Benzinest, dízelt vagy elektromosat óhajt? - Peugeot 2008 menetpróba

A legerősebb motorral 8,2 másodperc alatt van százon

Kipróbáltuk a Peugeot 2008 második generációját, ami nemcsak vagányabb lett, és jócskán megnőtt, de a technikájában is fontos változások történtek.

Az első Peugeot 2008-as nem futott be nagy karriert nálunk, pedig a 208-as hiányzó kombiját remekül helyettesíthette volna az oroszlános márka kínálatában. Talán a kissé ingerszegény forma lehetett a ludas abban, hogy

a vevők nem igazán tolongtak érte,

a kis SUV-ok mezőnyében az elmúlt években inkább a divatdiktátor Nissan Juke és a letisztult vonalvezetésű, csinos Renault Captur diktálta a tempót (nálunk persze a Vitara is), azonban a mostani generációváltások után változhatnak az erőviszonyok.

Természetesen az új 2008-as a pár hónappal előtte érkezett 208-asra épül, ami az oroszlánkarmokkal (LED-es nappali fények) megvadított fényszórók és a nagyméretű, függőleges hűtőmaszk formájából is kiderül. A modellváltással

4,3 méternél is nagyobbra nőtt a karosszéria,

ami 14 centivel több az előd hosszánál. Ekkora különbség manapság kategóriák között van, az újdonságot ezért már nem is igazán lehet a kis SUV-ok közé sorolni, hiszen például 5 centivel hosszabb, mint a magasabb osztályba tartozó ötajtós 308-as. Igaz, a tengelytávja azért másfél centivel elmarad tőle.

Hogy néz ki?

Nemcsak a méretek, hanem az arányok is megváltoztak: a korábban ferdén álló motorháztetőt vízszintesbe fordították, az A-oszlopokat pedig hátrébb tolták,

hogy robusztusabb, terepjárósabb legyen a megjelenés.

Ezért kapott hatalmas, 69 centi átmérőjű kereket is a legkisebb Peugeot SUV, a GT Line és a GT kivitel már 18-as felniken gördül, melyek küllőin cserélhető műanyag betétek találhatók. Ezek nemcsak az egyedi megjelenést, a személyre szabhatóságot szolgálják, hanem kerekenként 1 kilóval csökkentik a rugózatlan tömeget is.

Nem kell nagyítóval keresni az izgalmas részleteket a modern formán, elég csak az ajtókba préselt háromszögekre, az erősen emelkedő övvonalra, vagy a GT változatokon a szitanyomású C-oszlopokra gondolni. A mai divatnak megfelelően az övvonal erősen emelkedik, a hátsó lámpákat fekete csík köti össze, és a tetőt is lehet feketében kérni.

Milyen belül?

Már a régi 2008-as erőssége is a belső tér kivitelezése volt, de az új még így is magasan túlszárnyalja elődjét, bár a kongó hanggal csukódó ajtókon és a csattanva záródó elektromos ablakokon még lehetett volna dolgozni.

Zömmel igényes anyagok, karbonhatású, puha felületek, ízlésesen adagolt krómdíszek és futurisztikus formák

fogadják az első üléseken helyet foglalókat, az automata váltó előválasztó karja elektromos, joystick-szerű.

Ami megmaradt, az az i-Cockpit elrendezés,

ami 2012 óta minden Peugeot sajátja. Ennek lényege, hogy nem a kisméretű kormánykeréken keresztül, hanem fölötte kell nézni a műszereket, ami nem minden testalkattal megvalósítható, de átlagos termettel is sajátos vezetői helyzetet követel.

Ha azt akarjuk, hogy a fölső karima ne takarja ki az órákat, akkor

a kissé szögletes kormányt mélyre kell helyezni,

ami mókás, gokartszerű érzést kelt. Nem csak a kormány miatt szokatlan a pozíció: a széles küszöbön átlépve egy meglepően alacsony ülésbe huppan az ember, az ülőlap és a padló távolsága kisebb, mint egy átlagos SUV-ban, ezért viszonylag nyújtott lábakkal, sportosan kell ülni.

Térhatású műszerfallal támad

Maga a műszerfal is tartogat meglepetéseket: már nem újdonság, hogy analóg órák helyett digitális kijelzőt kell nézni, az viszont igen, hogy

3D-s lett a megjelenítés

a második felszereltségtől kezdve. Egy trükkös, holografikus vetítőrendszernek köszönhetően a vezetés szempontjából fontosabb információk más síkban, a sofőrhöz közelebb jelennek meg, ami állítólag könnyíti és gyorsítja a leolvasásukat. Én ezt nem tapasztaltam, de kétségkívül látványos a kijelző, főleg éjszaka teremt olyan hangulatot, mintha egy űrsiklóban ülnénk.

Még a navigáció nyila is csak lebeg a virtuális út fölött Forrás: YouTube/Nefkens Peugeot

Kár, hogy a hatféle műszerfali téma között lassan vált a rendszer, mint ahogy a HD-felbontású, középen lévő érintőképernyő

reagálási sebessége is hagy kívánnivalót maga után.

Ez még a kisebb gond, a nagyobb a menürendszerek nehezen átlátható felépítése, és az, hogy a légkondicionálót is ezen keresztül kell állítani – igencsak nehézkesen.

Az viszont tetszett, hogy összesen négy USB csatlakozó van a 2008-asban (kettő elöl, kettő hátul, elöl az egyik C típusú), és a MirrorLink, Apple CarPlay és Android Auto rendszerekkel kompatibilis MirrorScreen funkció jóvoltából a telefon tartalma a központi kijelzőre tükrözhető, így nem feltétlenül kell megvenni a gyári TomTom navigációt.

Bár a Peugeot 2008-as a PSA kisautók számára kifejlesztett, moduláris CMP platformjára épül, az erre épülő típusok (Peugeot 208, DS3 Crossback, Opel Corsa) között messze a legnagyobb, a tengelytávja például több mint 2,6 méteres. Ez már

a hátsó üléseken is tágas lábteret eredményez, ellentétben a kifejezetten szűk 208-assal.

Nem lehet panasz a csomagtérre sem, amely a padló alatti 29 literes rekesszel együtt 434 literes (az első 2008-as csak 360 litert kínált), lehajtott hátsó ülésekkel pedig sík raktér képződik. A Renault Captur nagy trükkjét, a sínen tologatható hátsó ülést viszont itt hiába keressük.

A cikk nem ért véget. Kattintson a második oldalra, ha kíváncsi, milyen vezetni a 2008-ast a háromféle motorral!