Csépe Valéria

Miért csak az ember olvas?

I. Evolúciós örökségünk

Az állatok többsége, így az ember is jelzések összetett rendszerét használja arra, hogy kommunikáljon a fajtársakkal. Beszélni azonban csak az ember beszél. Nem tudjuk pontosan, hogy a majmokéhoz hasonló, jelentéssel bíró hangadástól (vokalizáció) mennyi idő telhetett el a jól formált mondatok megjelenéséig. Azt viszont tudjuk, hogy a beszédre is alkalmas hangképző szervekkel csak az ember rendelkezik. Így beszélni és beszédet érteni csak az ember képes, ennek kivitelezésére teljességében csak az ő agya alkalmas.

1. ábra

A kultúra evolúciója

2. ábra

Kognitív szempontból ügyesebb, egyértelműbb, a vizuális észlelés szempontjából összetettebb volt az ékírás (3. ábra). Bár az utóbbi számára nehezebbé vált a jelek megkülönböztetése, lényeges újítása a beszédhangok - magánhangzók és mássalhangzók - jelölése volt. A görög, majd a római írás ezen az úton ment tovább; jól megkülönböztethető, beszédhangokat jelölő betűket használt (4. ábra). Innen már csak néhány száz évet kellett arra várni, hogy megjelenjenek a kézzel írott könyvek, majd Gutenberg találmányával lehetővé vált, hogy a könyvek nagyobb példányszámban készüljenek (5. ábra). Nem volt tehát akadálya, hogy egyre többen olvassanak, jóllehet a tömeges olvasástanulás csak a 18-19. században elterjedő közoktatással vált lehetővé. Vajon mi történhetett ez alatt az idő alatt az agy evolúciójában?

3. ábra

4. ábra

5. ábra

Az agy evolúciója

6. ábra

Animáció: Vizuális alakzatok az IT-kéregben

A majmok hallókérge képes az összetett hallási mintázatokat feldolgozni, még akár olyan finom eltéréseket is, mint amilyen egy zöngés és egy zöngétlen mássalhangzóé. Sőt, mivel a majmok észlelésének is az a lényege, hogy a környezet ingereire adekvát választ adjanak, tudniuk kell, hogy valamilyen látott tárgy és hang összetartozik-e (animáció).

Animáció: Hallási mintázatok feldolgozása és integrációja

A halló- és látókéreg határán olyan agyi területeik vannak, amelyek egyszerre kapnak hallási és látási bemenetet. Ennek az úgynevezett poliszenzoros kéregnek a rétegeiben a hallásnak előreható, a látásnak viszont visszacsatoló (feedback) kapcsolatai vannak. Ezt amerikai kutatóknak egy olyan rétegelektródával sikerült kimutatniuk, amelyet az MTA Pszichológiai Kutatóintézet munkatársai fejlesztettek ki. Az olvasásnál látni fogjuk, hogy ez az integráló terület milyen értékes eleme evolúciós örökségünknek.