Hűtőláda, úszónadrág és lampion - buli a strandon

A nagy ráérések időszaka a nyár, és a nagy ráérések helyszíne a strand. A kettő együtt azonnal felveti a kérdést minden épeszű (de akár eszement) életerős fiatalemberben, ha már itt vagyunk, ráérünk is, miért nem kezdünk végre bulizni?

Akár reggel is kezdhetjük, főleg, ha épp nyaraláson vagyunk, ahol aztán köztudottan tényleg semmi más dolgunk nincs, mint hogy a szállodából kislattyogva a svédasztalos reggeli után leheveredjünk a partra, és fel se keljünk onnan egészen addig amíg: a) meg nem szomjazunk, b) meg nem éhezünk, c) meg nem látunk valakit vagy valamit, ami még a napon döglésnél is érdekesebb program lehet.

Egy hűtőláda, például. Tele sörrel, mondjuk. Sok jégakku társaságában, és lehetőleg minél közelebb. Napernyőre is szükség lehet, meg nyugágyakra, akár többre is. Barátokra, lányokra és persze zenére. A zene szólhat akármiből, amit ki bírunk cipelni a strandra, a kétkazettás magnó ilyen esetekben újraébredését élheti. A hangminőség persze így nem a legjobb, de vannak olyan élethelyzetek, amikor nem ez a döntő szempont: a lényeg, hogy szóljon a zene, bármiből. Ha igazán nagyon ravaszak vagyunk, eleve olyan strandra megyünk, ahol szól. Kézenfekvő választás a Balaton, de az újabban igen kedvelt horvát tengerparton is rengeteg zenés-táncos bárokkal sűrűn belakott strandot találni.

Persze megvan a kis létszámú, barátokközt-jellegű buliknak is a bája, de azokat inkább nevezhetjük hirtelen és közös lerészegedésnek, mint bulinak. Napközben vigyázni kell az alkohollal amúgy is, egy sör a negyven fokos melegben felér mondjuk hárommal szobahőmérsékleten.

]

A mennyiségekkel tehát mindenképp óvatosan, és persze alkoholos befolyásoltságtól függetlenül érdemes figyelni arra is, hogy egyhuzamban mennyit tartózkodunk a napon. Mert napozás közben könnyű figyelni erre, akkor más dolgunk nincs is. Bulizás közben viszont igen könnyen előfordulhat, hogy meglepő-pirosra sülünk a napon (persze a rövidujjú póló, a rövidnadrág és a napszemüveg fehér nyomaival), ne adj' isten olyan napszúrást kapunk, amit nagyobb kihívás lesz kiheverni, mint a másnaposságot.

A hirtelen és közös lerészegedésekhez keressünk egy tópartot vagy tengepartot, annak is olyan szakaszát, ahol lehetőleg nem tobzódnak a turisták, és nem áll fenn a veszélye például annak, hogy a kontrollt igen erősen elveszített barátaink egy hirtelen mozdulattal széttapossák a strandoló kisgyerekek homokvárát. Nem tesz jót a buli hangulatának a bömbölő kisgyerek hangja sem, de az atléta alkatú édesapa sem, aki a pórul járt gyermek segítségére - és a kontrollt vesztett barátok megfenyítésére - siet. Ahogyan azt a korábbi cikkeinkben már leírtuk, egy szabadtéri partihoz nem csak az ital, az étel is hozzátartozik, szabadtéren grillezésre és bográcsozásra fel a vízparton is!

A bulihoz hozzátartozik (főleg napközben, mikor még az orrunkig legalább ellátunk) a játék is. Semmiképp ne felejtsük el a táskába bedobni a frizbít, a focilabdát, strandlabdát és egyáltalán mindent, amivel játszani lehet és szeretnénk a parton. Zenére a játék is jobban megy.

Ahogy leszáll az éj, megtámadhatunk egy vízparti szórakozóhelyet, kedvelt üdülőközpontok környékén ilyenekből sok van. Este sem kell különösebb öltözködési szabályokat figyelembe venni, a strandfíling az strandfíling éjszaka is: póló nélküli férfifelsőtestek és bikinis lányok között kell csak elvegyülnünk. Apropó bikinis lányok: koktéllal a kézben és bronzbarnára sült arccal mosolyoghatunk rájuk, némi alkohol segítségével pedig rámehetünk egy éjszakai fürdőzésre való invitálásra is: ennek garantált sikere van. Rengeteg lehetőséget rejt magában a starndon bulizás, és belefeledkezve a rövidnadrágos, koktélos, tengerzúgás kísérte gondtalan hangulatba, egy kis időre az élet császárainak érezhetjük magunkat - az ilyesmit pedig sugározzuk a külvilág felé is.