Európa egyre jobban elfordul a dízelautóktól

VW Golf Volkswagen Golf autó 2017.02.

A dízelbotrány és a várható kitiltások hatásai nem múltak el az európai autópiacon, ugyanis az idei első negyedévben ismét jelentősen csökkent a gázolajos autók iránti kereslet, miközben egyre többen vesznek benzines, elektromos és hibrid autót.

Európa legnépszerűbb autójából, a Volkswagen Golfból régen rengeteg TDI fogyott, ma már inkább a kis benzines TSI turbómotorokkal keresik a vásárlók Forrás: Origo

Az Európai Autógyártók Szövetség (ACEA) kiadta a legfrissebb adatait a 2018 első negyedévi újautó-eladásokról. Ezek szerint az Európai Unió területén 2018 első negyedévében 1 574 333 dízel-személyautót adtak el, ami

17 százalékkal (322 622 autóval) kevesebb, mint egy évvel korábban.

Viszont a benzinesek iránti keresletnövekedés ellensúlyozta a dízelektől való elfordulást, ugyanis ilyen személyautóból 2 303 129 darabot értékesítettek, ami 14,6 százalékos emelkedést jelent (+293 ezer autó).

Nő az érdeklődés az alternatív hajtású autók iránt

Tisztán elektromos új autóból 32 566 darab fogyott az EU területén, ami

34,3 százalékos növekedést jelent.

A konnektorból tölthető hibrid autók iránti kereslet még nagyobb mértékben, 60 százalékkal nőtt meg, vagyis az idei első negyedévben már 37 332 ilyen autót adtak el Európában.

A Toyota Priusból normál és tölthető hibrid is létezik, amelyek érdekes módon kicsit másképp néznek ki. A képen az előbbi látható Forrás: Bíró Csongor

A külső forrásból nem tölthető hibridek (ilyen a legtöbb Toyota és az összes hibrid Lexus) iránt negyedével nőtt meg a kereslet egy év alatt, viszont az egyéb alternatív üzemanyagtípusokkal (CNG, LPG, E85) hajtott autók iránt csak 12 százalékkal. Az összes alternatív hajtású autóból (ide tartozik minden, ami nem sima benzines vagy dízel) 26,9 százalékkal adtak el többet, mint 2017-ben.

2018 első negyedévében az EU területén eladott új autók 55,5 százaléka volt benzines, 37,9 százaléka dízel, és több mint 6,5 százalékukban valamilyen alternatív hajtáslánc dolgozott. A kábellel tölthető autók aránya (ebbe a tisztán elektromos és a konnektoros hibrid autók is beletartoznak) a gyors ütemű növekedés dacára is mindössze 1,7 százalékot tett ki, normál hibridből kétszer ennyi fogy Forrás: ACEA

Az ezredforduló óta nem volt olyan alacsony a dízelek aránya

az új autók között Európában, mint 2018-ban. Nem is olyan régen, az évtized elején még a dízel autók uralták az európai autópiacot, 2011-ben például az újonnan eladott személyautók 55 százaléka volt ilyen motorú. A vásárlók nagyra értékelték a kedvező fogyasztást és az alul jelentkező, nagy forgatónyomatékot, még az sem zavarta őket, hogy magasabb vételárral és szervizköltségekkel kellett számolniuk.

A VW Golf 2008-ban bemutatott hatodik nemzedékéből még a dízelek voltak a népszerűbbek Forrás: Volkswagen

Azonban a 2015-ös Volkswagen-botrány óta meredeken zuhannak a dízelautók eladásai Európában (más kontinenseken soha nem voltak népszerűek a személyautókban), de teljesen eltűnni még jó ideig nem fognak, mert

az autógyártóknak is érdeke, hogy maradjanak.

Nélkülük ugyanis aligha tudnák teljesíteni a 130 g/km-es európai szén-dioxid kibocsátási határértéket (ami 2020-ra 95 g/km-re csökken), a dízelmotorok ugyanis jóval hatékonyabbak, átlagosan 25-30 százalékkal fogyasztanak kevesebb üzemanyagot, mint benzines társaik.

2017 őszétől a valóságtól elrugaszkodott NEDC fogyasztási adatokat közlik még ugyan a vásárlókkal, de az új típusokat már a WLTP menetciklus szerint homologizálják. 2019 január elején azonban fordul a kocka, és

WLTP adatokat kell feltüntetni az autók adatlapjain,

ezek alapján számolják egyes országokban az adót is. Mindez a korábbinál nagyobb átlagfogyasztási adatokat fog jelenteni, főleg a turbós benzineseknél lesz látványos a növekedés. Vajon így is folytatják diadalmenetüket az újautó-piacon?

Mi a helyzet nálunk?

Magyarországon kevésbé fordultak el a vásárlók a dízelektől, talán azért, mert a piac 60 százalékát még mindig a főként dízelautókat kereső céges flottavásárlók teszik ki. Mindenesetre

az első negyedévben 10 százalékkal (840 autóval) nálunk is csökkent a kereslet a dízelek iránt,

8299 helyett csak 7459 darab ilyen személyautó fogyott.

A hazai piacvezető Suzukinak most jól jön, hogy mindig is benzines-orientált márka volt Fotó: Adrián Zoltán - Origo

Viszont a benzinesek iránt elképesztő mértékben, 48,8 százalékkal nőtt meg a hazai kereslet 2017-hez képest, ami azt jelenti, hogy 15 147 autó helyett 22 535 benzinmotoros autót adtak el az országban az első három hónapban.

Gombamód terjednek az alternatív hajtások

Szinte azonos mértékben,

161,3 és 161,5 százalékkal nőtt meg a tisztán elektromos és a konnektoros hibrid autók iránti hazai kereslet

az év első három hónapját tekintve. A különösen nagyarányú növekedésre az a magyarázat, hogy kicsi volt a bázisérték, hiszen még mindig csak összesen 311, illetve 170 darab eladott autóról beszélhetünk.

A nem túl régóta kapható, több mint 300 km hatótávú új Nissan Leaf még jobban felpörgetheti az elektromosautó-eladásokat Forrás: Nissan

A maximum 1,5 millió Ft támogatás, a töltő infrastruktúra fokozatos kiépülése és egyéb kedvezmények (pl. ingyen parkolás egyes városokban a zöld rendszám miatt) segítik a tisztán elektromos autók iránti kereslet bővülését. A Magyar Gépjárműimportőrök Egyesülete úgy számol, hogy

ebben az évben 2000-2500 darab villanyautó kerülhet forgalomba.

A külső forrásból nem tölthető hibridek iránt 57,8 százalékkal, az egyéb alternatív hajtású személyautók iránt 14 százalékkal nőtt meg a kereslet egy év alatt.

Összességében az alternatív hajtású autók iránti hazai kereslet 79,8 százalékkal nőtt meg 2017 első negyedévéhez képest, de az első negyedévben összesen eladott 31 609 autóból

csak minden 20.-ban dolgozott elektromos, hibrid vagy gázos hajtáslánc,

ami még mindig elmarad az európai aránytól.