Megszínesíti az életet - Suzuki Jimny GLX 1.5 automata teszt

2019.08.10. 15:10

A formavilág nem éppen a fraktálok bonyolultságát hozza, négy egyszerű vonal, ami egy kockában végződik. A futóműve már tíz évvel ezelőtt is autós viccek központi eleme lett volna, 130 feletti tempónál folyamatosan azon gondolkodtam, mikor borulok be az út menti árokba. Mégis, pályafutásom húsz évének legszórakoztatóbb, és egyik legszerethetőbb autója volt az új Suzuki Jimny. Ja, és úgy megy bármilyen terepen, mint az álom.

Érdemes azonnal leszögezni, hogy a Jimny nem a plázában vásárolgató, fodrászhoz hetente többször látogató, a kényelmet és csendet kereső jómódú hölgyek városi terepjárója. Mégpedig azért nem, mert a Suzukinál meg merték hozni azt a bátor döntést, hogy egy emelt hasmagasságú autó ne csak úgy nézzen ki, mint egy terepjáró, de minden elemében úgy is viselkedjen.

A forma a lehető legegyszerűbb elemekből építkezik, éppen ezért annyira dögös: aki meglátja, annál azonnal beindul a nyálelválasztás. Galériához kattintson a képre!Fotó: Szabó Gábor - Origo

Abszolút tudom tisztelni ezért a Suzukit, mert ebben a döntésben benne volt egy ordas nagy üzleti bukás esélye is. De ennek ép az ellenkezője történt: jelenleg is 6-9 hónapot kell várni az új Jimnyre, olyan nagy a megrendelésállomány. Joggal merülhet fel, hogy mi szükség van egyáltalán egy nem túl modern és nem túl kényelmes kis terepjáróra 2019-ben? Persze aki feltesz egy ilyen kérdést, annak fogalma sincs arról a rétegről, akikhez a Jimny szól.

A háromévenkénti faceliftek és hatévenkénti modellváltások által felpörgetett modern autóiparban világrekordernek számít az új Suzuki Jimny, 20 év után váltotta le az elődmodelltFotó: Szabó Gábor - Origo

Bármily meglepő, vannak még az életnek olyan területei, ahol nem kizárólag a látszat a fontos, hanem az, hogy egy tárgy az adott területen a legjobb legyen, és az általa nyújtott szolgáltatásokat maximálisan kihasználhassuk. Ezeket a tárgyakat hívják célszerszámnak,  én például navigációra csak Garmint használok, az okostelefonos megoldások csak ímmel-ámmal vagy sehogy sem használhatók ott, ahol általában a hobbim vagy a munkám miatt mozogni szoktam; terepen, motoron, repülőn.

Haptikus kijelző helyett rusztikus felépítés

Manapság, ha nehéz terepen, biztonságosan szeretnénk eljutni egy pontra, és viszonylag kis költségvetéssel rendelkezünk, akkor általában a Dacia Duster vagy a Lada Niva (mai nevén 4x4) merült fel alternatívaként. Bár a Duster SUV-átlag feletti terepjáróképességgel rendelkezik, inkább a személyautós vonásai miatt szeretjük. A Lada pedig... nem igazán említhető egy lapon egyik mai modern terepjáróval sem, a megbízhatóságról nem is beszélve.

A csomagtartóra rakott pótkerék és az oldalra nyíló hátsó ajtó már-már teljesen kihalt, de a Suzukinál nem féltek visszahozni a terepjáróknál korábban kedvelt megoldástFotó: Szabó Gábor - Origo

Az új Suzuki Jimnyvel azonban egy olyan új modell mutatkozott be, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a kategória vásárlóinak gondolkodását. Biztos vagyok benne, hogy erdészek, vadászok, horgászok, földmérők, mezőgazdasági mérnökök százával fogják vásárolni a Jimnyt, mert ez az autó éppen azt tudja nagyon jól, amire a hétköznapokban egyre kevésbé van szükségünk.  Bármilyen körülmények között elvinni minket gyakorlatilag bárhová.

Az utastér egy része és a középkonzolra rakott HMI a Swiftből érkezik, de ez nem baj, a műszerfal már-már puritán. Éppen ez a letisztult stílus való egy ilyen autóbaFotó: Szabó Gábor - Origo

Az ilyen igények esetén pedig nem űrtechnikára, haptikus kijelzőre meg két tucat vezetéssegítő rendszerre van szükség, hanem a már ismert és jól bevált – szükség szerint a helyszínen is javítható – megoldásokra. A Jimny létravázas felépítése és a kényelmet nélkülöző merev tengelyek pont ilyenek. Persze megvan az a hátrányuk, hogy hétköznapi használatban meglehetősen kényelmetlen a menetkomfort.

Kanyarban ügyetlen, manőverezésnél zseniális

A kanyarstabilitás már a harminc évvel ezelőtti autókban is jobb volt, nemegyszer erős kételyeim támadtak, hogy a nem túl acélos tempó ellenére vajon nem borulunk-e fel a kanyarban. A legjobb megoldás tehát az, ha nem megyünk gyorsan a Jimnyvel.  Ahová szánták, vagyis erdőbe, nehéz terepre (de még zsúfolt városba is), ott ez a veszély nem igazán fenyeget és így már sokkal szerethetőbbek lesznek az autó ősrégi konstrukciójából adódó gyengeségek.

Mint hétköznapi autó maximum közepes, mint terepjáró szinte tökéletes (egy kicsivel fickósabb motor jobb lenne), de igazán nagyot, mint divattárgy alakít az új Jimny. Sosem gondoltam volna, hogy valaha ezt írom egy Suzukiról...Fotó: Szabó Gábor - Origo

Joggal merül fel a kérdés, hogy ez a végletekig leegyszerűsített formavilág nem túl zajos-e autópálya-tempó mellett? A látszat ellenére nekem semmivel sem volt hangosabb az új Jimny, mint például egy Duster vagy egy Niva. Viszont mindennél praktikusabb, ha szűk helyeken, ösvényen kell közlekedni, és ami még fontosabb, hogy a szinte függőleges ablakoknak köszönhetően sokkal nehezebben melegszik fel az utastér, mint a mai modern autóknál.

A technika faék egyszerűségű: szimpla létraalváz, két merev híd, csavarrugók. A hajtás alapértelmezésben hátulról jön, ehhez mechanikusan kapcsolható – osztóművel - az első hajtásFotó: Szabó Gábor - Origo

Karosszériája egyetlen pillantással átlátható és felmérhető,  hogy hol van vége az orrnak vagy éppen a hátsó résznek. Aki látott már olyan autóst, aki két kézzel fogja felül a kormányt, és kitartóan az autó orrát bámulja (én mostanában sok ilyennel találkozom), az rögtön értékelni fogja a Jimny formavilágát. Ugyanis ezt az autót még a leggyakorlatlanabb sofőrök is képesek játszi egyszerűséggel vezetni. Apropó formavilág, nem szimpla divattárgy, hanem korszakos ikon lesz pár éven belül.

Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon!

Előző
  • 1
  • 2
Következő