A méhlepény elfogyasztása jótékonyan hathat az anyára

Vágólapra másolva!
Egy amerikai neurológuscsoport feltételezése szerint a placenta olyan anyagokat tartalmaz, amelyek elfogyasztása segíthet elkerülni a szülés utáni depressziót.
Vágólapra másolva!

Az emlős állatok, miután világra hozták utódaikat, rendszerint megeszik a méhlepényüket. Ösztönös viselkedésüknek több előnye is van: a placenta nem csak kitűnő táplálékforrás, de olyan anyagokat is tartalmaz, amelyek az állatoknál szerepet játszanak utódgondozás, az anyai viselkedés elindulásában.

A fejlett világ lakóinak többsége a méhlepény elfogyasztásának még a gondolatától is idegenkedik - igaz, nincs is szükségük minden eléjük kerülő táplálékforrás hasznosítására. Természeti népeknél sem bevett szokás megenni a méhlepényt szülés után, ám bizonyos tájakon a placentának nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ősi hawaii szokás például, hogy a gyermek születésekor a méhlepényt egy facsemete mellé ültetik.

Mark Kristal, a Buffaloi Állami Egyetem pszichológus-neurológus professzora több mint negyven éve foglalkozik a placentafogyasztás témájával. Szerinte sok olyan probléma van, amely az újdonsült anyákat érintheti, de amelyre nincs példa az állatvilágban - ilyen például a szülés utáni depresszió. Véleménye szerint a méhlepény elfogyasztása bizonyos összetevőinek köszönhetően számos ilyen problémát orvosolhat.

Kollégáival Kristal rámutatott arra, hogy az emlős állatok esetében a placenta elfogyasztásának, és a magzatvízből való ivásnak jótékony hatása van az anyai viselkedésre. Elősegíti az anya és az utód közti interakció kialakulását, erősíti a szüléskor fellépő fájdalomcsillapító mechanizmusokat és serkenti az anyai, gondoskodó magatartásban szerepet játszó úgynevezett opioid körök kialakulását az anya agyában. Korábbi vizsgálatokban azt találták, hogy az opioid rendszerre gyakorolt hatás hímekben is kimutatható.

A kutatók elsősorban arra kíváncsiak, melyek azok az anyagok, amelyeknek a placentafogyasztás jótékony hatása köszönhető. Ezek azonosításával lehetővé válna, hogy olyan készítményeket fejlesszenek ki, amelyek szedésével a méhlepény elfogyasztásától borzadozók is élvezhetnék a feltételezett kedvező hatásokat.

Mark Kristal témában készült írása március 30-án jelent meg az Ecology of Food and Nutrition oldalán.