Így mentheti meg autóját a fagytól, és magát a bírságoktól

Hó, havazás, hóesés, autó, út, 2019.12.02.
Vágólapra másolva!
Leesett az első hó, megjöttek a mínuszok, lelassult a közlekedés. A hideg és a csapadék nem tesz jót az autóknak, ilyenkor nem kell azon csodálkozni, hogy befagy a zár, nehezen indul a motor, nehézkesen jár a váltó és megnő a fogyasztás. Néhány egyszerű fogással azonban autósként könnyebb túlélni a telet, és azt sem árt tudni, miért büntethet a rendőr ilyenkor. Összeszedtük, mire ügyeljen.
Vágólapra másolva!
Hétfő reggel fehérré változtak a főváros útjai Fotó: Csudai Sándor - Origo

Büntethet a rendőr, ha behavazott autóval indul útnak

Kilépünk a kapun, és meglátjuk a vastag hótakaróval borított autónkat. Bosszantó, főleg, ha siet az ember, de ekkor sem szabad időt spórolni azon, hogy csak az ablaktörlőkre bízzuk a hó letakarítását, még akkor sem, ha nemrég cseréltük a lapátokat. Megéri pár percet rászánni a műveletre, mert napokkal később a többször megolvadt és ráfagyott csapadékot sokkal nehezebb lesz eltávolítani.

Nem elég a lámpák elől és a szélvédő szemünk előtti felületéről eltávolítani a havat,

az összes ablakot le kell tisztítani, meg a motorháztetőt és a tetőt is,

hogy a menetszél ne fújja le onnan a saját, vagy mögöttünk jövő autó szélvédőjére. Hótakarításra a legjobb eszköz egy hosszú nyelű, puha kefe vagy seprű, a jég eltüntetésére pedig az elmaradhatatlan jégkaparó, amit a bankkártya nem helyettesít. Ma már léteznek kefével, kesztyűvel kombinált jégkaparók is az autósboltok kínálatában.

Egy Suzuki Ignisről takarítják a havat Újpesten hétfő reggel Fotó: Szabó Gábor - Origo

Hóval, jéggel borított autóval útnak indulni nemcsak balesetveszélyes, hanem szabálysértésnek is minősül, a rendőr bírságot szabhat ki érte. A KRESZ szerint

aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles azt úgy tenni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse,

másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon. Ha nem takarítottuk le megfelelően a szélvédőnket, és résztvevőkké válunk egy balesetben, akkor az gondatlanságnak minősülhet, amit súlyosbító körülményként vesznek figyelembe a hatóságok. Ha pedig a csökkent látótér miatt mi okozunk balesetet, és emiatt valaki nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenved, abból büntetőeljárás indulhat.

A szélvédő párásodását klímahasználattal a legkönnyebb megakadályozni Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nemcsak kívülről, hanem belülről is le kell takarítani az ablakokat,

a koszos üveg ugyanis könnyebben párásodik.

A párásodást a klíma használatával a legkönnyebb megakadályozni, ami azért is hasznos, mert ezzel a légkondicionáló gumi alkatrészeit is ápoljuk, ugyanis a csövekben keringő folyadék keni ezeket az elemeket. Havas-jeges téli éjszakákra célszerű az ablatörlőt felhajtani és a szélvédőt letakarni, ez nagyban könnyíti a reggeli elindulást. Nemcsak látni, hanem látszani is kell, a lámpák állapotát a tél beköszöntével érdemes újra ellenőrizni, és nemcsak az izzók működését, hanem a búrák homályosságát, épségét is.

Érdemes-e a motort melegíteni?

Nem érdemes két percnél tovább motort melegíteni, ráadásul zajos és környezetszennyező is Forrás: Bolla György

A motor beindítása előtt nem szabad más fogyasztókat bekapcsolni, hogy azok ne csökkentsék az amúgy is meggyengült akkumulátor teljesítményét. Hamarabb bemelegszik a motor, ha nem fűtünk azonnal, mert a hűtővizet rögtön a fűtőradiátoron átáramoltatva nagyobb a kör, vagyis több a hőveszteség.

A hosszú alapjárati járatás nem melegíti elég hatékonyan,

ráadásul a befecskendezett üzemanyag lecsapódik a hengerfalon és lemossa a kenést adó olajat, ami fokozott kopást okoz. Továbbá ez a módszer rendkívül környezetszennyező, az üzemanyag energiáját nem mozgássá, csak hővé alakítjuk át, jelentős veszteségekkel. Arról nem is beszélve, hogy volt már arra is példa, hogy úgy loptak el járó motorú autót, hogy a tulajdonosa épp a havat takarította róla.

Általánosságban elmondható, hogy

kevés, állóhelyben történő járatás azért nem árt indulás előtt,

főleg a turbós és az automataváltós kocsiknak. Ilyenkor a dermedtebb motor- és váltóolajnak van esélye kicsit megmelegedni, bár az olaj sokkal nehezebben melegszik, mint a hűtővíz. Még nem jelent semmit, ha a vízhőmérséklet eléri a megszokottat, rendszerint ilyenkor még az olajhőmérséklet nem kielégítő.

Elképesztően büdös tud lenni a parkolóban, ha egyszerre több autót kezdenek melegíteni, pláne, ha régi dízel is van köztük Forrás: Origo

Az olaj típusától is függ, hogy mennyi ideig érdemes járatni a motort indulás előtt.

Fagypont körüli hőmérsékletnél egy 0W-s, vagy 5W-s viszkozitású olajnak 10 másodperc sem kell, hogy eljusson mindenhová a motorban, de például egy 10-15W-s, sűrűbb olajnál ez az idő már elérheti a fél-egy percet is.

Ha rögtön elindulunk, akkor a terhelés hatására gyorsabban melegszik a motor, de ilyenkor nagyon óvatosan kell nyomni a gázt. Főleg a dízeleknél kell vigyázni, mivel a kisebb hőveszteség miatt lassabban melegszenek, így a motorolaj is később éri el a megfelelő, kb. 90 fokos üzemi hőfokot.
Indulás után érdemes fokozatosan növelni a motor terhelését, vagyis eleinte nem szabad pörgetni és a nagy gázadás is kerülendő.

Hidegen kímélni kell a motort, a kis lökettérfogatú motorok, főleg a benzinesek hamarabb elérik az üzemi hőmérsékletüket, mint a dízelek Fotó: Csudai Sándor - Origo

Eleinte 1000-1500 fordulat között szabad használni, amikor kilendült a hőfokmérő, akkor már 1300-1800 közé is felemelhetjük a fordulatszámot, de csak a teljesen felmelegedett motort szabad a normál tartományban terhelni.

Bár a benzines motorok gyorsabban melegszenek, a turbósokra ott is érdemes odafigyelni.

A hidraulikusan változó vezérlésű motorok szelepvezérlés-időzítése alacsony hőmérsékleten nem mindig működik, ezért nem szabad meglepődni azon, hogy másképp húz a motor.

Aki kíméletlenül hajtja hidegen, halálra ítéli a motort, mert a dermedt olaj nem ken megfelelően. Ráadásul a motortérben és a kipufogórendszerben kicsapódó kondenzvíz nem tud elpárologni, hanem reakcióba lép a dús keverék égéstermékeivel, és savas löttyöt alkotva hígítja a kenőanyagot.

Akkumulátorgondok

Az akkuk jellemzően a hidegben mondják fel a szolgálatot, amire többféle megoldás létezik Forrás: Origo

Az autó akkumulátora ugyanúgy veszít a teljesítményéből az idő múlásával, mint egy okostelefoné, csak míg ez utóbbit észrevesszük abból, hogy gyakrabban kell a töltőre dugni, az autóé többnyire váratlanul adja fel, jó eséllyel egy hideg téli reggelen. Ennek egyszerű az oka:

nagy hidegben a kapacitásának a kétharmadát is elveszítheti,

így egy életciklusa vége felé járó darab, amelynek ősszel még kutya baja, a mínuszokban már nem képes beindítani a motort.

Télen az akku amúgy is fokozott igénybevételnek van kitéve, hiszen az állandóan bekapcsolt fényszóró, az utastér fűtése, a hátsó szélvédő páramentesítése, a ködlámpa használata vagy az éjszakai fagytól ledermedt motor indítása komoly megterhelést jelent számára.

Egyre elterjedtebbek a kis zsebbikák, így másik autó nélkül is indítható a lemerült akkujú kocsi Forrás: Trust

Ha lemerült az akkumulátor, több dolgot tehetünk: vagy feltöltjük magunk, vagy egy másik autóról, esetleg zsebbikáról két kábel segítségével „bebikázzuk", vagy beruházunk egy újba. Ennek is két módja lehet, a legolcsóbb, ha netes tájékozódás után mi magunk megyünk el egy beszerző körútra.

Nem elég az akku tetejéről leolvasni a kapacitás értékeket, és tudni, hogy bal vagy jobb pozitívos-e a kialakítása, érdemes le is fotózni, és centivel pontosan lemérni a régit, és csak ezekkel az információkkal megérkezni az autósboltba. Érdemes tudni, hogy

a modern, start-stop rendszerrel ellátott autók speciális, EFB vagy AGM felirattal ellátott akkumulátort igényelnek,

amelyek jóval drágábbak a hagyományosoknál.

A cikk nem ért véget. A második oldalon a téli gumikról és a fagyálló folyadékokról olvashat!