Az utolsó megfizethető nagycsaládos autó - Dacia Jogger TCe 110 Extreme teszt

Nyugaton elképesztő eladási számokat produkál a Dacia, míg itthon (a jelentős kereslet ellenére) még mindig van egy gyanakvó szemlélet a vásárlókban, amit részben a rendszerváltás előtti emlékek táplálnak. Ideje elfelejteni őket, mert az új maszkkal és emblémával ellátott Joggernél élhetőbb családi autót képtelenség mondani a tízmillió forint alatti árkategóriában. Hétüléses, jól felszerelt változatát vezettük 110 lóerős benzinmotorral, és az erényei mellett két nem elhanyagolható hibáját is felfedjük.

Sörnyitószerű embléma helyett DC

Felfordult az autópiac az elmúlt hónapokban, alapanyaghiány és infláció kíséri a háborús időszakot, úgyhogy hét ülést hétmillió forint körül, sőt, még tízmillióig bezárólag sem kínál más gyártó. Ebben fontos szerepet játszik, hogy megszűnt a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, de más tényezők is akadnak, a Stellantis és Toyota közös egyterűi például személyautóként többé nem kaphatók belső égésű motorral. Akinek tehát fontos az ár, ha eddig nem tette, ezután kénytelen lesz megbékélni a Renault diszkontmárkájával, amivel szerencsére egyre kevesebb kompromisszumot kell kötnie.

Persze maga a Jogger nem újdonság, többször találkozhattak vele már az Origo autó rovatának olvasói, tavaly év elején kint voltam a nemzetközi menetpróbán és az első tesztautó is nekem jutott, mondhatni, hogy van némi közös múltam ezzel a családi Daciával.

Mostani tesztünk apropója a 2023-as ráncfelvarrás, aminek legfontosabb újdonsága az új arculati elemek felbukkanása.

Vadonatúj a logó, kifejezetten tetszetős, és fontos szerepe lehet abban, hogy a márka végleg levetkőzze a Merkúr-idők szocialista hangulatát, amiben segít, hogy már nyomokban sem emlékeztet az embléma az 1310 TX-ek pajzsára.

Inkább X-nek tűnik a stilizált D-C kombináció, és az autóiparban kevésbé járatosak számára ma még nem egyértelmű azonnal, hogy milyen gyártmánnyal is állnak szemben. Hátul persze az új tipográfiával kiírt Dacia felirat segít eligazodni, mindenesetre a román brandet sikerült ügyesen újraértelmezni, és így a Joggert meglepően sokan dicsérték a teszthét alatt – holott a karosszéria és a teljes belbecs lényegében változatlan. Valószínűleg a matt zöld (hivatalosan zuzmó szürke), kissé military-hangulatú fényezés is hozzáadott az újdonság illúziójához, a friss színárnyalat érdekes, de cseppet sem tolakodó.

Nem kisbusz, de leghátsó sor sem dísznek van

Nem vitás, sokkal menőbb a megjelenése, mint a Lodgy nevű elődé, ez már nem egyterű, hanem inkább egy méretes kompakt kombi, megnövelt hátsó traktussal. Nekem az új Daciák hangulata kissé az újkori olcsóbb Volkswagenekét idézi, a Taigo vagy a T-Cross külsőre hasonló, a hátsó lámpa íve pedig volvós. Hosszra és szélességre átlagos a Jogger, a magassága viszont (főleg a B-oszloptól hátrafelé) kiemelkedő, így lehetett a második és harmadik üléssorban is egész rendes fejtér. Ezen a részen az Extreme kivitelben az üvegek is sötétítettek, és a leghátul ülők billenőablakot is kapnak.

Nyilván hozzájárulnak a filigrán, alig 10 kilós harmadik sori székek is ahhoz, hogy a külső méretekhez képest leghátul meglepően jól el lehet férni.

A középső sor ülései 1/3 – 2/3 arányban dönthetők, de sínen csúsztatni nem lehet őket, tehát a variálhatóság nem tökéletes,

mégsem kényszerít élhetetlen kompromisszumokra. Hét személlyel bizony jelképes (160 literes) a csomagtér, így hosszabb útra elkél a tetőbox, amit a keresztbe forgatható, és így alaptartóként szolgáló tetősíneken könnyű rögzíteni, míg két üléssorral 506, eggyel pedig legalább 1594 literre nő a raktér.

Bár a Logdy ennél tágasabb volt, jól használható a Jogger utas- és csomagtere, a berendezés pedig formára és kivitelre is lényegesen jobb. Közel tökéletes az ergonómia, gyorsan és logikusan működik a menürendszer, az analóg műszeregység középére egy monokróm kijelző jutott, de az is tökéletesen elegendő a fedélzeti számítógép adatainak megjelenítésére. Mindig szívesen látjuk a fizikai gombos és tekerős klímaszabályzást (automata), ahogy a kormányról vezérelhető tempomat is jól kezelhető, és pluszpontot kap az érintőképernyő mellett elhelyezett, USB-csatlakozós telefontartó.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!