Újra része lehet európai utcaképnek - Renault Captur II. menetpróba

Amikor a kis SUV-ok kategóriáját vezető modell másfél millió eladott példány után nyugdíjba megy, kérdést vet fel az utódlás: megismételhető a siker? Bár megszaporodott a konkurencia, és az új Peugeot 2008 is most állt rajthoz, a második generációs Captur bizony újra kedvenc lehet. Pedig attól még, hogy kevésbé feminin és új műszaki alapokra épül, nem lett hibátlan. Megmutatjuk, miért.

Ha gyorsan tolatunk, adásszünet jön

Mivel minden modell kap egy beépített SIM-kártyát, amin keresztül online elérése van az autónak, távolról is tudnak szoftverfrissítéseket küldeni rá (Zen felszereltségi szinten ez feláras opció), úgyhogy remélhetőleg a váltó programozását is hamarosan orvosolják. Ráadásul a rendszer a 10 km/h feletti tolatást sem kultiválja, kérdés nélkül kikapcsolja a tolatókamera képét, helyette fekete képernyő fogad minket, büntetésül a sietségért (más autókban ezt csak előrementenél szokás kikapcsolni).

Szűk helyeken való manőverezésben egyébként sem partner a magas építés,

mert a térből olyan szeletet takar ki bármilyen irányban, ami egy gyakorlott vezetőnek is okozhat izgalmas pillanatokat, de ez meg a mini-SUV kategória sajátja. A feláras 360 fokos kamera ezen valamelyest segít, de nem teljesen pótolja a sofőr tájékozódását – főleg, hogy sokan épp a panoráma miatt rendelnek ilyen autót, ami csak abból a szempontból igaz, hogy a laposabb kocsik felett jobban át lehet látni.

Jó ár-érték arányban feledtetheti a hibákat

Harmadiknak a Blue dCi 115 névre keresztelt 115 lovas, 260 Nm nyomatékú dízellel tettünk pár ismerkedős kilométert, amit hatsebességes kézi váltóval, vagy mint esetünkben, hétfokozatú duplakuplungos automatával is lehet rendelni. Bemelegedve is hallatja a hangját mind alapjáraton, mind alacsony sebességnél, viszont tartott tempónál elcsendesül, mintha arra próbálná rávezetni a sofőrt, hogy ne lakott területen használja az autót.

Persze sokan annak is örülni fognak, hogy (például a Skoda Kamiq-kal ellentétben) van egyáltalán dízel a hazai kínálatban. De mennyi az annyi? A háromhengeres, 100 lóerős benzines manuális váltóval, Zen felszereltségben

listaáron 5,2 millió forintért nyújt belépőt a Captur világába,

a dízel pedig 6 milliótól indul (Zen, manuális), míg a csúcsot a 155 lóerős benzines automata jelenti Intens felszereltségben 7,349 millió forintért. Ha a riválisokhoz mérjük, nem rossz összegek ám ezek.

Hiába nőtt meg minden irányba, inkább egy-kettő nem túl langaléta termetű ember autója ez; inkább városi, rövidebb távokon, mint messzebbről ingázni; inkább néha egészen jól pakolható második autónak, mint első mindenesnek. Az apró programozásbeli gubancok felett szemet hunyva aki úgy érzi, az előbbiekben igazából róla van szó, érdemes egy ismerkedős kört tennie a mostanra férfiak számára is könnyen vállalható új Renault Capturrel.

Szárnyalt tavaly a Dacia, jöttek a villanyfurgonok

Most tegyünk szélesebb kitekintést a Renault és almárkája, a Dacia helyzetére, a sajtórendezvényre ugyanis a tesztvezetés mellett bemutatóval is készült az importőr. Eszerint Magyarországon

a Clio három éve a legkedveltebb kisautó a magánügyfeleknél,

házon belül a Dacia sikersztoriként zárta a 2019-es évet a Sandero eladásaival, a hétülésesek között pedig a Lodgyval. A SUV-ok között a második legkeresettebb a Duster, míg a kishaszonjárművek eladásainál a Dokkeré az első hely.

"Földszintes" rokona, a Clio továbbra is jól szerepel az eladásokban Fotó: Szabó Gábor - Origo

Ugyancsak megkérdőjelezhetetlen, hogy a nagyon korlátozott felhasználásra alkalmas, tisztán villanyos furgonokból ők adták el a legtöbbet, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a piacon alig akad kihívó és így is nagyon kicsi darabszámról beszélünk. Bár a magyarországi honlapon csak a Kangoo Z.E. érhető el, de prospektus szinten létezett még a drága kerekes bevásárlószatyorként funkcionáló Twizy Cargo, a városi miniből kialakított Zoe e-Van, illetve a nagytestvér Master Z.E. is.

Idén érkezik a Kangoo harmadik generációja. Tanulmányként már meg is mutatta magát elektromos változata Forrás: Renault

Utóbbi háromszor kerül annyiba (nettó 17,4 millió forintról indult 2019-ben), mint egy sima, dízel Master,

viszont reálisan csak 120 kilométert tud egy töltéssel megtenni,

ami után könnyen érthető, miért ritka. A ráncfelvarrás az elektromos autóknál a megszokott lökhárító és a beltér finom igazítása mellett szinte mindig növelt hatótávot is jelent. A Zoe mostani változatánál sincs ez másképp, a WLTP szerint akár 359, a valóságban inkább 250 km-re is elég lehet majd egy teljes töltés.

Új alternatívák: hibrid és LPG-üzemű autó

2020 folyamán érkeznek a benzin-elektromos meghajtást alkalmazó Clio és Captur E-Tech nevű modellek, amik az első hibridek a Renault mérnökeitől, mintegy válaszként a szigorodó kibocsátási normákkal a gyárak nyaka köré akasztott hurokra. Egy leheletnyivel másképp közelítik meg a hibridséget, mint a piac többi résztvevői (kapcsolókörmös megoldású, elektromechanikus kettős váltóval), fontos ugyanakkor, hogy a hibrid duóból csak a Captur lesz plug-in kivitelű.

A Daciánál azt a kézenfekvő megoldást találták ki, hogy a drága elektromosság helyett a sokkal egyszerűbb, (nálunk) mindenhol és gyorsan tankolható LPG-szettek beépítésével viszik a modelljeik kibocsátását a rettegett CO2-határérték alá. Ráadásul a csak benzineshez képest

a bevezetés idején nulla, később 150 ezer forint felárért adják,

ami nagyvonalú ajánlat. Egy már polcon lévő 1000 köbcentis háromhengeres, turbós benzines blokkot alakítottak át a benzin-gáz kettős üzemre.

A konszern diszkontmárkájánál idén érkezik a gázos Duster - méghozzá nem CNG, hanem a magyar infrastruktúrához sokkal jobban illeszkedő LPG-változatban Forrás: Dacia

A csomagtartó mérete marad, mivel pótkeréktartályt alkalmaznak mindegyik modelljüknél, a nyomaték még nő is egy kicsivel, és a fogyasztás valóban csökken, amiben egy gyakorló gázzal autózónak nincs újdonság. Meglepődnénk, ha valaki nem használná ki ezt a lehetőséget, mert ezzel, ha már tényleg új autót veszünk, nemcsak a környezetet kíméljük, hanem a saját pénztárcánkat is.