Az első koreai autó, amibe Audiból és Volvóból is átülnek - Kia Sorento 230 Hybrid teszt

Kia Sorento

Gazdaságos hibrid hajtással és nagycsaládos állami támogatásra jogosító hétszemélyes kivitelben is kapható az új Sorento, ami a formaterve, kivitelezése és műszaki tartalma alapján akár egy prémiumgyártó terméke is lehetne. Vezettük az év egyik legfontosabb koerai újdonságát.

Power to surprise – ez volt a Kia szlogenje sok éven át, nagyjából úgy fordíthatnánk le, hogy „erő, hogy meglepetést okozzon". A vicc az, hogy ez nem csak üres lózung, a koreai cég ugyanis tényleg egyre jobban feljön a tradicionális gyártókra: 20 éve, amikor a kínálatuk még a lenézett Pride-ra, Sephiára és a Schumára támaszkodott, a piaci részesedésük Európában még a 0,5 százalékot sem érte el.

2020-ban azonban már 3,6 százaléknál tartottak, sőt, idén januárban a 4 százalékot is elérték.

A siker a piacvezető, 7 éves garancián kívül főleg az európai piac számára tervezett, Szlovákiában gyártott Ceednek és Sportage-nek, valamint a sokféle elektromos és hibrid modellnek köszönhető. De a 2002-ben bevezetett, Dél-Koreából importált Sorentóból is eladtak már 300 ezret a kontinensünkön, ami a nagy szabadidő-autók között tekintélyes mennyiségnek számít. Most a negyedik generációnál tart a családi SUV, az első még alvázas és merev hátsó tengelyes volt, az utána következők azonban már önhordó karosszériával és független felfüggesztéssel készültek.

Azok vesznek maguknak Sorentót, akik nem a jól csengő márkanevet vagy a terepjáró-képességet keresik, hanem viszonylag olcsón akarnak jól felszerelt, tágas, hosszú garanciájú, nagy vontatási kapacitású, hét üléssel is kérhető nagy szabadidő-autóhoz jutni. Ezeket az előnyöket az új is megtartotta, de dizájnban, szolgáltatásokban, minőségben és a hajtásláncok tekintetében hatalmasat lépett előre.

Hogy néz ki?

Vadonatúj padlólemezre ültették az új Sorentót, olyanra, amit már felkészítettek az elektrifikált, hibrid hajtásláncok fogadására. A hibrid akkumulátor a padlóban kapott helyet, a csomagtartóból csak 8 litert kellett feláldozni miatta. Minden irányban egy centivel lett nagyobb a karosszéria (hossz./szél./mag.: 481/190/170 cm), a tengelytávot viszont 3,5 centivel nyújtották meg, amitől tágasabb lett az utastér, bár az elődöket sem lehetett szűkösséggel vádolni.

Bevallom, meg kell erőltetnem magam, ha fel akarom idézni, hogyan nézett ki az előző két Sorento-generáció (a semmiből berobbant első még emlékezetes volt). Ilyen problémám a mostani, negyedik nemzedékkel biztosan nem lesz, hiszen

ennyire karakteres, magabiztos kiállású autót még tán sosem árult Európában a Kia.

Észak-Amerikában igen, ott az ötméteres, Cadillac Escalade méretű és kinézetű, V6-os Telluride áll a kínálat csúcsán, de az eggyel kisebb Sorentón is érződik az amerikai ízlésvilág.

Érdekes megoldás, hogy a Sorento orra ívesen köti össze az első sárvédőket, az alapáron LED-es fényszórók hatalmas, díszes hűtőrácsot fognak közre, amely már a Kia tigrisorr-motívumának legújabb változatát képviseli. Profilból is látszik, hogy ez bizony hatalmas autó, még a 19 colos kerekek is simán eltűnnek a kerékjáratokban, az ajtók pedig akkorák, hogy vasútmodell terepasztalok elférnének rajtuk. A függőleges csíkokból álló hátsó lámpákhoz a Ford Mustangtól vehették az ihletet, a C-oszlopon lévő fordított cápauszony pedig mintha a DS 3-ról származna. Ettől függetlenül az összkép kellően egyedi és karakteres, de nincs benne semmi megosztó, ami egy tipikus SUV-vásárlót elijesztene.

Milyen belül?

Bár kívül sem rossz az új Sorento, a legtöbben akkor fognak megdöbbenni, ha beleülnek.

Prémiumautós a hangulat

a hatalmas képernyőktől, a tűéles kameraképektől, a finom nappa bőr kárpitozástól (500 ezer Ft), az óriási üvegtetőtől (400 ezer Ft), a minőségi anyagoktól és az ízléses, indirekt hangulatvilágítástól. Nem érheti panasz az összeszerelést sem, mivel rossz úton sem hallani semmiféle zörgést, nyikkanást, az illesztések is pontosak.

Viszont ami fémnek tűnik, az a legtöbbször műanyag, és vannak lenyúlt ötletek is (DS-féle rombuszminta, Land Rover-féle terepkapcsoló és tekerős előválasztó kapcsoló az automata váltóhoz, Mercedes-féle szélesvásznú kijelző, Audi-féle recés fémgombok), de ez nem zavaró, az atmoszféra simán hozza a pár évvel ezelőtti prémium SUV szintet.

Annyira gazdag volt a Kryptonite csomagos tesztautó felszereltsége, hogy csak két dolgot hiányoltam belőle: a motoros kormányoszlop-állítást és a masszírozó vezetőülést. Ezen kívül tényleg minden van a fűthető kormánytól a digitális műszerfalon át a szélvédőre vetítő HUD-ig. Még a hátsó ülések is fűthetők, vezeték nélkül lehet tükrözni és tölteni az okostelefonokat, a 360 fokos kamerarendszer madártávlati képet ad, sőt, már

a BMW által bevezetett távirányítós parkolást is elérhető,

ami szűk parkolóhelyen előnyös (egyenes vonalban magától ki- és beáll az autó sofőr nélkül).

Hátul is mindent megad

Hiánytalanul megvannak, bár kissé túlbuzgók (a menüből viszont lecsillapíthatók) a vezetéstámogató rendszerek, a hátsó keresztirányú forgalomfigyelő nem csak hanggal jelzi a veszélyt, hanem a kormánykerék rezgetésével is. Jó ötlet, hogy indexeléskor a holttér-figyelő az oldalkamera képét a műszerfalra is beadja, amivel szinte ránevel az irányjelző használatára. Az viszont idegesítő, hogy a Sorento hangos csipogással figyelmeztet a nyitott ajtóra, és általában is kicsit sok a hang és egyéb jelzés.

Akkora a belső szélesség, hogy az első utas a távolba vész, és a 10,25 colos érintőképernyő jobb oldalán lévő haptikus gombokért már nyújtózkodni kell. A hosszirányú helykínálatnak a tengelytáv megnyújtása tett jót, hátul már keresztbe tett lábakkal is elfér egy felnőtt, és akkor is marad elég lábtér, ha a harmadik üléssorban is ülnek, és a másodikat előrébb tolják.

Leghátul is több hely van, mint sok hétszemélyes SUV-ban,

és külön figyelmesség, hogy ide is jutott légbeömlő, klímapanel, könyöklő és USB-csatlakozó is. Sőt, a vezető hangját hangszórón játssza be a Kia a leghátul ülőknek, amire a távolság miatt szükség is van.

A cikk nem ért véget. Kattintson tovább, ha kíváncsi, milyen vezetni a Sorentót!