Kislexikon

 

Arendt, Hannah (1906-1975)

Német zsidó filozófus és politikai író. A nácik elől Franciaországba, majd az Egyesült Államokba menekül. Amerikai állampolgár lesz.

Számos műve olvasható magyarul. Az előadás témájához szorosan kapcsolódik: A forradalom, ford. Pap Mária (Budapest: Európa, 1991); Múlt és jövő között: Nyolc gyakorlat a politikai gondolkodás terén, ford. Módos Magdolna (Budapest: Osiris, 1995); A sivatag és az oázisok, ford. Mesés Péter és Pató Attila (Budapest: Gond - Palatinus, 2002).

A politikum rendszeres tárgyalása: The Human Condition (Chicago, U. of Chicago P., 1958).

Életrajz: Elisabeth Young-Bruehl, Hannah Arendt: For Love of the World (New Haven: Yale U. P., 1982). Jó áttekintés: Margaret Canovan, Hannah Arendt: A Reinterpretation of Her Political Thought (Cambridge: Cambridge U. P., 1992).

Berlin, Isaiah (1909-1997)

Brit filozófus és eszmetörténész.

Számos kötete olvasható magyarul. Az előadás témájához leginkább a Négy esszé a szabadságról, tanulm. Dénes I. Z., ford. Erős F. és Berényi G. (Budapest: Európa, 1990) kapcsolódik.

Életrajz: Ignatieff, Michael, Isaiah Berlin: A Life (New York: Holt, 1998). Az értékpluralizmus Berlinnél: John Gray, Berlin (London: Fontana, 1995).

Dworkin, Ronald (1931-)

Amerikai jogfilozófus és politikai író.

Magyarul nem jelent meg önálló kötete. Az előadás témája szempontjából legfontosabb kötete: Taking Rights Seriously (Cambridge: Harvard U. P., 1977).

Magyar monográfia: Bódig Mátyás, Hart, Dworkin és a jogelmélet posztmetafizikai fordulata (Budapest: Osiris, 2000).

Angol nyelvű áttekintések: Stephen Guest, Ronald Dworkin (Edinburgh: Edinburgh U. P., 1992); Alan Hunt, szerk., Reading Dworkin Critically (New York: St. Martin's, 1992).

Foucault, Michel (1926-1984)

Francia filozófus és történész.

Számos műve olvasható magyarul. Az előadás témájához kapcsolódik: Felügyelet és büntetés: A börtön története, ford. Fázsy Anikó és Csűrös Klára (Budapest: Gondolat, 1990); A fantasztikus könyvtár: Válogatott tanulmányok, előadások és interjúk, vál. és ford. Romhányi Török Gábor (Budapest: Pallas - Atraktor, 1998); Az igazság és az igazságszolgáltatási formák, tanulm. és ford. Sutyák Tibor (Debrecen: Latin Betűk, 1998); A szexualitás története, I. köt., ford. Ádám Péter (jav. kiad., Budapest: Atlantisz, 1999).

Életrajz: Didier Eribon, Michel Foucault: 1926-1984 (Paris: Flammarion, 1989). A tengernyi szakirodalomból közvetlenül kapcsolódik az előadás témájához: Jon Simons, Foucault and the Political (London: Routledge, 1995).

Habermas, Jürgen (1929-)

Német filozófus és politikai író.

Számos műve olvasható magyarul. Az előadás témájához leginkább kapcsolódik: Válogatott tanulmányok, vál. Felkai Gábor, ford. Felkai Gábor és mások (Budapest: Atlantisz, 1994); A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása, ford. Endreffy Zoltán és Glavina Zsuzsa (3. kiad., Budapest: Osiris, 1999).

Habermas újabb politikai filozófiája: Faktizitaet und Geltung: Beitraege zur Diskurstheorie des Rechts und des demokratischen Rechtsstaats (Frankfurt: Suhrkamp, 1992); Die Einbeziehung des Anderen: Studien zur politischen Theorie (Frankfurt: Suhrkamp, 1999).

A magyar nyelvű szakirodalomból: Balogh István és Karácsony András, Német társadalomelméltek: Témák és trendek 1950-től napjainkig (Budapest: Balassi, 2000); Felkai Gábor, Jürgen Habermas (Budapest: Áron, 1993); Axel Honeth, Elismerés és megvetés: Tanulmányok a kritikai társadalomelmélet köréből, vál. és ford. Weiss János (Pécs: Jelenkor, 1997); Tallár Ferenc, Korlátozott szkepszis: A kommunikatív racionalitás elméletéhez (Budapest: T-Twins, 1994); Weiss János, A Frankfurti Iskola: Tanulmányok (Budapest: Áron, 1997); Weiss János, Tizenkét előadás a Frakfurti Iskoláról és a diákmozgalmakról (Budapest: Áron, 2000).

Jó áttekintés az előadás témája szempontjából: Martin Joseph Matustik, Jürgen Habermas: A Philosophical-Political Profile (Lanham, Maryland: Rowman and Littlefield, 2001).

Nozick, Robert (1938-2002)

Amerikai filozófus.

Egyetlen politikai filozófiai műve kritikai válasz Rawls igazságosság-elméletére:
Anarchy, State, and Utopia (New York: Basic, 1974).

Újabb áttekintés egész munkásságáról: David Schmidtz, szerk., Robert Nozick (Cambridge: Cambridge U. P., 2002).

Oakeshott, Michael Joseph (1901-1990)

Brit politikai filozófus.

Legnagyobb hatású tanulmánygyűjteménye magyarul is megjelent: Politikai racionalizmus, tanulm. Molnár Attila Károly, ford. Kállai Tibor és Szentmiklósi Tamás (Budapest: Új Mandátum, 2001).

Politika-filozófiai főműve: On Human Conduct (Oxford: Clarendon, 1973).

Áttekintést nyújt: Paul Franco, The Political Philosophy of Michael Oakeshott (New Haven: Yale U.P., 1990); Robert Grant, Oakeshott (London: Claridge, 1990); Jesse Norman, szerk., The Achievement of Michael Oakeshott (London: Duckworth, 1993).

Rawls, John (1921-2002)

Amerikai politikai filozófus.

Főműve magyarul is olvasható: Az igazságosság elmélete, tanulm. és ford. Krokovay Zsolt (Budapest: Osiris, 1997).

Későbbi legfontosabb munkája: Political Liberalism (New York: Columbia U. P., 1993).

Bevezetés a két főmű kritikai irodalmába: Norman Daniels, szerk., Reading Rawls: Critical Studies on Rawls' "A Theory of Justice" (bőv. kiad., Stanford: Stanford U.P., 1989); Victoria Davion és Clark Wolf, szerk., The Idea of a Political Liberalism: Essays on Rawls (Lanham, Maryland: Rowman and Littlefield, 2000).

Angol nyelvű életrajzot, áttekintést nem ismerek. Németül: Wolfgang Kersting, John Rawls zur Einführung (Hamburg: Junius, 1993).

Rorty, Richard (1931-)

Amerikai filozófus.

Számos politikafilozófiai munkája megjelent magyarul: Esetlegesség, irónia és szolidaritás, ford. Boros János és Csordás Gábor (2. jav. kiad., Pécs: Jelenkor, 1996); Heideggerről és másokról, ford. Barabás András és mások (Pécs: Jelenkor, 1997); Megismerés helyett remény, ford. Boros János (Pécs: Jelenkor, 1998).

Fontos politikai műve: Achieving Our Country: Leftist Thought in Twentieth Century America (Cambridge: Harvard U. P., 1998).

Áttekintés egész filozófiájáról: Charles Guignon és David R. Hiley, szerk., Richard Rorty (Cambridge: Cambridge U.P., 2003). Különös tekintettel politikai írásaira: David L. Hall, Richard Rorty: Prophet and Poet of the New Pragmatism (New York: State U. of New York P., 1994).

Schmitt, Carl (1888-1985)

Német jogtudós és politikai teoretikus.

Politikafilozófiája, államjogi és eszmetörténeti munkái nagy hatást gyakorolnak a Weimari Köztársaság jogi és politikai gondolkodására jobb- és baloldalon. Már a hatalomátvétel előtt szolgálatokat tesz a nemzetiszocialistáknak, 1933 után a náci rezsim vezető jogásza, később háttérbe szorul. A nácitlanítás során internálják, megfosztják katedrájától. Hatása művein, alkalmi előadásain és személyes kapcsolatain keresztül töretlenül növekszik a teljes politikai spektrumban.

Az előadás szempontjából legfontosabb két műve magyarul is olvasható: Politikai teológia, ford. Paczolay Péter (Budapest: ELTE ÁJTK, 1992); A politikai fogalma: Válogatott politika- és államelméleti tanulmányok, tanulm. és ford. Cs. Kiss Lajos (Budapest: Osiris - Pallas, 2002).

Egy kitűnő monográfia és egy tanulmánykötet is rendelkezésre áll: Pethő Sándor, Norma és kivétel: Carl Schmitt útja a totális állam felé (Budapest, MTA Filozófiai Intézet - Doxa, 1993);
Cs. Kiss Lajos, szerk., Carl Schmitt jogtudománya: Tanulmányok Carl Schmittről (Budapest: Gondolat, 2004).

A politikum schmitti fogalmának irodalmából két könyvet emelek ki: Julien Freund, L'essence du politique (2. kiad., Paris: Sirey, 1986); Heinrich Meier, Carl Schmitt, Leo Strauss und "Der Begriff des Politischen": Zu einem Dialog unter Abwesenden (Stuttgart: Metzler, 1988).

A politikai és szellemi baloldalra tett hatását dolgozza fel William E. Scheuerman, Between the Norm and the Exception: The Frankfurt School and the Rule of Law (Cambridge, Massachusetts: MIT Press, 1994); Scheuerman, szerk. és tanulm., The Rule of Law Under Siege: Selected Essays of Franz L. Neumann and Otto Kirchheimer (Berkeley: U. of California P.,1996).

Schmitt világháború utáni hatását és az irodalmat áttekintő munkák: Dirk van Laak, Gespraeche in der Sicherheit des Schweigens: Carl Schmitt in der politischen Geistesgeschichte der frühen Bundesrepublik (Berlin: Akademie, 2002); Jan-Werner Müller, A Dangerous Mind: Carl Schmitt in Post-War European Thought (New Haven: Yale U. P., 2003).

Alapos forráskutatásra támaszkodó életrajzi feldolgozás Schmitt náci korszakáról:
Dirk Blasius, Carl Schmitt: Preussischer Staatsrat in Hitlers Reich (Göttingen: Vandenhoeck, 2001). Bevezető áttekintés: Scheuerman, Carl Schmitt (Lanham, Maryland: Rowman and Littlefield, 1999).

Strauss, Leo (1899-1973)

Német zsidó politikai filozófus és eszmetörténész. A nácik elől Nagy-Britanniába menekül, majd az Egyesült Államokba emigrál. Amerikai állampolgár lesz.

Két műve olvasható magyarul, az előadás szempontjából különösen az első fontos: Az üldöztetés és az írás művészete, ford. Lánczi András (Budapest: Atlantisz, 1994); Természetjog és történelem, ford. Lánczi András (Budapest: Pallas - Attraktor, 1999).

Egy kitűnő magyar monográfia is rendelkezésre áll: Lánczi András, Modernség és válság: Leo Strauss politikai filozófiája (Budapest: Pallas - Attraktor, é.n. [1999]).

Áttekintés munkásságáról: Nathan Tarcov és Thomas E. Pangle, "Leo Strauss és a politikai filozófia története", in Leo Strauss és Joseph Cropsey, szerk., A politikai filozófia története, ford. Berényi Gábor és mások (Budapest: Európa, 1994).

Voegelin, Eric (1901-1985)

Osztrák politikai filozófus. Az Anschluss után az Egyesült Államokba emigrál, amerikai állampolgár lesz. 1958 és 1969 között Münchenben működik, de visszatér az Egyesült Államokba.

Magyarul nem jelent meg önálló kötete. Roppant terjedelmű munkássága a politikai filozófián túl a történelem- és vallásfilozófiára is kiterjed. Első ismerkedésre legalkalmasabb művei: Der autoritaere Staat: Ein Versuch über das österreichische Staatsproblem (Bécs: Springer, 1936); Die politischen Religionen (Stockholm: Bermann-Fischer, 1939); The New Science of Politics: An Introduction (Chicago: U. of Chicago P., 1952); Wissenschaft, Politik und Gnosis (München: Kösel, 1959).

Magyar monográfia: G. Fodor Gábor, Eric Voegelin politikai filozófiája (Budapest: L'Harmattan, 2004).

Életrajzi áttekintés: Ellis Sandoz, The Voegelinian Revolution: A Biographical Introduction (2. átdolg. kiad., New Brunswick, New Jersey: Transaction, 2000).

Weber, Max (1864-1920)

Német szociológus és politikai író.

Egész szociológiai munkásságára és a vonatkozó szakirodalomra itt nem lehet és nem is szükséges kitérni.

Főműve, a Gazdaság és társadalom Erdélyi Ágnes fordításában magyarul is olvasható (Budapest: Közgazdasági és Jogi, 1987-től több kötetben). A jog- és politikai szociológiai részek a II. 3-4. kötetben találhatók.

Legfontosabb politikai írása, az "A politika mint hivatás" többször is megjelent magyarul, de Wessely Anna fordításában tanácsos olvasni: Max Weber, Tanulmányok (Budapest: Osiris, 1998).

Politikai írásainak legkönnyebben hozzáférhető gyűjteménye: Gesammelte Poltische Schriften, szerk. Johannes Winckelmann (3. jav. és bőv. kiad., Tübingen: Mohr, 1970).

A politikai nézeteire és munkásságára vonatkozó irodalomból: David Beetham, Max Weber and the Theory of Modern Politics (London: Allen and Unwin, 1974); Wilhelm Hennis, Max Webers Fragestellung: Studien zur Biographie des Werks (Tübingen: Mohr, 1987); Wolfgang J. Mommsen, Max Weber und die deutsche Politik, 1890-1920 (2. jav. és bőv. kiad., Tübingen: Mohr, 1974).