Így muzsikál a jelenben az autózás jövője - Audi e-tron teszt (2019)

A kijelző 25%-os töltöttséget és 87 kilométeres hatótávot ír. Péntek este 9 óra van, az ablaktörlő a legmagasabb fokozatban seper, én pedig egyre idegesebb vagyok. Holnap reggel három gyerekkel kell leérnem a Balaton távolabbi felére, és fogalmam sincs, hogyan fogom ezt megugrani. Csak nem fogok szégyenszemre visszaülni saját benzines autómba a hétvégére? Régen volt annyira kalandos egy teszthét, mint a tulajdonságait tekintve amúgy lehengerlő, győri villanymotoros e-tronnal.

Az egész történet ott kezdődött, hogy átvettem az e-tront, az Audi legújabb, hájpolt, elektromos SUV-ját. Hogy tetszik-e, az nem kérdés. Elképesztően jól hozza a hűvös Audi-stílust, de mégsem annyira gonosz, mint az unalmas robbanómotorral szerelt unokatestvére, a Q8. Érdekes módon nem zavaró, hogy elöl az összes forma szögletes, hátul pedig minden jóval lágyabb, gömbölydedebb, még a lámpák íve sem zár szigorú hegyesszögeket. 2019 kötelező stíluseleme, a hátsó csíklámpa jól áll neki, összességében pedig messziről látszik, hogy ez bizony egy nagy, német dög.

A légrugós futóművel lehet emelni-süllyeszteni a kasztnit,

és meglepett, hogy mennyit számít pár centi: legalsó állásban hunyorítva egy A6 Allroad kombit látok, felemelve pedig egy Dakar-kész szörnyet. A töltőcsatlakozó baloldalt elöl van, és nagyon elegáns módon, elektromosan nyílik ki egy gombnyomásra. A szomszédnak feltétlenül meg kell mutatni, nekem is ez volt az első dolgom.

Villanyautós napló 1.

Átvételkor megnyugvással konstatáltam, hogy 99%-os töltöttség mellett még 340 kilométert tudok vele menni. Jöttem-mentem a városban néhány napig, és azt a hiú ábrándot kergettem, hogy a szomszédságunkban lévő E-mobi töltőnél majd pénteken szépen feltöltöm. Mi baj lehetne? Reggel el is gurultam, hogy időben legyek, hiszen kiszámoltam, hogy az E-tron 95 kWh-s akkumulátorából 40%-os töltöttségnél körülbelül 55 kWh hiányzik majd, vagyis 2-2,5 óra alatt megleszek a 22 kW-os DC töltőnél, ami ráadásul ingyenes.

Reggel aztán megütközve észleltem, hogy a töltőoszlop mellett szabálytalanul áll egy narancsszínű Volvo fehér rendszámmal. Erre nem számítottam, de ráérek még, délben újra próbálkozom. Még mindig ott áll, de most a közteresek is a sarkon voltak, én pedig rendes óvodásként rohantam árulkodni. Kiderült, hogy egy büntetőcetlit tudnak rá tenni, mást nem tehetnek, ezzel nem vagyok beljebb.

Kissé aggódva mentem a töltőhöz 2 körül, amikor végre szabad volt (a Volvo pedig pár hellyel arrébb állt, a tulaj rájöhetett égbekiáltó bűnére). Csatlakoztatom a töltőt, az egyetlen gombot megnyomom az oszlopon és várok. Semmi. Újra próbálom, a telefonomban kutakodom, hogy mit csinálhatok rosszul, de nem: a töltőcsatlakozó mellett sárga fény jelzi, hogy nincs áramfelvétel. Az E-mobi 06-80-as zöldszáma hosszan csöng, de többedikre sem veszi fel már senki így péntek délután. Új terv után kell néznem.

Kijelzők tengere és titkos rekesz a motorházban

Imádtam benne ülni, egyszerre hozza a Star Trek-érzést és a régebbi Audik tömbszerűségét. A műszerfal digitális, de érezni, hogy itt valaki leült és végre rendesen átgondolta a dolgokat, a menü értelmezhető, logikus, gyorsan belejöttem.

Információból a sofőr előtt kicsit sok van, ezt meg kell szokni,

és nagyon érdekes, hogy nem tolja az ember képébe úton-útfélen a hatótávot. Ott van valahol jobb felül és kész, minden olyan, mintha egy hagyományos autót vezetnék.

Középen is minden digitális, még a klímakonzol is. Van érezhető kattanás, amikor rábökök valamire, ami szuper, de ennek ellenére én jobban szeretem, ha van egy tekerő, amit ránézés nélkül lehet állítgatni. A kedvenc részletem az irányváltó alumínium karja és a felette lévő bőr tenyértámasz, ilyet minden autóba rakatnék kötelezően, ha én lennék az Európai Bizottság elnöke (vagy legalább a Parlamenté).

Mondjuk azt is törvénybe foglalnám, hogy legyen hely a középkonzol alján a telefonnak, ezen a téren az Audi vastag bírságot kapna:

a vezeték nélküli töltőhely a könyöklő mélyére száműzi a mobilt,

amit nevelő szándékként értek, de az életszerűségtől távol van. A két első fotel hatalmas és kényelmes, hátulra pedig ha kell, hárman is beférnek, de azért a nem letaglózó belméretű e-tron inkább két gyerekkel ideális.

A csomagtér is akkora, amekkorára számítottam, ráadásul a motorházban is van egy kis rekesz egy meglehetősen gagyi műanyag fedél alatt, ahol a különféle töltőket lehet tartani. Az autóhoz mellékeltek egyébként egy olyan kábelt is, amivel ipari áramforrásra lehet dugni, ez sok helyen, raktáraknál, üzemeknél segít a gyorsabb töltésben.

Villanyautós napló 2.

Miközben a feleségemet próbáltam megnyugtatni, hogy odaérek a fiúkért az iskolába, letöltöttem egy appot, ami megmutatta, hogy az iskola közelében van egy gyorsabb E-mobi töltő, az 50 kW-os. Ezzel alig egy óra alatt megleszek, jó kis program lesz ez a fiúkkal. A töltőnél két állásból egy üres, hurrá. Mellettem egy békésen töltögető Leaf adott némi reményt, hogy minden rendben lesz. Ekkor már csak 31%-on volt az autó, kezdett nyomasztani a dolog. Kábel bedug, gomb megnyom, itt már egy kijelző is volt a töltőoszlopon.

Rövid várakozás, majd: kommunikációs hiba. Ne, nem, nem lehet mondogattam magamban az elektromos autó tulajdonosok sztoikus nyugalmával. Újra próbálom, ugyanaz. Ekkor kezdtem az autóra gyanakodni. Hazavittem a fiúkat, konnektorra dugtam az udvaron az autót és pár másodpercen belül vidáman pulzáló zöld fény jelezte, hogy minden oké. Egy dolgot leszámítva: a műszerfalon megjelent, hogy a teljes töltésig még 30 óra van hátra.

Akárhogy is számolgatom, nekem még 14 van az indulásig, valamit ki kell találnom. Pár telefon és kezdtem igazán ideges lenni: az Audi ügyfélszolgálaton egy egyébként nagyon kedves és segítőkész úr magyarázta el sajnálkozva, hogy nem tud olyan helyet javasolni, ahol garantáltan működni fog a gyorstöltés. A hozzánk közel eső Porsche Buda még 2 órán át nyitva van, de telefonon közölték: náluk még nincs beüzemelve gyorstöltő. A kollégám a Lidl-t javasolta, de hozzánk a legközelebbi 10 kilométerre van.

Kockáztassak, vagy maradjon az otthoni töltés és a remény, hogy nagyjából 160 kilométer kiírt hatótávval elmegy majd az autó 160 kilométert? Elmentem, mert vásárolni is kellett menni, de persze a Fehérvári úti Lidlnél nem volt töltő. Ez már nem pech, hanem katasztrófa. Volt viszont a lakótelepen egy 22-es E-mobi, amit kipróbáltam és végre ment! De este 8 óra van, rohanni kell haza, esélytelen, hogy most még itt álljak 2 órát. Hazaértem, az autó 24%-os töltöttséget mutatott.

Fürdetés, vacsora és fektetés után búsan mentem le az autóhoz, hogy megbeszéljem vele (OK, Audi) mi tévő is legyek. Beálltam vele az udvarra és elkezdtem kitekerni a 30 méteres hosszabbítót, ekkor kezdett el esni az eső. Némi logiszika után átálltam a garázsba (nem hagyhatom esőben kinn a töltőt és a kábeleket) és bedugtam az autót. Fél 10 körül volt, és az autó 36 órát ír ki a teljes töltöttségig. Én is lemerültem, irány az ágy.

Cikkünk folytatódik, kérjük lapozzon!