Mediterrán szelek az NSZK-ban - Volkswagen Scirocco I. teszt

1-es Volkswagen Scirocco az Óbudai szigeten 2017 szeptember 6-án

Eltörpül egy mai kisautó mellett, és a 85 lóerő sem hangzik egetverőnek, de a VW kupé valódi nagysága a Giugiaro-féle dizájnban, a szórakoztató vezetési élményben, na meg persze az ABBA-korszak retróhangulatában rejlik. Mára alig maradt első generációjából, pedig a Golfot megelőzve történelmi tettet hajtott végre: átvezette a Volkswagent az orrmotoros, vízhűtéses autók korszakába.

Hektoliterszámra fogy pultoknál a sör, vágni lehet az előtérben a cigarettafüstöt, a teremben pedig színes fények cikáznak, és bömbölnek a legfrissebb slágerek. Több szám is leforgott már Michael Jackson Off The Wall lemezéről, a disc jockey éppen lekeveri az ABBA-tól a Voulez-Vou utolsó akkordjait. Aztán hirtelen megőrül a tömeg: feldübörög az óriási hangszórókból a Dzsingisz Kán.

Nem mindenáron akarta a Volkswagen ezt a kupét, de a Karmann akár önálló néven is gyártásba vitte volna, úgyhogy meggondolta magát az anyacég, és nevére vette. Még több fotó a galériában, kattintson a képre! Fotó: Szabó Gábor - Origo

Helmut feje zúg, pedig nem ivott ma este egy kortyot sem. Vadiúj trapéznadrágjában és mellközépig kigombolt, rikító zöld ingjében elmegy a mosdóba, megigazítja félhosszú haját és a bajuszát, aztán irány a hely, ahol még a bentinél is nagyobb a pezsgés:

a nyugat-berlini diszkó parkolója.

1979-et írunk, pár hete vette át vadiúj Sciroccóját, és még egyetlen buliból sem tért vele haza leány nélkül.

Zene nélkül mit érek én? - üzeni a diszkógömb. Ehhez a kocsihoz van egy eredeti gyári rádió is (600 forintért sikerült venni a bolhapiacon), de a nyolcvanas évek elején már a sztereó magnó volt menő Fotó: Szabó Gábor - Origo

Sok lemondással járt ám a vásárlás, apuéknak fel kellett tölteni a Sparkasse megtakarítást, Helmut pedig sokat túlórázott, és még a mallorcai utat is kénytelen volt kihagyni. De biztos volt benne, hogy jól választott: használt kiscápa BMW-vel nem akarta égetni magát, az Alfáknak rossz híre volt a baráti körben, a Ford Caprit pedig túl régimódinak tartotta. Egy dolog zavarta csak a Sciroccóval: a szomszéd srác beszólt, és le akarta gyorsulni. "Trottel" (bunkó), gondolta róla Helmut, hiszen Opel Manta-tulaj!

Szögletes vonalak, döntött hátfal, emelkedő övvonal - ki volt ez találva. Később jelent meg rajta a műanyag lökhárító és a hátsó lámpák közti fekete sáv Fotó: Szabó Gábor - Origo

Jé, kölyökként ilyet tuningoltam ceruzával!

Valahogy így képzeltem a DZX-382 rendszámú autó egy átlagos estéjét hamvas újkorában, amikor én még pólyába csavarba zötykölődtem anyukámék Trabantjában. De aztán előkerül a színültig pecsételt szervizkönyv, és kiderül a prózai valóság: egy svájci faluban, Herzogenbuchseeben vette újonnan egy középkorú üzemvezető, aztán egy kereskedőn keresztül Adolf Popelkához került (furcsa ötlet lehetett ilyen keresztnevet adni 1946-ban), majd a harmadik tulaj a VW-t 1993-ban behozta Magyarországra.

Végig volt törődő gazdája ennek az autónak, ezért is maradhatott fenn. Akárcsak a Golf I-nél, a korrózió okozza a legtöbb példány vesztét, az egyszerű felépítésű motor és hajtáslánc sokat bír és könnyen javítható Fotó: Szabó Gábor - Origo

Negyedik gazdája, Wolford Ferenc, mellettem áll, és beavat a vásárlás rejtelmeibe. Franciaautó-hívőként '98 körül egy Peugeot 505 GTI-vel járt, amikor egy ismerősével

kiment a Fővárosi autópiacra nézni valami használható gépet,

mert akkoriban ugye nem lehetett ám okostelefonon lapozgatni a hirdetéseket. Ekkor látta meg a Sciroccót, és beugrott egy fekete-fehér fotó a benzingőzös bibliából, Liener György Autótípusok című könyvéből: gyerekkorában ceruzával fel is tuningolta a VW-t.

Közel két közös évtized alatt Ferenc csak egyszer lett majdnem hűtlen autójához, amikor feltűnt a radaron egy Porsche 928. De meghiúsult a vásárlás, azóta fel sem merül a Scirocco lecserélése Fotó: Szabó Gábor - Origo

Természetesen a hölgyismerős hallani sem akart a kocsiról, és üres kézzel távozott a piacról - Feri viszont kifelé menet megvásárolta. Mára majdnem két közös évtizeden van túl az autóval, és a napi használós évek, majd kis kényszerpihenő után 2006-ban a teljes felújítás mellett döntött. A VW-t díszléctől lefelé gyakorlatilag újjáépítette egy lakatos, új fényezést és kárpitokat kapott, és ma pedig 198 ezer kilométerrel a számlálójában a garázsban tartott, télen sosem használt veteránok életét éli.

A legtöbb Scirocco dupla kereklámpát kapott, csak az 1,1-es alapmodellé volt szögletes, mint egy üvegtégla. Vagány dolog volt akkoriban az egy ablaktörlő (a gyártás legelején még kettő volt), sokan tuningként függőlegesre állították, DTM-stílusban Fotó: Szabó Gábor - Origo

Népautó? Giugiaro tervezte, Karmann gyártotta

Fotós kollégámmal meghatottan járjuk körbe a Sciroccót, és azon túl, hogy megállapítjuk, mennyire pici és törékeny, le kell szögeznünk egy dolgot: ez bizony minden idők legkívánatosabb Volkswagenjei közé tartozik.

Való igaz, hogy bájosabbak a farmotorosok

(például egy Bogár vagy egy T1, netán T2 busz, nem is beszélve közvetlen elődjéről, a Karmann-Ghia kupéról), ez viszont helykínálatával, komfortjával és mentteljesítményeivel közelebb áll a mai igényekhez, miközben őrülten retró.

Olajhőfokmérő és óra a kardándokszban, így az igazi a gépészhangulat. A váltógomb Golf GTI-örökség, a rövid negyedik fokozattal 110 km/h körül alakul a még kellemes utazótempó Fotó: Szabó Gábor - Origo

Vegyük például az izgalmas színeket, amitől a hetvenes évek utcaképét összes sem lehet hasonlítani a mai egyenszürke autótengerrel. Izgalmas, olykor bizarr külső-belső kombinációkban a Sciroccónál sem volt hiány, Feri autója pedig egyszerűen zseniális a Brasilbraun-metallic (gyári kódján W96F) fényezésével, bronzszínűre színezett üvegeivel és világosbarna szövetkárpitjaival. Első gazdája nem harsány diszkóösszeállítást, hanem polgári otthonhangulatot keresett, de ma már ez is cool.

Emlékeztet a forma az Alfasud Sprintre, nem véletlenül: azt is Giugiaro tervezte Fotó: Szabó Gábor - Origo

Maga a forma is remek, ami nem véletlen: korának sztárja, Giorgio Giugiaro tervezte, valószínűleg mit sem sejtve arról, hogy Italdesign nevű cégét 2010-ben egykori megbízója, a Volkswagen csoport tokkal-vonóval felvásárolja.

Maga a Scirocco amúgy meglepő módon pár hónappal korábban mutatkozott be,

mint műszaki donorja, az I-es Golf. Fontos tudni, hogy később mindkét modellből németek formatervezték a második generációt, masszívabb, de jóval fantáziátlanabb kivitelben.

A barna ötven árnyalata

Feri kocsija a ráncfelvarrás utáni időszakból származik, amikorra a világ autóiparát rég utolérte a plasztikforradalom, így a nagyobb első indexek mellett a filigrán krómozottak helyett bevezették a vaskosabb műanyag lökhárítókat is. Ennek ellenére élőben is vagány és kecses a forma, a Giugiaro-kaliberű - főleg olasz - mesetereket ugyanis éppen az különbözteti meg az erőlködőktől, hogy egyszerű formákból is tudnak maradandót alkotni.

Valójában inkább 2+2 üléses ez a kupé. Eredetiek a műbőrök és a padlószőnyegek, újak a kárpitok Fotó: Szabó Gábor - Origo

Gyengém ugyan a dupla kerek lámpa, de talán szemből a legkevésbé sikkes a kocsi szögletes álla, nem véletlenül tett alá Feri ügyes korabeli tuningelemként Golf GTI-koptatót. Az ATS-utánzatú Rial Cup felniket kicsit soknak érzem, bár nyilván ízlések és pofonok. Mindenesetre a tulaj régóta keres rá 14 colos, látványos és korhű alukerekeket, ami nem is tűnik olyan egyszerű feladatnak. Profilból és hátulról igen dögös a VW, a C-oszlop előtt emelkedő övvonal és a befelé döntött hátfal csodás.

A műszerek, kapcsolók ugyanazok, mint a Golfban, de maga a műszerfal más, akárcsak az összes ülés és ajtóborítás. Ehhez sokkal ritkábbak a specifikus alkatrészek, és nem is két fillérért mérik őket Fotó: Szabó Gábor - Origo

Meg kell veszni a belsejéért is: barna az egész műszerfal, benne ezüstszínű keretben ül a különálló kilométeróra és fordulatszámmérő - egy-egy kúpos bura alatt, amit az aranyifjakat mindig is egy páros női testrészre emlékeztette.

Még a kardánbokszba is jutott kiegészítő műszer,

a klasszikus „köpőcsészés" sportkormány közepén pedig VW-város, azaz Wolfsburg címere díszeleg. Pedig a Sciroccót nem ott gyártották, hanem Osnabrückben, a Karmann karosszériaépítő cégnél.

A Földközi-tengerről kelet-délkelet irányba induló meleg, páradús szélről nevezték el a kupét. Ez volt a második ilyen választás a passzátszél után, aztán az áramlatok (pl. Golf) is sorra kerültek Fotó: Szabó Gábor - Origo

Igazi stréber a Manták és más kupék közt

A német sportkupé mindig is azok választása volt, akik túlságosan kispolgárinak tartották a Golfot, de a sportosság oltárán azért nem akarták feláldozni a hétköznapi használhatóságot. Ennek szellemében máris érthető, hogy üveggel együtt nyúló, jókora ajtón keresztül lehet pakolni a 347 literes csomagtartóba, és az üléstámlát ledöntve bővíthető a raktér. Ez akkoriban a családi kompakt autóknál sem volt még mindig így, igaz, a Sciroccóban hátul tényleg csak gyerekek férnek el.

Magas a rakodóperem, de jól használható volt a csomagtartó. Egészen addig, amíg bele nem költözött a hifi, ami egy hobbiautónál azért nem rossz hangulatfokozó, de egy OT-vizsgához azért ki kéne pakolni (egyelőre nincs tervben muzeális minősítés) Fotó: Szabó Gábor - Origo

Helykihasználása mellett menettulajdonságaiban is óriásit lépett elő a farmotoros Volkswagenekhez képest, de fő konkurenseihez, a hátul merev tengelyes Ford Caprihoz és Opel Mantához hasonlítva is új fejezetet nyit:

egész kényelmesen rugózik, ugyanakkor ügyesen kanyarodik, nem akar kitörni,

és a természetesen szervó nélküli kormánnyal pontosan irányítható. Nyilván jobban dől, mint az újabb spotos autók, de mai forgalomban is megállja a helyét, és közvetlenségével remek vezetési élményt ad.

A pehelysúlyú Scirocco kezes, és a széles gumikkal alig tolja az elejét (ugyanakkor a parkolást kivéve kormányozni sem nehéz), viszont dől Fotó: Szabó Gábor - Origo

Modern felépítéséből adódóan van azonban egy bűne, amit évtizedekig nem tudtak megbocsátani neki: elsőkerék-hajtású, vagyis a berlini diszkó és a miskolci lakótelep parkolójában egyaránt alkalmatlan a farolásra. Házon belül idővel az is ellene szólt, hogy a tuningipar a Golfra repült rá, meg persze a még profi üregvédelem nélküli VW-gyártás miatt rozsda is jóízűen csámcsogott elemein, bár kortársaihoz képest azért egész jól állta a sarat. Így hiába készült belőle félmilliónál több példány (jóval népszerűbb volt az utódjánál), mára eltűnt az utakról és a hirdetésekből egyaránt.

Egy Playboy-matrica azért macsó dolog volt a nyolcvanas években. Létezett ennél durvább utólagos műanyag plakett is, hat kalapos nyúllal és "Sex Cylinder" felirattal Fotó: Szabó Gábor - Origo

Aki jót akar, 75 lóerőnél erősebbet keres

Egy ritka és szép állapotú veterán autónak tiszteletlenség kinyomni a szemét tesztvezetésen, de egy idő után azért nem tudtam megállni, hogy oda ne lépjek. Feri autójában a kínálat második legerősebb motorja dolgozik, amely a korábbi 1,5 helyett immár 1,6 literes, de változatlanul karburátoros és 85 lóerős. Ez az adat ma elég nevetségesen hangzik, de

a filigrán Scirocco mindössze nyolc mázsát nyom,

ennek megfelelően tudja azért szedni a lábát.

Orrmotor keresztben, vízhűtéssel: forradalom volt ez a Bogárhoz vagy a Karmann-Ghiához képest, bár a világ autóipara a hetvenes évekre rég erre a receptre esküdött Fotó: Szabó Gábor - Origo

Messze nem olyan pörgős, mint egy olasz vagy japán sportmotor, viszont jól elboldogul nyomatékból, és a gázreakciói élénkek. Helmutnak és barátainak nem kellett szégyenkeznie, egy ilyen Scirocco 11,5 másodperc alatt gyorsult százra, és az Autobahnon megfutotta a 172 km/h-t, vagyis nemcsak a dízel Merciket, hanem a korabeli kocsik többségét le tudta nyomni. Csak a váltója lehetne pontosabb.

Napi számláló már az L modellbe (második felszereltségi szint) is jutott, fordulatszámmérő viszont csak a GL-től járt, csakúgy, mint a középkonzol, a sportkormány, az állítható magasságú vezetőülés és sok más apróság Fotó: Szabó Gábor - Origo

Akinek ez nem volt elég, a Golf GTI-ből ismerős befecskendezős, 110 lovas motorral is rendelhette, abban már tényleg lobogott a rókafarok-kabala a visszapillantó tükrön, és megfuttatta a BMW-ket is.

De a Sciroccóból voltak ám igazán fapados modellek is,

amelyekben nem annyira az extrák, mint inkább a teljesítmény hiánya volt fájó. 1979-től 1,3-as, 60 lovas motor volt az alap, előtte pedig, bármilyen hihetetlenül is hangzik, a csenevész egyliteres, alig 50 pacival - inkább a Polóba való ez a blokk.

De mit adtak nekünk a rómaiak?

Apropó, többi Volkswagen: ez a típus bizony történelmi jelentőségű. A hallatlanul sikeres Bogárral és leszármazottaival a hatvanas évekre zsákutcába kormányozta magát a cég, ki híján tönkrement. 1973 és 1975 közt, az utolsó pillanatban offenzívát indított először a friss Passattal, majd a Sciroccóval és közvetlenül utána (!) a Golffal, végül pedig a Polóval - mint látjuk, sikerrel. Ebben az orrmotoros sikersztoriban nem csak az eladási volumen volt a kupé érdeme, hanem a márkapresztízs növelése.

Míg a '79-ben bemutatott Renault Fuegóban elektromos ablak, központi zár, sőt, később fedélzeti számítógép (ez már sci-fi) lehetett, a Scirocco megőrizte puritán jellegét. Viszont megbízható volt... Fotó: Szabó Gábor - Origo

Íme, az új idők szele, hirdette büszkén a típusnév, és a mérnökök is elégedettek lehettek:

ez nem egy átcímkézett Audi vagy NSU, hanem saját szerzemény,

még ha bérmunkában is készült. Hát ezért számíthat a Scirocco minden idők egyik legmenőbb népautójának, gondolkodom, ahogy az utolsó kilométerekre készülve felkapcsolok legmagasabb fokozatba, negyedikbe a golflabdás váltókarral.

A DIN-szabvány szerint mérve 7,5 literes gyári átlagfogyasztást ír a Liener György-féle könyv a 85 lóerős, már ezerhatos kivitelhez. És így kommentálja a csúcsmodell érkezését: "A szerencsés típuspolitika eredményeként a VW Scirocco is könnyen alakulhatott át temperamentumosabb GTI-modellé." Fotó: Szabó Gábor - Origo

Pörög-forog a diszkógömb, szól a komoly hifirendszerből a hetvenes évekhez illő zene, elhasal a napfény a Flamingo napszemüvegen, amit Feri még az apukája kacatjai közül mentett ki, és eszembe jut valami, ami kicsit elkeserít: a hetvenes-nyolcvanas években nálunk a legjobb esetben is csak Skoda kupéval lehetett sportkocsiszerűséget villantani, a többségnek maradt a Trabant vagy a busz. Esetleg, ha a Balatonra jött nyaralni, Helmut Sciroccóját is nézhettük, ablakra tapadva a parkolóban.

Ha szeptember, akkor magyar VW-fesztivál

Piros betűkkel szerepel a Volkswagen rajongók naptárában szeptember 23., akkor tartják ugyanis a nagy márkatalálkozót a Hungaroringen. Az idei lesz a hatodik VW-buli, ami eredetileg csak a Golfok randevújaként indult, mostanra viszont jócskán kinőtte magát, már tíz modellcsalád tagjait is meg lehet csodálni (köztük természetesen a két Scirocco-generációt és az utódmodell Corradót).

Hagyományhűen idén is felsorakozik a paddockban a zsűri által kiválasztott 300 legszebb Golf, míg a Hippifaluban a farmotorosok gyülekeznek, de az importőr a legfrissebb modelleket is elhozza, sőt a Volkswagen Driving Experience csapata is látványos bemutatókkal jelentkezik. Sokféle női és gyerekprogrammal készülnek a szervezők, egy szerencsés látogató pedig ajándék Golf VI-tal térhet haza.