Mit jelez a terhesség alatti erős viszketés?

Vágólapra másolva!
A viszketés gyakori velejárója a terhességnek, a bőr fokozott vérellátásának köszönhetően, de okozhatja a has bőrének nyúlása, feszülése is. Az enyhe viszketés miatt általában egyáltalán nem kell aggódni, ám ha egyre erősebbé válik és zavaró mértéket ölt, az egy májműködési zavar, a terhességi epepangás (cholestasis) tünete lehet. Ez a betegség a terhes nők közel 1 százalékát érinti, és mivel a magzatra komoly veszélyt jelenthet, orvosi felügyeletet tesz szükségessé.
Vágólapra másolva!

Az epepangás legfőbb tünete az erős, viszonylag nagy felületen - leggyakrabban a tenyéren és a talpon, ritkábban a karon és a lábon, illetve az arcon, a háton és a mellen - jelentkező viszketés a terhesség utolsó 3-4 hónapjában. Kiütések nem kísérik, de van, aki annyira erősen vakarózik, hogy véresre karmolja a bőrét vagy bőrfertőzések lépnek fel. Bár nem jellemző, de egyes nőknél kiütések is kísérhetik. A viszketés gyakran éjszaka a legerősebb, és egészen elviselhetetlen lehet, alvászavarokat, kimerültséget okozva.

További tünet lehet a sötét színű vizelet és világos színű széklet, a bőrön és a szemfehérjén megfigyelhető sárgaság, valamint a fáradékonyság, hányinger, étvágytalanság és a has jobb felső negyedében jelentkező fájdalom.

A babát veszélyeztetheti

Az anya számára valamennyi fenti tünet csupán átmeneti - bár sokszor szinte tűrhetetlen - kellemetlenséget jelent: a szülés után általában napokon belül megszűnik a viszketés és az esetleges kísérő tünetek. A magzat számára azonban komoly veszélyt, akár életveszélyt jelent a cholestasis.

Több vizsgálatban is azt találták, hogy terhességi cholestasis esetén nagyobb a kockázata, hogy a magzat idő előtt vagy halva születik. Nagyobb eséllyel alakul ki magzati stresszállapot, amit egyrészt a magzat szívritmusának megváltozása tükröz, másrészt a mekónium (magzatszurok) jelenléte a magzatvízben. A sűrű, székletszerű, a magzatvizet zavaros zöldes-barnává színező mekónium - amit normálisan csak a születés utáni napokban ürít az újszülött - a légutakba kerülve légzési nehézségeket és tüdőgyulladást okozhat.

Hogy pontosan mi okoz ekkora stresszt a magzat számára, arról egyelőre csak találgatások vannak. Mindenesetre a magzatot fenyegető veszélyek miatt a terhességi cholestasis megállapítása után szoros monitorozásra van szükség: az anyai májműködés vizsgálata hetente egy-kétszer ajánlott, de szükséges a magzat szívritmusának figyelése, valamint a magzatvíz mennyiségének ultrahangos követése is. Viszonylag súlyos vagy romló értékek esetén az orvos általában a szülés megindítását vagy császármetszést javasol a terhesség 37. hete után (a magzat tüdeje ekkorra lesz kellően érett).

Forrás: AFP
Forrás: AFP

Miért pang az epe?

Egészséges májműködés esetén a májban termelődő, az epehólyagban raktározott epesavak az epevezetéken át a patkóbélbe jutnak, ahol segítik a táplálék zsírtartalmának lebontását. Cholestasis esetén az epesavak nem ürülnek rendesen és felgyülemlenek a májban, ahonnan bejutnak az anyai, majd a magzati keringésbe is.

Az epe pangásának számos oka lehet, okozhatja például epekő, hepatitisz vagy tumor is. Egyelőre nem ismert, hogy a terhesség során mi válthatja ki, de feltételezhetően egyes hormonok (pl. ösztrogén) terhesség alatt drasztikusan emelkedő szintje, valamint genetikai és környezeti okok (pl. étrend) is szerepet játszhatnak a kialakulásában.

A terhességi cholestasis nagyobb eséllyel jelentkezik olyan terhes nőknél, akiknek közeli nőrokonainál is előfordult, akik korábban szenvedtek valamilyen májbetegségben (például hepatitisz C-pozitívak), akik ikreket várnak, illetve akik mesterséges megtermékenyítéssel estek teherbe. Érdekesség, hogy a betegség gyakorisága földrajzi régiónként is eltér, például Chilében és Bolíviában akár a terhes nők egyhatodát is érintheti. Egyes vizsgálatok szerint a betegség gyakrabban alakul ki a téli hónapok alatt.

Sűrű vérvizsgálatok

A terhességi cholestasis diagnózisa vérvizsgálatokon alapul. A már említett epesavakon kívül jellemzően megnő a vérben a károsodott májsejtekből felszabaduló enzimek (elsősorban az alanin-transzamináz/ALT, az aszpartát-aminotranszferáz/AST és az alkalikus foszfatáz/ALP) szintje, valamint egy májban átalakuló bomlástermék, a bilirubin szintje (ez a vegyület felelős az egyesekben kialakuló sárgaságért).

Akinél kimutatják a betegséget, az számíthat rá, hogy a terhesség hátralévő részében sűrűn - hetente legalább egyszer - vért fognak venni tőle a máj állapotának követésére. A szülés után 6-8 héttel pedig kontrollvizsgálatra szokták küldeni az anyát, hogy kiderüljön, visszaállt-e a máj normális működése.

Forrás: Wikipedia Commons
Forrás: Wikipedia Commons

Cholestasisos beteg májából készült szövettani metszet mikroszkópos képe, amelyen jól látható az epe felgyülemlése (sárga festődés).

Gyógyszeres kezelés egyéni mérlegelés alapján

A viszketést némileg enyhíthetik a bőrnyugtató krémek és a hűsítés borogatással, fürdővel. Lehetőség van az epesavak szintjének gyógyszeres csökkentésére is, elsősorban az epekő kezelésére is használatos urzodeoxikólsavval. Ez csökkenti a viszketést és az epesavak szintjét, és javítja a májfunkciós értékeket, de nincs elegendő bizonyíték arra, hogy teljesen biztonságos-e a baba számára, ezért alkalmazása minden esetben orvosi mérlegelést igényel.

A betegeknek gyakran K-vitamin-kiegészítést is adnak, mivel a terhességi cholestasis befolyásolhatja a normális véralvadáshoz szükséges vitamin felszívódását.

Ha valakinél előfordult terhességi cholestasis, egyes források szerint 45 százalék, mások szerint 98 százalék az esélye, hogy a következő terhességnél ismét ki fog alakulni. És ha az illető nem tervez több terhességet, akkor sem biztos, hogy elfelejtheti a vakarózást: az érintett nők egynegyedénél előfordulhat átmeneti viszketés a menstruációs ciklus egyes időszakaiban, illetve szájon át szedett fogamzásgátló vagy más ösztrogéntartalmú szer szedésekor.