Félmillióból használható autót? Viccnek tűnik, de komoly: Suzuki Liana

Abba az élethelyzetbe kerültem, hogy az egy szem Corolla Verso nem elég a családnak. Sok pénzem nem volt, de viszonylag sürgősen autó kellett, méghozzá olyan, ami reggelente megbízhatóan indul. Így sikerült összekötnöm az életemet egy Suzuki Lianával. Nem mondom, hogy örök hűséget fogadtam, de egyelőre jól működik közöttünk a kémia, az egy hónapnyi keresés pedig érdekes kirándulás volt a használtpiac bugyraiban.

Vagy inkább hallgassak a szívemre?

Volt egy pár félrelépésem is, ilyenkor önmagamnak teljesen ellentmondva, a józan kritériumokat a memóriámból törölve kezdtem teljesen megmagyarázhatatlan kocsikat nézegetni, sőt néhányat még fel is hívtam. Ezek közül is mutatok néhányat a teljesség igénye nélkül:

Mercedes W124

8 éves koromban, a kilencvenes évek első felében egy W124-es taxival mentünk ki a reptérre. Azóta tudom, hogy egy ilyen autó egyszer kell nekem. A hosszú motorház, a hajószerűen emelkedő csillag az elején, az elképesztő kényelem és a csendes futás örökre nyomot hagyott a lelkemben és időről időre előtör a vágy, hogy vegyek egyet.

Persze, tudom, hogy a masszív technikát is tönkre lehet tenni

és egy 25-30 éves autó nagy szívás is tud lenni, de azért „nur ein 124-er ist ein 124-er".

Ez a forma...atyavilág! Jó, ez egy AMG-ruhás W124-es, de akkor is Forrás: Mercedes-Benz

Volvo 850

Másik nagy mániám a Volvo, főleg az ezredforduló körüli példányok vettek le a lábamról, a 850-es, a V70-es és az S70-es. Kényelmes, biztonságos csatahajók, amikben megbízható és egyszerű technika dolgozik. Egy 850 kombit majdnem el is mentem megnézni, de aztán csengetett a józan ész, nem fogok egy kétliteres, turbós, automatát venni most, inkább majd valamikor máskor.

Egy Volvo legyen kombi és legyen benne turbó. Egy ilyen 850-esnek nehezen tudtam ellenállni, de végül sikerült Forrás: Volvo

Mazda Xedos 9

Volt már Xedos 9-esem egyszer egy évig, méghozzá az amerikai verzió, a Millennia, és azóta van ez a megmagyarázhatatlan hiányérzetem. 2,5 V6 benzinmotor és az a forma... nem is értem, miért nem tartottam meg. A Xedosok ráadásul azon kivételes Mazdák közé tartoznak, amik

kaptak gyári alvázvédelmet, így nem porladtak szét tizenpár éves korukra.

A Xedos 9 egy csodálatos jármű, aminek szintén foglalt helye van a szívemben.

Az egyik legjobb autó, amit valaha birtokoltam egy ilyen volt. Eredetileg Eunus-ként kezdték forgalmazni Japánban, ami a Mazda Lexus-a lett volna, de végül beszántották a projektet. A Xedos 9 viszont gyártásba került, hála Istennek Forrás: Mazda

Megcsillan a reménysugár - egy Suzuki motorházán

Ilyen kétségek közt gyötrődtem, amikor a 4 napos hosszú hétvégén feltűnt egy hirdetés, az „enyhén sérült" szekcióban, ahol nem állítottam be típusspecifikus szűrőt. Egy 2005-ös, 1,6-os, sötétzöld Liana Taksonyban, 450 ezres irányáron. Bár eddig nem igazán mozgattak a Lianák (ahogy szerintem az olvasók 99,9%-át sem) de egy gyors telefon után megtekintésre érdemesnek ítéltem.

Élőben kissé csalódott voltam, bár a magánszemély eladó – egy nyugdíjas mérnök – telefonban is elmondott minden tudnivalót, kicsit szebbre számítottam.

Az első lökhárító cserélve volt, mert a bácsi elütött egy kutyát,

de elég kókány módon lett megcsinálva a fényezése, a szín se stimmel és hámlik is itt-ott. A matt fényszórók arról árulkodnak, hogy garázsban nem sokat volt, néhány további horpadás itt-ott pedig tanúsítja az elmondottakat – a parkolás már nem megy annyira.

További szépséghiba, hogy repedt a szélvédő, kattogó hang jön a féltengely felől tolatásnál (ezt a próbaút alatt nem sikerült produkálni, de az eladó rokonszenves módon bevallotta) és hidegindításnál visít az ékszíj – ez utóbbiról gyorsan megállapítottam, hogy jó eséllyel csak meg van nyúlva. A próbaút után viszont jobb lett a kedvem.

Első tulajdonostól, hamvas téligumi-szettel

Az autó érezhetően egyben van, minden szerviz alaposan vezetve, az utolsó olajcsere alig egy hónappal korábban volt, az olaj a tulaj elmondása alapján nem fogy, az összes extra működik,

friss a műszaki, nem kopottak a fékek és a gumik is újak.

A beltér pedig – nos, parádés. A kormány, a váltó, a pedálok újszerűnek hatnak, az ízléstelen üléshuzat alól előbukkanó kárpitok hibátlanok és a hifi is jobban szól, mint a Jazzben például.

Ez a példány a korabeli csúcsfelszereltség, a GS, klímával, négy elektromos ablakkal, központi zárral, fűthető tükrökkel és könnyűfém felnivel. A motortérben vizsgálódva egyértelműen látni lehetett, hogy a nyúlványok még sosem sérültek, a pótkerék még a gyári, a tulajdonos, akinél újkora óta van a Liana, a 175 000 futott kilométer valódiságára garanciát vállalt és a látottak alapján nem is volt okom kételkedni benne.

Rövid alku után 400 ezer forintban állapodtunk meg

a hozzá járó, alig használt Continental téligumi szettel együtt, ami felnin volt. Ennyiért egy erősen kompromisszumos kinézetű, de kiváló műszaki állapotban lévő, reményeim szerint megbízható autót kaptam, aminek gusztusos a beltere és minden elvárásomnak megfelel. Vásárlás után megkötöttem a biztosítást (21 ezer forint fél évre), megcsináltattam az eredetvizsgát (18 500 forint) és átírattam az autót (mindennel együtt 48 ezer forint).

Meglepetés a szervizben, de soha rosszabbat

Első utam a szerelőhöz vezetett, ahol az egyik féltengely-csuklót cserélték, meghúzták az ékszíjat és itt derült ki, hogy az egyik hátsó fékmunkahenger be volt ragadva, úgyhogy ezt is orvosolták fékolajcserével egyetemben. A számla 34 ezer forint lett, ami több mint baráti – főleg a Toyota szervizárai után – annak ellenére, hogy semmi protekcióm nem volt.

A teljes ráköltött összeg tehát 520 ezer forint környékén alakult, amivel egy darab papírpénzzel ugyan, de túlléptem a megadott keretet. A továbbiakban esztétikai dolgokra lehet még költeni, egy új első szélvédőre, az első lökhárító javítására és fényezésre és egy pár kisebb horpadás kijavítására. Ez összesen legfeljebb 100 ezer forintból kijöhet, ennyi kell tehát ahhoz, hogy tényleg hibátlan állapotú legyen az autó.

Az eltelt néhány hétben őszintén mondhatom, hogy a szívemhez nőtt a kis Suzuki, bármennyire is kacagnak rajtam a barátok.

Ez az 1,6-os, 109 lovas motor még fojtás nélkül készült Japánban,

kifejezetten élvezetessé teszi az autózást, ráadásul láncos, így vezérléscserére sem kell költeni. Az ötsebességes váltó rövid és a hangszigetelés is erősen hiányos, így a 100 feletti tempó már igencsak zajos, de városban ezzel nem kell kínlódni.

Gúnyolják, pedig egy jó használati tárgy

Mindene működik, a szervó könnyen jár, a futómű meglepően hatékonyan tünteti el az úthibákat és nagy sebességnél sem húz félre. A kalaptartó több helyen javítva van, ez gyárilag ilyen törékeny, ahogy időnként rejtélyes futómű koppanások is előfordulnak a tulajdonosok beszámolói alapján, de ennél a példánynál szerencsére ilyen nincs.

Nagyjából 7 litert fogyaszt kizárólag városi, rövid utakon használva,

amivel szintén elégedett vagyok. A gyerekek is szeretik, elnevezték Rihannának. Hátul fixen két gyerekülést tartok, középre pedig egy nagyobb iskolás még be tud huppanni és a 280 literes csomagtérbe is befér a babakocsi. Újkori árának 10%-áért nekem megérte, és kezdek is kicsit megijedni: mi lesz, ha el kell majd adnom?

Hangosan röhögő szmájlikat, sírós emotikonokat és a porba alázást az Origo Facebook-oldalán a cikk alatt várom, de örömmel veszem, ha jönnek a Liana-rajongók is, és higgadt hangnemben megvédenek.

Tényleg, mi az a Liana?

A Liana, a Suzuki személyautók csúcsa a kétezres elején jött ki (a Baleno utódjaként), és nem aratott igazán nagy sikert. A négyajtós változat kifejezetten ocsmány, de az ötajtós karosszériáját sem az olaszok tervezték. Szerencsére a 2004-es ráncfelvarrással a korábbi – már akkor is elavultnak ható – digitális műszereket hagyományosra cserélték és egy hajszállal ízlésesebb lett a frontja.

Leginkább egyszerűsége, megbízhatósága és – a kisebb Suzukikhoz képest – viszonylagos tágassága miatt mégis komoly rajongótábora akad a mai napig. Az 1,3-as és az 1,6-os benzines is bátran vállalható, egyik sem idegesítően lusta. Bár több helyen is gyártották, a hazai példányok jellemzően japán eredetűek, ami egy öreg autónál mindig jó ajánlólevél. Annak idején egy összkerekes változatról tesztet is lehoztunk.