Retró csoda a kempingben - Barkas B1000 lakóautó (1987)

A Barkasokon 1978-ig az orr tetején trónolt a hűtőrendszer kiegyenlítő tartályának sapkája

A rendszerváltás előtt Magyarországon is készítettek lakóbuszt Barkasból. Kipróbáltuk az egyik legjobban sikerült változatot, praktikus berendezéssel és utólag beépített négyütemű motorral.

A nyolcvanas években csodáltuk a nyugati turisták lakóautóit, a Westfalia-féle Volkswagen Transportereket, vagy a Hymer Mercedes alapú gépeit, hiszen általában be kellett érnünk a lengyel, NDK-s vagy szovjet lakókocsikkal, sátras utánfutókkal. Időnként itthon is felbukkant néhány házilag barkácsolt bódé, főleg Barkas, Nysa, és Zuk alapokon, de olyan Barkast, mint az itt bemutatott, nem gyakran lehetett látni.

Mint kiderült, nem NDK-gyártmány, Győrben készítették.

Egykor a Főgáz jellegzetes kék-sárga Barkasai is emelt tetővel futottak,

de az a púp kevésbé meredek homlokfalú. Egyébként, ha bárki beüti a Google keresőbe, hogy „Barkas lakóautó” (akár németül vagy angolul is), a képeken látható változattal nemigen találkozhat annak ellenére, hogy ezek döntő része Németországba került.

Franciaágy, hűtő és rádiósmagnó a fedélzeten

Maga a tetőpanel alsó, eredeti tetőkoszorúhoz illeszkedő részét acélból gyártották, csak a felső kétharmad műgyanta. Ennek köszönhetően nem nehéz a ráépítés, így az autó súlypontja sem változott meg nagyon, s mint menet közben megtapasztaltuk, kanyarban sem akar felborulni. Természetesen a megemelt tető még nem teszi lakóautóvá a Barkast, a kabinban is rengeteg az átalakítás: a hátsó kerékdobok felett mindkét oldalon favázas, puha felületű pad van, közöttük hosszú asztal.

Utóbbit használaton kívül eltüntethetjük, de ebből, meg a két padsor szivacsaiból lesz az ágy is.

A tolóajtóval szemben áll a mosogató-hűtőszekrény egység,

még egy apró fagyasztórekeszt is kapunk. A tető hátsó részén „U” alakú szekrénybe lehet pakolni, a két első ülés fölé pedig kinyitható franciaágyat építettek, ezen két felnőtt kényelmesen elfér.

Eredeti a tetőkárpit, csak átfestették. Egy-egy hosszú kapaszkodó, két hangszóró és Ikarus-lámpa szolgálja az utasok kényelmét Forrás: Retro Mobil

A vezetőülés mögötti fal kétharmadát eltüntették, ezzel egybenyitották a fülkét és a hátsó részt – igaz, átjárni így sem lehet, mert középen ott a váltókar, a kézifék és a motorház. Ez a Barkas amúgy motorjával is eltér a szériamodellektől: az autóhoz mellékelt dokumentumok szerint az 1987-es busz eredeti kétütemű háromhengeresét 1991-ben 1,2-es, négyhengeres Opel-motorra cserélték. Akkoriban ezt gyakori eljárás volt, a négyütemesítési hullám sok Trabantot és Wartburgot is elért.

Új szív négy ütemmel, de ismerős periféria

Az átalakítási engedélyből kiderül, hogy az eredeti alkatrészek közül megmaradt az indítómotor, a mind a négy fokozatában szinkronizált, szabadonfutós váltó, a kuplung, és a hűtő-fűtő rendszer is.

Az új négyüteműt és a Barkas-váltót közdarabbal tudták csak összehozni,

és a motortartó bakokat is áttervezték. Kipufogórendszere az első részt leszámítva szintén a régi.

Az új aggregát 60 lóerős ugyan, de 80 Nm-es nyomatéka húsz százalékkal kevesebb a gyári kétüteműénél. Így a 104 km/h-s végsebesség alig nagyobb, mint az eredeti hajtáslánccal; ezért, illetve a változatlan üres tömeg (1280 kg) miatt a futóművet és négydobos fékrendszert sem kellett megbolygatni.

Fent a hátsó ködlámpa, az ablakfűtés, és a vészvillogó kapcsolója, a tolattyús fűtésszabályzó panel jobb szélén a belső világítás gombja ül Forrás: Retro Mobil

Mai tulaja, Balázs jó általános, de felújítandó állapotban vette a Barkast, csak néhány apróbb rohadást kellett lakatolni.

Külsejét újrafényezték az eredeti barna csíkos minta alapján,

aztán jöhetett a lakótér rendbe rakása – utóbbival hosszú hónapok teltek el. Megérte, nagyon jól néz ki a korhű barna szövet és a barna, mintás linóleum. A gázos főzőlap is bevetésre kész, már csak a víztartály beszerelése van hátra.

Hátulról is be lehet szállni, de csak ha nincs a helyén az asztal. Mindkét pad alatt tároló van Forrás: Retro Mobil

Szervó nélküli a kormány. Sőt, a fék is

A magas tetőnek hála belül akár egy kétméteres utas is nyakbehúzás nélkül közlekedhet, ráadásul – másodmagával – az első részbe szerelt ágyon kényelmesen elfér. S milyen útra kelni vele? Jól indul az Opel gép, a jellegzetes kétüteműhang után szokatlan a mély duruzsolás. Új szívével csendesebb is lett a Barkas: 70-80 km/óra között is normál hangerővel lehet beszélgetni, s persze kékes füstöt sem ereget.

Egyébként nem is tűnik kevésnek a 60 lóerő, meglepően vehemensen ragadja magával a kasztnit, a rövid áttételezésű váltóval még terheléssel is fürge.

80 km/h fölé nem szívesen megy, és emelkedőkön gyakran vissza is kell kapcsolni.

Az eredeti, magas oldalfalú diagonál gumik helyett radiálokon gurul, így nemcsak az egyenesfutása lett jobb, kanyarban is könnyebb vele tartani az ívet.

A kormány álló helyzetben vasmarkot kíván, de menet közben könnyű; a négydobos, szervó nélküli fék elég harmatos, előrelátóan kell vezetni. Rossz úton kissé pattog a torziós rugós Barkas, de legalább nem üt nagyokat, s ami igazán pozitív, hogy méretéhez képest kis helyen megfordul. A nem mindennapi lakóbuszt most járatja be gazdája, ha minden összecsiszolódott, eladósorba kerül.

Műszaki adatok - Barkas B1000 lakóautó (1987)

Motor: soros, négyhengeres, négyütemű (Opel) benzinmotor elöl hosszában beépítve. Hengerűrtartalom: 1196 cm3. Teljesítmény: 60 LE, 5400/perc fordulaton. Nyomaték: 80 Nm, 3600/perc fordulaton.

Erőátvitel: négyfokozatú kézi váltó szabadonfutóval, elsőkerék-hajtás.

Felfüggesztés: elöl-hátul független futómű torziós rugókkal. Elöl-hátul dobfékek.

Felépítmény: acélkarosszéria, alvázon. Hosszúság x szélesség x magasság: 4520 x 1860 x 1910 mm. Tengelytáv: 2400 mm. Saját tömeg: 1280 kg.

Végsebesség: 104 km/h. Átlagfogyasztás: 8,0-10,0 l/100 km.

Még több veterán olvasnivaló a Retro Mobil júliusi számában: