Egy új finn tanulmány szerint egy nő halálozási kockázata minden fiúgyermekkel nő. Nem ez az első tanulmány, amely erre az eredményre jut, ugyanez a finn kutatócsoport is publikált már korábban a témában (több mint tíz évvel ezelőtt a Science-ben). Akkor azt találták, hogy egy fiúgyermek átlagosan 34 héttel rövidíti meg egy nő életét.
A fiúkkal szemben a lányok viszont csekély mértékben meghosszabbítják anyjuk életét. Mindkét tanulmányukban a fiúgyermekek miatti rövidebb élettartamot csak az anyánál figyelték meg, az apánál nem.
Egy nő élethosszát többek között befolyásolja anyagi helyzete, gyermekeinek száma, és az, hogyan táplálkozik. A gyermek nemének az anya várható élettartamára való hatása egyértelműbben vizsgálható az iparosodás előtti társadalmakban, mivel az adatokat nem torzítja az egészségügyi ellátás hatása. A Turkui Egyetem kutatócsoportja ezért a 8 vizsgált faluban a 17. századtól a 20. század közepéig elemezte a szülők szülés utáni élettartamát, az utódok számát, nemét és - 15 éves korukig bezárólag - túlélési adataikat. Az, hogy a vizsgálatba falusiakat vontak be, biztosította, hogy hasonló anyagi helyzetű családokat hasonlítsanak össze. A kutatásban 11 166 nő és 6360 férfi adatait dolgozták fel.
A Biology Letters-ben megjelent mostani kutatásban azt találták, hogy ha a nő 37 éves volt utolsó gyermeke születésénél, a szülés utáni várható élettartama egyértelműen összefüggött gyermekei nemével. Átlagosan 33,1 év volt hátra életéből, ha nem voltak fiai, 32,7, ha három fia volt, és 32,4 év, ha hat fia volt.
A kutatók szerint a teljes képhez a biológiai és kulturális hatásokat a jövőben még pontosabban el kellene különíteni. Korábbi tanulmányok már sugallták, hogy a fiúgyermek jobban megterheli az anya szervezetét hormonálisan, és általában nagyobb súllyal is jön a világra. A kulturális hatások közül pedig további vizsgálatokra van szükség annak feltárására, hogy miben segítettek a fiúk és a lányok a ház körül, illetve hogy mikor álltak be dolgozni a földeken.