Szkeptikusok túladagolással demonstráltak a homeopátia ellen

Vágólapra másolva!
Szombaton délelőtt 10.23-kor harminc szkeptikus - köztük Hraskó Gábor, a Magyar Szkeptikus Társaság elnöke és Vágó István - egy homeopátiás szerből az ajánlott dózis sokszorosát vette be, azt bizonyítandó, hogy a homeopátiás szerek csupán cukorgolyók.
Vágólapra másolva!

Az országos Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) székháza előtt összegyűlt százfős tömeg, amelynek harmadát a sajtó képviselői tették ki, megtapsolta a szkeptikusokat, akik szemmel láthatólag jó egészségben adtak interjút a riportereknek.

Hogyan született a 10:23 akció?

2009 januárjában háromszáz brit, kanadai és amerikai aktivista túladagolta magát homeopátiás gyógyszerekkel, azt demonstrálandó, hogy a 18. századtól létező kezelési mód hatása csupán placebo, gyógyszereik pedig egyszerű cukorgolyócskák.

A résztvevők egész pontosan 84 darab arsenicum album elnevezésű golyót nyeltek le, amely a homeopátiás ajánlások szerint többek között az ételmérgezést és a hirtelen fellépő hasmenést gyógyítja. Ahogy neve is mutatja, a készítménynek arzén az alapja, és a szkeptikusok a túladagolással azt kívánták bizonyítani, hogy a homeopátiás szerek, amelyek sokszoros hígítással készülnek, már semmit nem tartalmaznak az alapanyagból, ezért hatásuk csupán placebo. Az akciót mindenki túlélte.

A liverpooli székhelyű Merseyside Szkeptikus Társaság akcióját idén február ötödikén már a világ 25 országának 60 városában ismételték meg, többek között Magyarországon, három helyszínen (Budapesten, Székesfehérváron és Szegeden).

A brit szkeptikusok megmozdulása egy éve a szigetországban homeopátiás szereket forgalmazó Boots hálózatnak volt címezve, hogy szüntessék be termékeik forgalmazását. De valódi apropója az a törvényhozási folyamat volt, amely azt vizsgálta felül, hogy támogassa-e a brit állam a jövőben az ottani egészségügyi pénztáron, azaz a National Health Service-en (NHS) keresztül a homeopátiás gyógymódot. Nagy-Britanniában ugyanis a több száz magánpraxis mellett öt állami fenntartású homeopátiás kórház is üzemel, de saját homeopatája van a királynőnek is.

Homeopaták versus szkeptikusok

A homeopátiával szembeni szkepticizmus oka, hogy a Samuel Hahnemann által kétszáz éve kidolgozott terápiás módszer hatásmechanizmusára a mai napig nincs magyarázat. Egyelőre egyetlen nagy mintájú, kontrollált, ellenőrzött tudományos vizsgálatban sem sikerült igazolni, hogy a homeopátiás gyógyszerek hatásosabbak lennének a placebónál.

Pesthy Gábor
Vágó István a riporterek gyűrűjében

A homeopaták világszerte elismerik, hogy gyógyszereik hatásmechanizmusa egyelőre nincs feltárva, de úgy vélik, hogy személyre szabott, holisztikus megközelítésük mégis sokszor célravezetőbb - a betegek visszajelzései alapján -, mint a hagyományos orvoslás által elfogadott módszerek.

Továbbá tény, hogy akadnak olyan vizsgálatok, amelyekben a homeopátiát hatásosnak találták bizonyos tünetek enyhítésére, ám a nagy számú vizsgálat eredményét összegző metaanalízisek alapján a vezető orvosi lapok közül jelenleg egy sem fogadja el a homeopátiát.

Miben más a homeopaták helyzete itthon, mint Nagy-Britanniában?

A homeopátia brit és magyar helyzete közötti nagy különbség, hogy míg nálunk homeopatává orvosi szakvizsga - azaz kilenc év tanulás - után válhat valaki, addig Nagy-Britanniában a homeopata nem orvos, hanem a mi egészségügyi főiskoláinknak megfelelő képzés keretében kapja meg diplomáját.

Ugyancsak nagy különbség, hogy nálunk a homeopátia nem kap állami támogatást, mindenkinek szabad választása, hogy homeopatával gyógyíttatja-e magát.

A magyar szkeptikusokat a homeopaták működésével kapcsolatban elsősorban az zavarja, hogy a klasszikus gyógyszerekkel ellentétben a homeopátiás szerek engedélyeztetéséhez nincs szükség a hatásosság bizonyítására, részben azzal az indokkal, hogy a szerek egyénre szólnak, nincs például két ugyanolyan fejfájás.

Pesthy Gábor
Demonstrálók a Zrínyi utcában a homeopátiás szerrel való "túladagolás" után

A magyar törvényhozást megerősítik az európai uniós irányelvek is. A 10:23 nemzetközi akció egyik célja, hogy felhívják a törvényhozók figyelmét az uniós szabályozás újragondolására.