Szólóban is katonazenét játszik - Ural M62 (1962) veteránteszt

Változott a villaburkolat is az M61-eséhez képest, a derékszögben álló berúgókar régi BMW-jellegzetesség

Sokan ismerik a nyers és kemény, de elpusztíthatatlan M72-es motorokat, amelyek rendszerint oldalkocsival futottak, és egy BMW modell szovjet hangszerelésének tekinthetők. Ezúttal az Ural némileg modernizált változatához volt szerencsénk, méghozzá szépen felújítva és szóló kivitelben: ha nem is kápráztatott el kényelmével, hangja és atmoszférája miatt mindenképpen érdekes darab.

1939-ben a moszkvai Védelmi Minisztériumban kezdődött a történet, ahol eldöntötték, hogy a Vörös Hadseregnek új motorkerékpár kell. A választás a 650 köbcentis, kéthengeres boxer BMW R71-re esett, a tervek megszerzésének körülményeiről két legenda is kering: az egyik szerint a szovjetek hivatalosan megvették a németektől a teljes dokumentációt és a mintapéldányokat, a másik szerint azonban öt BMW-t Svédországon át csempésztek haza, hogy aztán szétszedjék és lemásolják őket. Utóbbi valószínűbb, és tény, hogy 1941 elején bemutatták Sztálinnak az M72-es első prototípusát.

Nem sokkal később Moszkvában el is indult a gyártás, ám a háború miatt az üzemet messze keletre, az urali Irbit városba telepítették át, egy volt sörfőzde csarnokaiba. 1942. október 25-én indult el a frontra az első kontingens, akkor még IMZ (Irbiti Motorkerékpárgyár) M72 néven.

Végül sosem vitték vissza a gyárat Moszkvába, de a második világháború után modernizálták,

aztán 1957-ben kihozták a fejlesztett M61 modellt oldaltszelepelt helyett már OHV-vezérlésű motorral, amitől 22-ről 24 lóerőre nőtt a teljesítmény. Ez a típus viselte először az Ural nevet, amelyet idővel a világ sok táján megismertek.

Átmeneti modellről volt szó, amely fejlesztési alapként szolgált a cikkünkben is szereplő, 1961-ben bemutatott M62-eshez. Megnövelték a kompressziót, így a teljesítmény 28 lóerő lett, a dugattyúkat kicserélték, a váltót átszerkesztették, és új kuplungot is terveztek. A kardán bronzperselyek helyett tűgörgőkön forgott, a rugózáson javítottak, a fékeket pedig megnövelték. Érdekes mellékszál a történetben, hogy a BMW R71 alapjain, az Urtal-gyártással párhozamosan, de eltérő fejlesztésekkel az ukrajnai KMZ-nél is készültek rokonai, egy ilyen Dnyeper K-750-et korábban bemutattunk már.

Leszerelt a seregtől, és két keréken folytatta

Mostani tesztpéldányunk egy korai, 1962-es évjáratú M62, amely harci fogatként kezdte, de előző gazdája leszerelte róla az oldalkocsit. 15 éve került mostani tulajdonosához, részlegesen felújított állapotban és tele idegen alkatrészekkel. A motorba új tömítéseket és csapágyakat építettek, a hengerfejeket is ki kellett cserélni. Kukában landoltak a váltóból a tömítőgyűrűk és a csapágyak, a fogaskerekek szerencsére jó állapotban voltak, ma is ezek forognak benne. Egészségesek voltak a lemezek, de több „indokolatlan" furat is éktelenkedett az Ural testén, ezeket eltüntették.

Használt, de a meglévőknél jobb állapotú kerekeket is sikerült beszerezni, ezeket újrafűzés után lehetett használni, és már a kipufogók is eredetiek - nem egyszerű jó alkatrészeket találni az M62-esehez.

Háromféle hátsó áttétel volt: rövid az oldalkocsizáshoz, hosszú a szóló használathoz, és még hosszabb, úgynevezett ultra-szóló.

Ez a gép eredetileg a röviddel készült, de restaurálásakor kicserélték a középsőre. Meggyőző lett a sok munka végeredménye, a szovjet motor szép állapotú és sikerrel vette a veteránminősítést, így nem volt akadálya, hogy felkerekedjünk próbaútra a ritka szóló Urallal.

Indításhoz ki kell nyitni a benzincsapot, elzárni a légszűrőházon a levegőt és megúsztatni a porlasztókat. Utána néhány rúgás következik gyújtás nélkül, majd egy újabb gyújtással, és máris vígan pöfög a boxer; az alapjárata csendes és egyenletes. Próbánkon meleg idő volt, amit gazdája szerint az Ural nem szeret, mert ilyenkor – főleg dugóban araszolva – kipárologhat a benzin az úszóházakból, míg a mínuszokban kifejezetten elemében van a motor. A váltója nehezen jár, de a kapcsolásokra sarokkal is rásegíthetünk, érdekességként a régi BMW-k korából megmaradt rövid kézi váltókar lent.

Érződik, hogy úttalan utakra tervezték

Még ezzel a szóló hátsó áttétellel is rövid az első fokozat, a harmadikat azonban akár 60 km/h-ig kihúzathatjuk. Lent is bőséges a nyomaték, akár 30-as tempóról meg tud indulni negyedikben, a legkellemesebb utazósebesség 70-75 km/h. Jó a futómű beállítása, az Ural 100 km/h felett is stabil, de a vibrációk ilyenkor már elviselhetetlenek - a rezonancia valójában már 80 km/h környékétől elég kellemetlen. Ha a tempósabb kanyarok előtt visszakapcsolunk, a kijáratnál pedig jól kigyorsítunk, szépen, stabilan veszi az íveket is, és az M61-éhez képest itt elöl-hátul megnövelték a rugóutakat.

Ennek ellenére kemény maradt a felfüggesztés, megéreztük az összes úthibát. Amúgy a vezető sokkal jobban jár, neki rugózik az ülése, az utasé egyszerű gumibakos:

ez a katonákat és a kolhoztagokat a szörnyű állapotú utakon motorozva bizonyára próbára tette, de a gép bírta a gyűrődést.

Két mechanikus működtetésű félfékdob lassít, képességeik a saját korukban is legfeljebb csak átlagosnak számítottak, ma már kifejezetten gyengék. Érződik a M62-es minden porcikáján, hogy nehéz, sőt harctéri körülményekre, rossz utakra tervezték, emiatt aszfalton kicsit ügyetlen és lassú is.

A gépek zöme oldalkocsival készült (gyakran kapcsolható kétkerék-hajtással és differenciálzárral is), méghozzá katonai felhasználásra, kevés civil változatot gyártottak. Nálunk a Magyar Néphadseregben is használtak Uralokat, elsősorban M72-eseket, de M61, M62 és M63 modellek is futottak, leginkább a felderítőknél és futárszolgálatban. Leszerelés után sok példány magánkézbe került, ma veteránként a legszebb példányokért 3-4 millió forintot is elkérnek. Maga az IMZ kis példányszámban ma is gyártja a retro fogatokat (főleg amerikai exportra), a háborús szankciók miatt immár Kazahsztánban.

Műszaki adatok - Ural M62

Motor: léghűtéses, kéthengeres boxermotor. Hengerűrtartalom: 649 cm3. Furat x löket: 78,0 x 68,0 mm. Kompresszióviszony: 6,2:1. Teljesítmény: 28 LE, 4200/perc fordulaton. Nyomaték: 44 Nm, 3500/perc fordulaton.

Erőátvitel: négyfokozatú, lábkapcsolású sebességváltó, kéttárcsás száraz kuplung, hátsókerék-hajtás kardánnal.

Felfüggesztés: elöl teleszkópvilla, hátul merev váz bakteleszkópokkal.

Felépítés: dupla bölcsőváz hegesztett acélcsövekből. Hosszúság x magasság: 2420 x 1100 mm. Tengelytáv: 1435 mm. Tank: 22 l. Saját tömeg: 192 kg.

Végsebesség: 110 km/h.

Még több olvasnivaló a Retro Mobil novemberi számában: