Noha az autózással kapcsolatban állandó vitatémát jelent a vele járó környezetkárosító hatás, nem egyedül és nem a legnagyobb mértékben a sokat kárhoztatott autóiparból és közlekedésből kerülnek a levegőbe káros anyagok.
A dízelbotrány főszereplője,
a Volkswagen szerint az elmúlt másfél-két évtizedet tekintve az autógyártók élen jártak a környezetszennyezés visszaszorításában, és igen komoly eredményeket értek el.
Olyannyira, hogy a legfrissebb kimutatások szerint
a járműipar és az autózás csak az ötödik helyen áll a globális környezetszennyezés tekintetében.
Az elektromos és hibrid technológia elterjedésével pedig ez a pozíció tovább javulhat majd.
Egy európai uniós jelentés szerint például ma
a világ 15 legnagyobb áruszállító hajója több szén-dioxidot juttat a levegőbe, mint a Föld összes személyautója.
De a gazdaság különféle ágazatai mellett a legtöbb helyen
a lakosság is erőteljesen hozzájárul a környezet szennyezéséhez.
Az Egészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság által 2015-ben kezdeményezett, valamennyi kontinensre kiterjedő vizsgálatból az is kiderült, hogy például Közép-Európában elsősorban a korszerűtlen háztartási tüzelés felelős a 2,5 mikronnál kisebb szennyező részecskék kibocsátása miatti rossz levegőminőségért. A felmérések végeredménye:
a lakosság által okozott környezetszennyezés a teljes légszennyezés mintegy 13 százalékát teszi ki.
Az autóiparban 1992-től lépett életbe az úgynevezett Euro-normáknak való megfelelés. Négyévenkénti szigorítással, 2014-től már csak az Euro 6-os normakövetelmény szerinti benzines vagy dízel gépjárművek kerülhetnek ki az autógyárakból.
Az Euro-normák bevezetése azt jelenti, hogy 1992 és 2014 között a kipufogógázban lévő részecskék mennyisége 98 százalékkal, az el nem égett szénhidrogének és a nitrogénoxidok együttes mennyisége 88 százalékkal csökkent, miközben a szén-monoxid 78 százalékkal lett kevesebb.