Az irodaház fantomja - Opel Insignia Sports Tourer teszt

Adott 10-12 millió forintos keret a szorgos közép-, vagy inkább felsővezetőnek új autó beszerzésére. A SUV-ok még ki vannak zárva a listából, de nyugodtan lehet családi kombi, hogy menedzserné is örüljön, és dízel is, hogy ne kopjon rojtosra a céges üzemanyagkártya. Naná, hogy Audik, BMW-k és Volvók konfigurátoraival kel és fekszik eleinte a kedvezményezett, de idővel rájön, nem is olyan rossz dolog 2-3 millió forintot egy szép embléma helyett inkább extrákra elkölteni.

Egy hektóval a Superb kombi nyomában

E kategóriában nemcsak munkába járásra, a partnerekkel tárgyalásra és egyéb feladatokra valók a cégautók, hanem használójuk privát útjaira is, így

fontos szempont, hogy családi mindenesként is beváljanak,

legyen szó akár iskolai transzferről, nagybevásárlásról vagy nyaralásról. Nem meglepő, hogy ebben az ötméteres cirkálóban hátul is óriási a hely, és ez nemcsak a láb, hanem a fejtérre is igaz, főleg, ha a ferdehátú Grand Sport helyett a kombira esik a választás.

A középkategóriában meglepően jó vezetési élményt kínál - de persze a hátsókerék-hajtású riválisok (Alfa Giulia, BMW 3-as, Jaguar XE) más ligában játszanak Forrás: Mudra László

Menő dolog, hogy sötétben a kocsi mögé kivetített fény jelzi, hol kell a levegőbe (és lehetőleg nem a lökhárítóba) rúgnunk a csomagtérajtó automatikus nyitásához; a raktér kialakításánál sem spóroltak a manapság szokásos trükkökön: van térelválasztó háló és jó rakományrögzítés, egy-egy kart meghúzva hasra esnek a hátsó ülések. Sajnos a roló megvezetése kevésbé pontos, és az egy szem égő pislákolása is kevés a bendő tisztességes megvilágításához.

A csomagtartó minimálisan nagyobb csak az aktuális kombi Astáénál, de családi használatra így is bőven elég. Itt is igényes a kidolgozás, a padló alá építették be a Bose hifi mélynyomóját Forrás: Mudra László

Szükség esetén lehajtott ülésnél a hosszú raktérben aludni is lehetne, s amellett, hogy lényegesen nagyobb, jobban is hozzáférhető a tér, mint az elődben volt. A hatalmas külméteretek azonban nem jelentik azt, hogy gardrób lenne az Insignia:

az 560-1665 literes térfogat a kategóriában átlagos érték,

a szintén a kategória határait feszegető Skoda Superb kombiban egy hektoliterrel nagyobb hellyel lehet gazdálkodni – a decifitet talán a sportosan döntött far számlájára írhatjuk.

Az utolsó új Opel, ami nem PSA-alapokra épül

1929-2017: emberöltőnyi időn keresztül állt az Opel az amerikai General Motors befolyása alatt, két globális világgazdasági válságot, egy rémes háborút és Németország kettészakítását is átvészelve. Nyugodtan tekinthetjük e korszak záróakkordjának az Insignia B-t, utána már az összes új modellt a francia PSA konszern fennhatósága alatt, annak műszaki alapjait átvéve terveznek. A mostani SUV-ok (Crossland, Grandland) ízelítőt adnak arról, hogy az „opelség" csak a felszínen fog megmaradni.

Részben digitális és változtatható képű a műszeregység, csak a fordulatszámmérő, illetve az üzemanyagszint- és vízhőfokmérő analóg Forrás: Mudra László

Ironikus módon a GM-leányvállalat német fejlesztőgárdája az eladás előtti utolsó időszakban igazán meg tudta mutatni, milyen mérnöki munkára képes, és ez érződik az Insignia összes megmozdulásán.

A fronthajtású középkategória egyik legjobb futóműve dolgozik alatta,

ami 18 colos felnikkel és adaptív gátlókkal remek rugózási komfortot nyújt, utazóautó-jellegét pedig erősíti a jó zajtompítás – vaskos szigeteléseivel és kettős üvegezésével még a kifelé kerregő dízellel is olyan, mintha vattába csomagolták volna.

A klímák elterjedése után sokan teljesen feleslegesnek tartották a tetőablakot, most viszont reneszánszát éli. Elöl az Opelben jókora felületen nyitható, de a hátsó ülések fölötti üveg előtt is el lehet húzni az árnyékolót - remek hangulatfokozó Forrás: Mudra László

Még meglepőbb, hogy a műfajban a Mondeo szakterületének számító kanyargós úton is remek formában van, minimálisakat billen, stabilan fordul, alig tolja az elejét és nincsenek heves terhelésváltásai. Könnyű, de precíz, és egész jó visszajelzéseket adó kormányával öröm terelgetni, agilis viselkedéséhez pedig jó passzol ez elődnél mélyebb üléspozíció – nyilván nem a Nürburgring nyílt napjaira viszi a célközönség, mégis örömét fogja lelni az 1591 kilósra fogyasztott autóban.

Egyetlen turbó, de nyolc sebességfokozat

Azon gyártók közé tartozik az Opel, amely nem kínál hibridet (az Ampera villanyautóvá alakult, nem is akármilyenné), így a turbós benzinesek alternatívájaként

csak az immár az Euro 6d-TEMP normára átalakított dízeleket lehet választani.

Az 1,6-os, 110 vagy 136 lovas kivitel jelenti a belépőt, a csúcson pedig kétliteres biturbó áll (210 lóerővel), míg az arany középutat a tesztautó orrában dolgozó szintén kétliteres, de szimpla feltöltős motor jelenti, 170 lóerővel és tisztességes 400 Nm nyomatékkal.

A régi, NEDC szabvány szerint 5,7 liter a kétliteres dízel Insignia átlagfogyasztása, az új WLTP mérési metódussal pedig 4,7-7,9 liter (csak a kézi váltós modellre van adat). A valóságban nyolc fölött csak városban vagy tényleg tempósan hajtva eszik Forrás: Mudra László

Ha selymes járású nem is lett, hosszú pályafutása alatt szépen kikupálódott ez a dízel, és az új Insignia kisebb tömege mellett az is a javára vált, hogy hat- helyett immár nyolcfokozatú automatát kínálnak hozzá extraként. Ezt az erőátvitelt csak ajánlani lehet, finoman és okosan lépked a fokozatok között, egyedül nagy emelkedőkön tartja olykor indokolatlanul sokáig a fokozatokat, holott a motor nyomatékból simám elboldogulna. A kormány mögötti fülekkel persze mindig közbe lehet avatkozni.

Terjed az elektronikus előválasztó kar, de sokan (teljes joggal) ezt a hagyományosat szeretik jobban, amit P-től D-állásig végig kell tolni a kulisszán. A nyolcas automata amúgy kellemesebb, mint a legtöbb duplakuplungos váltó Forrás: Mudra László

Áramvonalas kasztnijával és hosszú áttételeivel már az előző Insignia is a gyors autópályás utazások mestere volt, és nincs ez másként most sem (130 km/h-nál csak 2000-et forog a motor, és 150-160-nál is csendes), ráadásul megpakolva vagy

előzéseknél sem kell a 170 lóerőnél többért fohászkodni.

Rekordértéket nem tud ugyan, de a kategóriában átlagosnak számító 6,5-7 literes fogyasztással el tud ketyegni a jó kondiban lévő dízel, természetesen a tanksapkánál már itt is van AdBlue töltőnyílás.

E szegmensben tízmillió felett vannak a jók

Vajon cikkünk elején a képzeletbeli menedzser cégautó-választásánál lehorgonyzott volna az Opelnél? Egy próbaút után jó eséllyel igen, bár a flottás beszerzéseknél mindig átrendezhetik azért a kártyákat a kedvezmények, és érzelmek helyett nemegyszer a TCO (teljes birtoklási költség) dönt. Mindenesetre listaáron 9,31 millió forintról indul Edition alapfelszereltséggel a 170 lóerős dízel Insignia kombi, amihez érdemes rögtön hozzáadni az automataváltó félmillió forintos felárát.

Egész agilis a kétliteres dízellel, álló helyzetből 9,2 másodperc alatt gyorsul százra és nagy tempónál is rugalmas. Az adaptív gátlós, ügyes futómű nagyobb teljesítménnyel is simán elbírna Forrás: Mudra László

Elgondolkodtató, hogy a szűkösebb BMW 320d Efficient Dynamics 2,1 millió forinttal drágább, és

ha ugyanilyen szintre akarjuk extrázni, még nagyobbra nő a különbség.

A nem prémium riválisok közt a Passat Variant Comfortline 9,8 milliós árcédulával érkezik, igaz, egy hasonló teljesítményű Renault Talisman pedig már eleve hét számjegyű összegről indul. Persze rendesen felextrázva az Insignia is legalább a 12 milliós sávban jár, a határ pedig a csillagos ég, vagy legalábbis a céges büdzsé.