Castro és Hruscsov kedvenc limuzinja - Hatvanéves a ZIL 111

A szovjet pártvezetés második világháború utáni protokoll-limuzinja éppúgy amerikai utánzat volt, mint elődei. Ennél fényűzőbb autót nem gyártottak máshol az ötvenes-hatvanas évek szocialista országaiban.

Sztálin halála után utódja, Hruscsov igyekezett megtisztítani a Szovjetuniót a személyi kultusztól. Egyik intézkedésével a ZISZ (Zavod Imenyi Sztalina) gyárat a fémmunkásból lett igazgató után átneveztette ZIL-re (Zavod Imenyi Lihacsova). Az általuk gyártott korábbi pártlimuzinokat néhány kivételével bezúzatta, és elrendelte egy teljesen új modell kifejlesztését.

Amerikás formaterv és 200 lóerő

A ZISZ 101-est és 110-est megtervező Valentyin Nyikolajevics Rosztkov formatervezőnek jutott osztályrészül az új nagyautó megrajzolása: 1956-ra készült el a ZISZ-110-es alvázára fektetett ZIL 111 „Moszkva” prototípus.

Rosztkov sem tudott szabadulni az amerikai formáktól,

rengeteg stíluselemet vett át.

A Moszkvából csak egyetlen próbadarab készült Forrás: ZIL

Sorozatgyártásba azonban nem az ő munkája, hanem Lev Jeremejev, a Gorkij Autógyár tervezőjének Packard Patricianre hajazó elképzelése került, így ne csodálkozzunk, hogy az egy évvel később bemutatott GAZ-13-asnak, azaz a Csajkának szinte ugyanilyen a formája. A. N. Osztrovcov mérnök teljesen új - de amerikai mintájú - hatliteres, 200 lóerős, V8-as motort tervezett, nyomógombos, kétfokozatú automata váltóval és 170 km/h végsebességgel.

Süppedős fotelekben, vastag szőnyegeken terpeszkedhettek a kiválasztottak, az ablakok motorosak Forrás: ZIL

A 6137 mm hosszú ZIL 111-es végül több mint 2,7 tonnát nyomott. Az első darabokat a KGB tesztelte, minden beavatkozásról és

a kocsikon dolgozókról is nyilvántartást vezettek.

Később a „sorozatmodelleket” dupla benzinpumpával, kettős gyújtással és két akkumulátorral szerelték fel, üzembiztonsági okokból. 1958-ban indult meg a gyártás.

Hidraulikus mozgatású a 111V ponyvateteje Forrás: ZIL

Ráncfelvarrás felső utasításra

'59-ben megjelent a légkondis változat, az lett a 111A, egy évvel később pedig bemutatták a 111V jelű kabriót - abból csak egy tucat készült. 1962-ben Hruscsov megelégelte, hogy az egyszerű gyárigazgatók és kolhozelnökök is szinte ugyanolyan fizimiskájú Csajkákban furikáznak, mint a pártelit ZIL 111-esei, így utasításba adta a ZIL-ek teljes átformálását: így született meg a Cadillac-szerű 111G.

A 111G öt centivel hosszabb és eggyel szélesebb elődjénél Forrás: ZIL

Csak a borításon változtattak, a mechanika ugyanaz maradt,

26 darab parkolt be a Kreml garázsába. 1964-ben a 111G-ből is kötelezően elkészült a nyitott, felvonuló limó, a 111D. A nyolcból egyet Fidel Castro kapott meg ajándékba. A 111-esek csak 1967-ig szállították a fontos elvtársakat és vendégeiket, az októberi forradalom 50. évfordulójára kiadott, szögletesebb ZIL 114 váltotta le őket.

Brezsnyev és Todor Zsivkov bolgár pártfőtitkár egy 111D fedélzetén Forrás: ZIL

Még több veterán cikk a Retro Mobil júliusi számában