülniük. A résztvevőknek intravénás fájdalomcsillapítót kötöttek be, így a kísérletben szereplő orvosok bármikor, a résztvevők tudta nélkül elkezdhették a gyógyszer adagolását.

Hő okozta fájdalmat csillapítottak

A kezdeti fájdalomérték átlagosan 66 volt. Ekkor a vizsgálati alanyok egy hatékony fájdalomcsillapítót, remifentanilt kaptak az infúzión át úgy, hogy erről ők maguk nem tudtak. A szer hatására az átlagos fájdalomszint 55-re csökkent. Ezt követően - miközben folyamatosan ment a fájdalomcsillapító - azt közölték a résztvevőkkel, hogy most kezdődik a fájdalomcsillapító adagolása, amitől a fájdalomérték 39-re csökkent.

Később anélkül, hogy bármit változtattak volna (azaz az intravénás fájdalomcsillapítót nem állították le), azt tudatták az önkéntesekkel, hogy megvonták tőlük a gyógyszert, ezért lehetséges, hogy fájdalmuk lesz. A pontszám ekkor 64-re ment fel. Ezen a ponton tehát gyakorlatilag ugyanolyan fájdalomszintet éltek meg az alanyok, mint mielőtt remifentanilt kaptak volna.

A tesztek közben az alanyokról mágneses rezonanciás felvételek (MRI) is készültek, amelyek jelezték, hogy mikor, mely agyterületek voltak aktívak. "Az agyi képek azt mutatják nekünk, hogy a páciensek elvárásaik közben - legyen az negatív vagy pozitív - be- és kikapcsolják egyes agyterületeiket" - mondta Irene Tracy kutatásvezető, az Oxfordi Egyetem munkatársa. A szakember elmondta: az elvárások hatása elegendően erős ahhoz, hogy növelje a szer hatását, ám sajnos alkalmas arra is, hogy megsemmisítse a valós fájdalomcsillapító hatást.

Ideje lenne a placebo szereket klinikai körülmények között vizsgálni

Az MRI-felvételeken a kutatók követni tudták mindazt, amiről a kísérlet résztvevői beszámoltak. Az agy fájdalomérzetben szerepet játszó területeinek aktivitása valóban annak megfelelően alakult, ahogy fájdalmuk mértékét pontszámmal megítélték az alanyok.

Amikor megnövekedett a résztvevők fájdalomérzete, nőtt többek között a hippokampusz, a középső cinguláris agykéreg és a prefrontális kéreg aktivitása. Negatív várakozások esetén viszont az anterior cinguláris agykéreg és a striatum nevű agyterület aktivitása növekedett.

A kutatásvezető úgy véli, hogy bár a placebo szerekre adott válasz nagy egyedi különbözőséget mutat, ideje lenne intézményi, klinikai keretek között is vizsgálni e szerek hatékonyságát a fájdalomcsillapításban.