Amikor a típustáblán ez a felirat állt: Made in Hungary

Hosszú évtizedeken át a közutakat járó buszok szinte kivétel nélkül magyar gyártmányúak voltak, de a csepeli teherautók és motorkerékpárok, a győri kamionok és a kispesti traktorok is szorgalmasan rótták a kilométereket. Egy új könyv most átfogó képet ad járműiparunk történetéről, és rávilágít arra, hogy ma is jó néhány hazai mérnök, dizájner dolgozik világszínvonalú terveken.

1975 fontos mérföldkő volt a járműipar történetében, mindenekelőtt a Csepel-szigeten: leállt a Pannóniák gyártása (ezzel lényegében megszűnt a hazai motorkerékpár-készítés), és ugyanebben az évben a csepeli dízelmotoroktól is búcsúzni kellett – így a sokszínű, nagyszériás teherautó-kínálat sorsa végleg megpecsételődött. A döntésnek nem csak gazdaságossági okai voltak, a KGST-n belül döntés született a tagországok szakosodásáról, és nekünk a buszgyártásra osztottak lapot.

A hatvanas években változatos kínálat volt még a Csepel teherautókból. Négy- és hathengeres dízelmotorok is készültek a gyárban Forrás: Mogürt

Szárnyaló Ikarus és megfizethető mobilitás

Ekkora már felfutott egy híres típus, a Finta László tervei alapján, egységes építőszekrény-elv szerint és MAN-lincenc hathengeres dízelmotorral készülő Ikarus 200-as sorozat gyártása, amiben beszállítóként a Csepel Autógyárnak és a Rábának is kiemelt szerepe volt. Ez a busz nem csak Közép- és Kelet-Európában, de

a világ számtalan távoli országában is meghatározta az utcaképet,

és több generáció számára sokszor az egyetlen kézzelfogható emlék a magyar járműipar fénykorából.

Évtizedeken keresztül a vidék meghatározó járműve volt a farmotoros, laprugós Ikarus 266-os Forrás: Ikarus

Pedig akadnak más érdekességek, még ha nem is mind érte meg a sorozatgyártást, vagy csak kis szériában készült. Ilyen például a haragos tekintetű Balaton kisautó, a forgatható kormányállású Dutra dömper, vágtató csikós emblémás Népmotor, a Csonka-féle postakocsi, a terepen zseniális Botond, a Trabant-utódnak szánt gömbölyded Mathias vagy éppen a háromkerekű Szabolcs áruszállító. Hosszan lehetne folytatni a sort, több könyvet is meg lehet tölteni a bemutatással.

Komoly rajongótábora van a veterán Pannóniáknak, klubokba szerveződnek, börzéznek, túráznak. Sok a felújított Duna oldalkocsis fogat Forrás: Origo

Szerencsére különféle szemszögekből már több szerző megvalósította ezt a tervet, egy 2019-es újdonság azonban

eddig nem látott tematikával átfogó képet ad a hazai járműiparról.

Mint a Magyar autó- és motortörténet címből is kiderül, rendhagyó módon a két- és négykerekűk világán egyaránt végigvezetik az olvasót, sőt, háromtengelyes nagyvasak, lánctalpasok, traktorok is feltűnnek a hasábjain, a legendás Árpád sínautóbusszal és az oldalkocsis versenymotorokkal bezárólag.

Egy kötetben a két- és négykerekű legandák

A Kocs községből származó különleges lovas kocsitól kezdve a Pente 600-ason és a Danuvián át napjaink járműveiig (Komondor, Credo busz vagy Tárnok Zsolt formatervei) átfogó képet lehet szerezni nem csak az egyes modellekről, hanem a tervezőkről is, az összefüggéseket pedig a történelmi háttérismertetők segítenek megérteni. Sok alcím tagolja az olvasmányos szövegeket, az orientációban azonban segítene, ha a két főfejezetnél több alegységre osztották volna a könyvet.

Balra három kisautó-terv, a Mathias, a Sigma és a Frog - egyik sem került sorozatgyártásba. Hasznos: részletesen megismerhető a Merkúr-korszak autóvásárlási rendszere, előjegyzéssel és hosszas várakozással Forrás: Origo

Sokat segít a befogadásban, hogy nem kell lépten-nyomon interneten rákeresni az említett modellekre, a kiadványt ugyanis 600 fekete-fehér vagy színes fotóval illusztrálták. Így lényegében mindenről találunk képet, méghozzá külön forrásmegjelöléssel.

A szerzők bátran használták alapítványi kulturális örökségünket,

a Fortepan állományát, de saját archívumukból, korabeli prospektusokból, az MTI-től, kutatók gyűjteményeiből és más forrásokból is jó érzékkel válogattak.

Eltérő áron kétféle kötéssel is megvehető a kiadvány. A legtöbben legfeljebb három márkát ismernének fel a borítóról Forrás: Origo

Ideje szót ejteni arról, kik írták a hiánypótló művet: az autós rész Boros Jenő (ő a magyar Top Gear főszerkesztője), a motoros pedig Ocskay Zoltán műve (a Veterán főszerkesztője). Mindketten az újságírás mellett számos könyv szerzői, a magyar járműgyártás avatott kutatói. A 160 oldalas történelmi visszatekintés a megszokott könyv formátumban listaáron 3990 forintba kerül, de rendhagyó módon puhafedeles bookazine formátumban is elérhető feleekkora összegért.