Ezek az autók a bolygó legnagyobb szennyezői, óriási bajt okoznak

A Nemzetközi Energiaügynökség szerint napjaink legdivatosabb karosszériatípusa rendkívül komoly ökológiai kockázati tényezővé vált, és a helyzet a közeljövőben csak súlyosbodni fog.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legújabb tanulmánya, a 2019-es World Energy Outlook meglehetősen komor képet fest az autóiparról, azon belül is a szabadidőjárművekről (SUV).

A motortechnológia fejlődése ugyanis nem tud lépést tartani a crossoverekből adódó összesített emissziónövekedéssel.

Napi kétmillió hordó nyersolaj: az évtized elejéhez viszonyítva ennyivel fogyasztanak kevesebbet a világszerte üzemelő személyautók, köszönhetően a belső égésű technológiák folyamatos fejlesztésének. Ehhez jön még a villanyautók használatából adódó, napi százezer hordónyi megtakarítás.

Magyarországon is egy SUV, a Suzuki Vitara a legnépszerűbb autó, a kategória óriási fölénnyel a magyarok kedvence Forrás: Origo

Ez utóbbi hamarosan többszörösére emelkedik: ha a világ húsz legnagyobb autógyártójának hosszú távú terveit vesszük számításba, 2030-ra megtízszereződnek az e-autó-eladások, a jelenlegi kétmillióról évi húszmillió darabra. Ekkorra a villanyautók a globális járműállomány hét százalékát fogják kitenni, a jelenlegi fél százalék helyett – nyugodtan számolhatunk tehát az e-mobilitás részéről is napi 1,4 millió hordó mínusszal.

Ez sem elég azonban, hogy a hagyományos hajtású szabadidőjárművek által feleslegesen megtermelt extra szén-dioxidot ellensúlyozza.

Nagyobb légellenállásuknak és szélesebb abroncsaiknak köszönhetően a hagyományos (benzin vagy dízel) hajtású szabadidőjárművek átlagosan 25 százalékkal fogyasztanak (és szennyeznek) többet, mint a családi autók.

Mivel pedig a karosszériatípus és a kategória népszerűsége napról napra nő – az elmúlt évtized során megduplázódott a piaci részesedésük –, az általuk képviselt környezeti probléma is folyamatosan fokozódik, áll a Smarter Média közleményében.

A szabadidőjárművek mára a világgazdaság egyik legnagyobb ökológiai kockázati tényezőjévé váltak.

A világ SUV-állományának éves CO2-emissziója tíz év alatt több mint megnégyszereződött, és ezzel nagyobb mértékben járult hozzá a globális szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez, mint az energiaszektor kivételével bármely más ágazat, beleértve a nehézipart, az áruszállítást vagy akár a légiközlekedést.

Ha a crossoverek térnyerése ugyanebben az ütemben folytatódik a következő évtizedben is, 2040-re további kétmillió hordóval nőhet a globális autóállomány napi kőolaj-felhasználása –

ennek ellensúlyozásához csaknem 150 millió tisztán elektromos autóra volna szükség.

Jól látható tehát az IEA jelentéséből, hogy a villanyautók önmagukban képtelenek megállítani a szénkibocsátás romló tendenciáját. Az is egyértelmű, hogy a legnagyobb problémát jelentő szabadidőjárművek terjedése megfékezhetetlen. Az egyetlen megnyugtató megoldást a crossoverek és terepjárók részleges vagy teljes villamosítása jelenti: relatív széndioxid-kibocsátásuk ugyanis nagyságrendekkel csökkenhetne.

Az iparágban egyedüliként a Toyota és a Lexus márkák globális szabadidőjármű-palettájának minden egyes tagja elérhető öntöltő hibrid hajtáslánccal. Hajtásláncaik a dízelmotorokhoz mérhetően

csekély CO2-kibocsátással üzemelnek, nitrogén-oxid és koromrészecske kibocsátásuk pedig messze elmarad azoktól.

A jövőben ezek az erőfeszítések még inkább kiszélesednek: megkezdik a hálózatról tölthető (PHEV és BEV) modellek piaci bevezetését, miközben folyamatosan fejleszti tovább hibrid, illetve hidrogén üzemanyagcellás technológiáit.