A fémből készült nyelvpiercing a legveszélyesebb

Bár a fémből készült nyelvpiercingek divatosabbak, mint a műanyagok, az acéldarab a szájban felhalmozódó baktériumok számára is vonzóbb - derült ki egy osztrák kutatócsoport vizsgálatából.

A Journal of Adolescent Medicine című, a serdülők egészségével foglalkozó szaklapban megjelent cikk megerősíti korábbi vizsgálatok eredményeit, amelyek azt mutatták, hogy a nyelvpiercingek fertőzéseket okozhatnak, károsíthatják az ínyt és kicsorbíthatják a velük érintkező fogakat.

Ínyszövet-károsodás minden negyedik nyelvpiercinget viselőnél

Az Innsbrucki Orvosegyetem kutatói 80 nyelvpiercinget viselő önkéntest (68 nőt és 12 férfit) vontak be a vizsgálatba. A résztvevők átlagéletkora 23 év volt, és átlagosan 5 éve viselték a testékszert. A kutatók első lépésként megvizsgálták a résztvevők fogait és ínyét, majd eltávolították a piercinget. A fiatalok több mint negyedében megfigyelhető volt, hogy a nyelvpiercinggel érintkező területen az ínyszövet visszahúzódott, és négyüknek ki volt csorbulva valamelyik foga is.

Ezek után a résztvevőket véletlen besorolással négy csoportra osztották: az első csoport rozsdamentes acélból, a második titániumból, a harmadik polipropilénből, azaz műanyagból, a negyedik pedig teflonból (politetrafluoretilénből) készült új ékszert kapott. Két hét után ezeket is eltávolították, és mintákat vettek a résztvevők nyelvéről, a piercing rögzítési helyéről és az ékszerről.

A mintákban 80, potenciálisan betegséget okozó baktériumtörzs jelenlétét tesztelték, és azt találták, hogy ezek közül 67 lényegesen jobban felhalmozódott a rozsdamentes acélból készült piercingeken, mint a műanyagokon, és 28 baktériumtörzs jobban megtelepedett a titániumon, mint a polimereken. Néhány baktérium, amely nagy számban található a fém piercingek felszínén, szisztémás fertőzések okozója is lehet.

A műanyag kevésbé kedvez a biofilm-képződésnek

A kutatók feltételezése szerint a különbségek oka, hogy a rozsdamentes acél, illetve a titán felületek jobban kedveznek a biofilmréteg-képződéshez, mint a műanyagok.

A biofilmek élő sejtekből és makromolekulákból álló képződmények - jól ismert típusuk a foglepedék vagy a vízvezetékek belsejét borító nyálka -, amelyekben előszeretettel telepednek meg a baktériumok. A biofilm egyrészt táptalajként szolgál a baktériumok számára, másrészt védőburkot képez körülöttük, amitől jóval nehezebben hozzáférhetők az antibiotikumok számára, mint a szabadon úszó baktériumok. Jelenleg keveset tudunk arról, hogy mi befolyásolja a biofilmek képződését, és miért tapadnak bizonyos felületekhez jobban, mint másokhoz.

Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a nyelvpiercing viselése az ékszer anyagától függetlenül is veszélyekkel jár, elsősorban azáltal, hogy elősegíti szájüregi fertőzések kialakulását, amelyek átterjedhetnek a test más részeibe is. A szájüregben viselt piercingeket összefüggésbe hozták már hepatitis C-fertőzéssel, toxikus sokk szindrómával, agyi tályogokkal és szívbelhártya-gyulladással is.