Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Azt hihetnénk, hogy az vezetés tavasszal csupa örömmel és kellemes élménnyel jár, de a motoros és a kerékpáros forgalom a sokszorosára nő, és a vadak is ébredeznek a téli álomból, ami fokozott figyelmet követel a vezetőktől. Ezen kívül a vezetés tavasszal egyéb veszélyeket is tartogat: nedves utak és a hajnali fagyok is megtréfálhatják a felkészületlen sofőröket, különösen azokat, akik túl korán cseréltették le a télieket nyári gumikra. Továbbá az útburkolatok állapota is ronthatja a vezetés körülményeket, akárcsak a lapos szögben érkező napfény, ami a nedves utakon zavaróan tükröződhet.
Már javában tart a tavasz, ami többek között hosszabb nappalokat és melegebb időjárást jelent. A vezetés tavasszal többnyire azért is jó, mert nincs többé hajnali fagy, leolvasztásra váró szélvédő, hó és jég borította út, bár kivételes esetek előfordulhatnak, mint például az emlékezetes márciusi havazás 2013-ban, amikor megbénult az ország, és arra kértek minket SMS-ben, hogy üljünk át egy másik autóba.
Fotó: Volkswagen
Mikor érdemes a téli gumi cseréjéről gondoskodni?
Nemcsak a tél kezdetén kell felkészíteni az autónkat a rideg időjárásra, hanem tavasszal is fontos a visszaállás a magasabb hőmérsékleten történő üzemeltetésre. Egy alapos tisztítás, állapotfelmérés és vegyszeres ápolás is szükséges az autó megfelelő állapotának fenntartásához, de a legfontosabb ilyenkor a gumicsere, vagyis a téli gumikat nyáriakra cserélni (aki négyévszakos gumit használt télen, az fönt hagyhatja, de ha van nyári szettje is, neki is megérheti váltani, mert így a négyévszakos gumi élettartama is nőni fog). Az abroncscsere időpontjának meghatározása előtt érdemes végiggondolni az autózási szokásainkat. Ha leginkább éjszaka vagy hajnalban vezetünk, vagy olyan külföldi helyekre készülünk, ahol lehet még hó, akkor érdemes még várni a cserével. De ha valaki főleg nappal autózik, akkor jobban teszi, ha már most időpontot foglal a sarki gumisnál.
Tavasszal a lamellák okozta belső súrlódás és a langyos aszfalt miatt a téli gumi hamar túlmelegedhet, ami fokozott kopással jár, illetve sportos használat mellett egy téli abroncs akár tönkre is mehet. Melegben nem ideális a lágy keverékű téli gumik tapadása, ami növeli a fékutat, és kanyarokban is bizonytalanabb a jármű, mint nyári abronccsal. Emellett téli gumival a fogyasztás is nő, tehát sok szempontból jobb választás még időben feltetetni a nyári gumit.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP/Bernd Wuestneck
Egy nyári abroncs minimális profilmélysége 1,6 milliméter lehet, tehát 2 mm-nél kisebb profilmélységű abroncsot már nem illik visszaszerelni, de igazából ennek a két-háromszorosa az ajánlott. Az is fontos, hogy az abroncsok csak a gyártástól számított kb. öt évig megfelelő minőségűek, ennél öregebbekkel már nem lesz megfelelő az autó tapadása. Ráadásul a frissebb fejlesztésű abroncsok jobb teljesítményre képesek, bizonyos esetekben tovább bírják, halkabbak, és a kisebb gördülési ellenállásuk miatt a fogyasztást is csökkentik.
Mivel tavasszal biztonságosabbak a vezetési körülmények – már nem kell aggódni amiatt, hogy megcsúszunk egy jégfolton vagy elakadunk egy hóviharban, és a nappali órák száma is fokozatosan nő – a legtöbben jobban nyomják a gázt, mint télen, és bátrabban, magabiztosabban vezetnek. Azonban a tavaszi vezetés Magyarországon számos új közlekedési veszélyt is hordoz, amelyekre a járművezetőknek oda kell figyelniük. Összegyűjtöttük a tavaszi időszakra vonatkozó vezetési tippeket és a tavaszi vezetés szabályait, valamint azt is, hogy ezeken kívül még mire érdemes ilyenkor odafigyelnie a vezetőknek. Ez a cikk a mi „tavaszi vezetés útmutatónk”.
Vezetés tavasszal: motoros forgalom, kátyúszezon, tükröződés, és még amikre figyelni kell
- Gombamód szaporodó kátyúk
- Elvakító napfény
- Megnövekedett motoros és kerékpáros forgalom
- Több gyerek, kutya és vad az utak közelében
- Gyakoribb és hevesebb esőzések
1. Gombamód szaporodó kátyúk
Lehet, hogy a hó és a jég eltűnt, de a tél még sokáig nyomot hagy az utakon, ugyanis beköszönt a kátyú szezon. A hideg hónapokban a víz befolyt az aszfalt réseibe, aztán ahogy megfagyott, szétfeszítette az útburkolatot, így kátyúk keletkeztek, amelyek jelentős károkat okozhatnak az autókban, és hozzájárulhatnak a közlekedési balesetek kialakulásához is. Ráadásul az intenzív tavaszi záporok idején ezek a kátyúk gyakran megtelnek vízzel, így nehezen észrevehetők a vezetőülésből. Ha kátyúba hajt, az autója súlyos károkat szenvedhet, például defektet kaphat a kerék, elhajolhat a felni, károsodhat a felfüggesztés, de simán elmehet a kormányközép és a futómű beállítása is.
Tavasszal ezért érdemes a szokásosnál is alaposabban figyelni az előttünk lévő útburkolatot, és az átlagosnál nagyobb követési távolságot hagyni az előttünk haladóhoz képest, hogy legyen időnk reagálni egy-egy lyuk, kátyú vagy egyéb úthiba láttán. Ha már nem tudjuk elkerülni őket, akkor érdemes előttük legalább lassítani, de akkor már szálljunk le a fékpedálról, amikor a kerék a kátyúba hajt, máskülönben tovább súlyosbíthatjuk a károkat.
Fotó: Metropol
Fontos, hogy a kátyúba hajtás után az autós maradjon a helyszínen, mert tanúkat vagy hatósági jegyzőkönyvet csak így tud szerezni. Autópályán nem a kátyú mellett, hanem lehetőség szerint a legközelebbi biztonságos helyen kell megvárni a kihívott útellenőrt. Célszerű minél több fényképet készíteni a kátyúról és a sérülésről, ügyelve arra is, hogy a helyszín ezek alapján jól beazonosítható legyen. A fényképek mellett érdemes az esetleges tanúk elérhetőségét is megszerezni, a kártérítés folyósításáig pedig meg kell őrizni a sérült alkatrészeket is.
Bár az útkezelők folyamatosan dolgoznak a hibák kijavításán, az autósok várhatóan májusig találkozhatnak kátyúkkal az utakon, ezért továbbra is célszerű kátyúbiztosítást kötni. Már évi 3-4 ezer forintos díj ellenében található megfelelő a piacon. Általában kgfb vagy casco mellé kötik kiegészítő biztosításként, de egyes biztosítók önálló termékként is kínálják. A kátyúbiztosítás kedvezményezettjei nem az útkezelő felé, hanem közvetlenül a biztosítójuk felé jelentik a kárt, ami eleve növeli a sikeres kárrendezés esélyeit. Egyes módozatok ráadásul a figyelmeztető táblával ellátott útszakaszokra is fedezetet nyújtanak. A biztosítók ebben a biztosítási konstrukcióban általában nem számítanak fel önrészt, ami azért is fontos, mert egy átlagos kátyúkár összege még ma is belefér 100 ezer forintba, ami miatt az általában 100 ezer forintos minimális önrésszel megkötött casco biztosítások ilyen esetekben nem jelentenek megoldást.
2. Elvakító, tükröződő napfény
Egy szép tavaszi autózás az erős napsütésnek köszönhetően gyorsan rossz élménnyé válhat. A napfény általi elvakítás az autóbalesetek egyik vezető oka, leggyakrabban napfelkeltekor és napnyugtakor jelentkezik. Ennek oka, hogy a nap közvetlenül a járművezetők látóterében van, amikor alacsonyan van a horizonton. De az is gyakori, hogy a napfény a nedves utakon tükröződik. Mindig legyen az autóban polarizált napszemüveg, hogy megvédje szemét a vakító napfénytől. Az ilyen típusú napszemüvegek kifejezetten úgy készülnek, hogy kiszűrjék a nap visszavert fényét, igaz, a modern autók szélvédőre vetített kijelzőjét (HUD) nem mindig lehet látni velük.
Azzal is növelheti a biztonságot, ha kívül-belül tisztán tartja a szélvédőt. A piszkos, karcos, repedt üveg szórhatja a fényt, ami még nehezebbé teheti a vezetést sötétben. Azzal is csökkentheti annak az esélyét, hogy káprázzon a szeme a fénytől, hogy tavasszal megváltoztatja az útirányt és az útvonalat, amelyen közlekedik. Ahelyett, hogy nyugat és kelet felé haladna (ahol a nap nyugszik és kel), lehetőség szerint észak vagy dél felé menjen, vagy ha ez nem lehetséges, akkor legalább mindig háttal a napnak. Ha vakít a nap, a mobiltelefon képernyőjét sem látni jól, ami szintén balesetveszélyt okozhat.
3. Megnövekedett motoros és kerékpáros forgalom
A kétkerekű járművek tavasszal nagy számban jelennek meg az utakon, és ez a fokozott motoros és kerékpáros forgalom balesetveszélyessé teheti az utakat a személyautókat vezetők számára. A motorokat és a kerékpárokat nehéz észrevenni, mivel ezek a személyautókhoz és a teherautókhoz képest jóval kisebb helyet foglalnak el a sávban, hátulról érkezve ezért a távolságukat is nehezebb megbecsülni. Ha motoros vagy kerékpáros közelében vezet autót, akkor igyekezzen biztonságos – legalább 1,5 méteres – távolságot tartani, és csökkentse a sebességét, hogy a váratlan irányváltásokra is tudjon reagálni. Sávváltás, kanyarodás vagy tolatás előtt mindig többször ellenőrizze a környezetét, mert a tapasztalatok alapján egy pillanat alatt az útjában teremhet egy robogós vagy bringás ételfutár.
Fotó: Origo
Fontos, hogy ha alárendelt útról érkezik az autós, és a főútvonallal párhuzamosan kerékpársáv, vagy kerékpárút is fut, akkor az azon közlekedő bringásoknak is elsőbbséget kell adnia. Erre az elsőbbségadás táblák alatt kiegészítő táblák is felhívják a figyelmet. Különösen nagy veszélyforrás az úttest túlsó oldalán futó kerékpárút, hiszen a kereszteződésen elkanyarodó jármű vezetője sokszor úgy gondolja, már minden elsőbbségadási kötelezettségének eleget tett, pedig ha jön még ott egy kerékpáros, akkor őt is el kell engednie. A zebrán viszont a kerékpárosnak is le kell szállnia, csak akkor jár neki az elsőbbség.
4. Több gyerek, kutya és vad az utak közelében
A hónapokig tartó bezártság után a legtöbb gyerek már alig várja, hogy tavasszal kint játszhasson a szabad levegőn. Miközben labdáznak vagy a barátaikkal fogócskáznak, sok gyermek nem figyel a környezetére, és körülnézés nélkül hajlamos az úttestre lépni. Ha lakott területen autózik, akkor mindig figyeljen oda a környezetére, és készüljön fel arra, hogy hirtelen fékezzen és/vagy kitérjen az úttestre figyelmeztetés nélkül lelépő gyerekek elől. Iskolák, játszóterek környékén még jobban csökkentse a sebességét, és fokozottan figyeljen az útra guruló labdákra vagy egyéb játékokra.
De figyelmet érdemelnek a póráz nélkül rohangáló ebek is, amelyek még annyira sincsenek tekintettel az autós forgalomra. Tavasszal fokozódik a vadállatok aktivitása, a vadállatok utakon való megjelenése is, a rügyező fákkal a legtöbb faj megkezdi az élelemkeresést és a párzás természetes ciklusát, ami az országutakon komoly veszélyt jelenthet a járművezetők számára. Amikor erdős terület mellett hajt el, vezessen a szokásosnál óvatosabban, lassítson és figyeljen a vadveszélyre figyelmeztető táblákra. Ne feledje azt sem, hogy sok állat, például a szarvasok, hajnalban és szürkületkor aktívabbak, ilyenkor nagyobb az esély egy nemkívánatos találkozásra velük.
5. Gyakoribb és hevesebb esőzések
A tavaszi záporok gyönyörű virágokat hozhatnak, de a vezetést veszélyesebbé teszik. A heves, erős széllel érkező esők jelentősen csökkenthetik a látótávolságot, és percek alatt eláraszthatják vízzel az utakat. A tavaszi vezetés a Balatonon tipikusan ilyen, mert ott a mikroklíma miatt szinte minden nap előfordul csapadék. Vizes utakon, változékony időjárási viszonyok közepette mindig lassítson, és tartson nagyobb követési távolságot. Ha az eső olyan intenzív, hogy nehezen lát, húzódjon le az út szélére, amíg a vihar elvonul. Tartsa égve a járműve lámpáit, és kapcsolja be a vészvillogót is, hogy a többi vezető is lássa, hol tartózkodik.
Kátyúbiztosítás nélkül az autósoknak az illetékes útkezelőnél kell bejelenteniük a kárt. Lakott területen kívül ez a Magyar Közút Nonprofit Zrt, míg lakott területen belül ilyen ügyekben az adott önkormányzat megfelelő szerve, illetve Budapest fő- és tömegközlekedési útjain a Budapest Közút Zrt. az illetékes. Az elbírálás során az útkezelők általában a nem megfelelően dokumentált kártérítési igényeket utasítják el, de azok sem számíthatnak kártérítésre, akik úthibára figyelmeztető jelzőtáblával ellátott úton szenvednek ilyen balesetet. Fentiek miatt az elmúlt évek tapasztalatai szerint a pórul járt autósok az esetek jelentős részében nem kapnak kártérítést.