Túlélési tippek: ezt tegye, ha megcsúszik ön alatt az autó

A tél elmúltával sokan felbátorodnak, pedig ilyenkor is tartogat meglepetést az autó, főleg vizes úton vagy váratlan helyzetben. Akkor sem kell kétségbeesni, ha nincs menetstabilizáló rendszer, néhány fogással általában vissza lehet szerezni az irányítást a jármű felett. Eláruljuk, hogy mi az alul- és a túlkormányzottság, mikor jelentkeznek, és hogy mit lehet tenni a kivédésükre.

Az erőcsúsztatás szándékos túlkormányzottság, biztonságos körülmények között örömforrás Forrás: BMW

Manapság nem nagy dolog jogosítványt szerezni, ha megvan rá az anyagi fedezet. El kell végezni egy néhány hetes tanfolyamot, be kell magolni a tananyagot, le kell tenni pár vizsgát, és ha az illető nagyon nem tud vezetni, akkor legfeljebb visszahívják még egyszer-kétszer.

Sajnos ezeken az órákon a KRESZ-szel ellentétben a vezetéstechnikát csak minimális mértékben érintik, és azt is inkább csak elméletben, ami olyan, mintha valaki könyvből próbálna megtanulni biciklizni.

A vezetéstechnika ugyanis jóval többről szól, mint a párhuzamos parkolás vagy az emelkedőn elindulás képessége.

Száraz úton (de nem szerpentinen) haladáshoz viszonylag kevés tudás szükséges, a szabályok ismeretén kívül a pedálok megfelelő ütemű mozgatása, a kormány forgatása, a váltókar kezelése kell hozzá, igaz, eleinte ez sem egyszerű.

Bármikor adódhat olyan váratlan helyzet, hogy megcsúszik az autó, ezért fel kell rá készülni Forrás: Bosch

A gondok akkor szoktak kezdődni, amikor a friss jogsis alatt először csúszik meg az autó, és a sofőr ijedtében csomót köt a kezére, hiszen soha nem volt még ilyen helyzetben. Aki motorkerékpárra szerez jogosítványt, valamivel nagyobb eséllyel egy vezetéstechnikai tanfolyamra is elmegy közvetlenül a papír megszerzése után, de az autósoknál ez sajnos jóval kisebb arányban történik meg, talán azért, mert

bízunk a karosszéria védelmező hatásában.

Ez valahol önző hozzáállás is, mert egy irányíthatatlan autó a benne ülőkre talán valóban kisebb veszélyt jelent, mint egy kétkerekű, de a többi közlekedőben még nagyobb kárt tud okozni. És mindig van a kocsinál erősebb, például egy kamion vagy út menti fa.

Baloldalt alulkormányzottan, jobboldalt túlkormányzottan viselkedik az autó Forrás: Bosch

Általános szabályként elmondható, hogy ha csúszós felületre ér az ember, akkor a legfontosabb a higgadtság megőrzése,

kerülni kell a hirtelen mozdulatokat.

A túl nagy erejű vagy darabos pedálkezelés (hirtelen lenyomás vagy elvétel) szinte minden esetben tapadásvesztéssel jár, de a túl nagy kormánymozdulat hatására is elkezdhet orral csúszni az autó. Utóbbit nevezzük alulkormányzottságnak, ami a leggyakrabban előforduló megcsúszástípus.

Alulkormányzottság

Egy autó akkor viselkedik alulkormányzottan, ha kifelé tolja az orrát a kanyarból, vagyis nagyobb sugarú ívben kanyarodik, mint ami a kormánykerék állásából következve.

Tévhit, hogy csak az elsőkerék-meghajtású autók viselkednek így,

túlzott sebességgel beesve egy kanyarba minden autó az első tengelyén veszíti el először a tapadást. Ma már a legtöbb hátsókerék-meghajtású sportautót is úgy hangolják, hogy először az első tengelye veszítsen a tapadásból, mert azt jóval könnyebb kontrollálni, mint ha a hátulja törne ki.

Általában az orrnehéz, fronthajtású autók orrtolósak Fotó: Polyák Attila (Origo)

Hogyan kell reagálni az alulkormányzottságra? Hiába érezzük azt, hogy nem fordul az autó, ne tekerjünk még a kormányon, mert az biztosan nem fog segíteni.

Azonnal nyomjuk ki a kuplungot, és közben fékezzünk.

Mivel csökkent a tempó, és nagyobb súlyterhelés jut első tengelyre, nagy valószínűséggel az első kerekek vissza fogják nyerni az oldalvezető képességüket, amit érezni fogunk. Jól jön, ha az autónk kormánya viszonylag sok visszajelzést közvetít a tenyerünk felé, mert sokkal jobban érezzük, hogy milyen a kapcsolat az első kerekek és az útburkolat között.

De egy hátsókerék-hajtásút is könnyű rábírni, ha túl nagy a kanyartempó az választott ívhez képest Forrás: Michelin

Ha a fékezés nem segít, akkor

csökkentsünk a kormány elfordítási szögén,

ekkor már nagyon valószínű, hogy újra be fognak tapadni az első gumik. Mindez leírva könnyű, de valójában gyors, kontrollált mozdulatsort igényel, tényleg be kell gyakorolni, a legjobb egy nedves felületen, mert akkor kisebb tempónál fog megcsúszni az autó, és a gumikat sem koptatja annyira. Ha van menetstabilizáló elektronika (ESP) az autóban, akkor könnyebb dolgunk van, mivel az az ívbelső hátsó kerék megfékezésével stabilizálja helyettünk az autót, amivel visszarántja az eredeti ívre.

Túlkormányzottság

A megcsúszások másik fontos típusa a túlkormányzottság, ilyenkor az autó hátsó tengelye tör ki.

Nem csak egy hátsókerék-meghajtású autó lehet túlkormányzott,

bizonyos helyzetekben (például kanyarban, hirtelen gázelvételnél vagy esőben, kopott hátsó gumikkal) egy fronthajtású vagy összkerekes autó is viselkedhet így. Kézi váltós kocsiban a megcsúszás pillanatában azonnal nyomjuk ki a kuplungot, és vegyük el a gázt, automataváltósban értelemszerűen csak az utóbbit.

Az ESP sok életet mentett már meg a túlkormányzottság korrigálásával Forrás: Bosch

Ha kitör az autó hátulja, gyors és határozott

ellenkormányzásra is szükség van,

amit a megcsúszás irányával ellentétes oldali kezünk toló mozdulatával kell elkezdeni. Mindig a sodródás irányába kell ellenkormányozni, de csak addig, míg az autó meg nem áll a csúszásban.

Amint ez megtörtént, gyorsan vissza kell tekerni a kormányt egyenesbe, így elkerülhető az a tipikus hiba, hogy a másik irányba még nagyobb lendülettel csapódjon ki az autó. Ezt pofonegyszerűen úgy is szokták magyarázni,

mindig arra kell kormányozni, amerre az ember menni akar.

Oda is érdemes néznie, ahová el akar jutni, nem csak oda, amit ki akar kerülni.

Egy farmotoros, hátsókerék-meghajtású autóból könnyű kiprovokálni a túlkormányzottságot, ha elég erős a motorja Forrás: Porsche

A túlkormányzottságot a menetstabilizáló rendszer úgy oldja meg, hogy az ívkülső első kerék megfékezésével visszatereli az autó hátulját a helyes irányba. Egyes modern autókban elektromos kormányszervók segítséget nyújtanak az ellenkormányzásban is: a helyes irányba terelik az ember kezét úgy, hogy a másik irányba nagyobb ellenállást fejtenek ki.

Ezek az aktív biztonságot szolgáló rendszerek akkor is sokat tudnak segíteni, ha a fékezéskor a kocsi jobb és bal oldala eltérő tapadású felületen halad: mivel az egyik oldalon nagyobb a fékerő, a kocsi hátulja jó eséllyel ki fog törni valamelyik irányba, amire szintén a gyors ellenkormányzás a megoldás.

A drift szakág versenyzői folyamatos túlkormányzottságban tartják a speciálisan erre a célra épített versenyautóikat Forrás: Speedhunters

A gumis szakértők egy része azt javasolja, hogy mindig a jobb tapadást biztosító,

kevésbé kopott gumiabroncs legyen a hátsó tengelyen,

mert akkor az autó inkább alulkormányzott lesz, amit könnyebb kontrollálni. Mások viszont épp arra esküdnek, hogy elöl legyen a jobb abroncs, hiszen a kormányzásban, jelentősebb részben a fékezésben és (általában) a hajtásban is ott történnek a fontos események.

Gázelvétel gyors ellenkormányzás kell a rántópadon. Az a nehézség, hogy előre nem tudja az ember, merre fog csúszni a kocsi hátulja Forrás: Michelin

Bár a modern elektromos kézifékekkel már nem lehet megtenni, de a régi,

manuális kézifékkel könnyű előidézni túlkormányzottságot,

amivel főleg hóban szoktak sokan játszani. Attól azonban, hogy valaki egy 20-30 km/órával haladó autót kézifékkel be tud fordítani, még nem biztos, hogy egy kanyarban így megcsúszó autót is az íven tud tartani, mert olyankor nem tud felkészülni az ellenkormányzásra, és villámgyorsan kell reagálnia. Pontosan ezt lehet jól begyakorolni a tanpályák rántópadjain, ahol a sofőr nem tudja, hogy jobbra vagy balra fogják-e rántani a járműve hátsó tengelyét.

Vészfékezés

A vészfékezést kétféleképpen lehet kivitelezni, attól függően, hogy van blokkolásgátló az autóban, vagy nincs. Az utóbbi eset az egyszerűbb, ugyanis ilyenkor satuféket kell nyomni:

minél határozottabb a mozdulat, annál jobb.

Ahhoz, hogy újra a kezünkbe vegyük az irányítást, fel kell engedni a féket, és korrigálni, majd újra benyomni. Ilyen autónál tehát pumpáló mozgást kell végezni a fékpedálon, de úgy, hogy közben az autó kitörési kísérleteit a kormánnyal kordában kell tartani.

Ha nem ismerjük a burkolat tapadását, egy egyenes vonalú, erős fékteszttel kideríthető. Persze csak akkor tegyük ezt, ha senkit sem veszélyeztetünk vele Forrás: Bosch

Ha fékezés közben ki is kell kerülni valamit, akkor különös jelentőségű a kormányzás és a fékezés összhangja, hiszen a rossz pillanatban benyomott fékkel mindent elronthatunk. A tapadás akkor a maximális, ha az autó kerekei egyenesen állnak. Pont ezért

egyenesen kell fékezni,

majd a fékút végén a fék felengedése mellett kikerülni az akadályt.

Az ABS (blokkolásgátló) a fékezés közbeni irányíthatóság megőrzésében, az ESP (menetstabilizáló) a megpördülés vagy az orrtolás kivédésében segít Forrás: Bosch

Blokkolásgátlóval (ABS) ez jóval egyszerűbb, hiszen csak végig maximálisan be kell nyomni a féket, mert közben is kormányozható marad a kocsi. Ilyenkor az ABS működését a kattogó hang és a pulzáló fékpedál jelzi, ami normális. Vészfékezés esetén

érdemes a fékezéssel együtt kinyomni a kuplungpedált is,

hiszen a lassulás folyamán a kerekek lefullaszthatják a motort, ezért nem tudunk rögtön utána elindulni, másrészt a még járó motor a fékezés ellen dolgozik.

Forrás: Bosch

Csúszós úton, elindulás után érdemes egy egyenes vonalú, erős fékezéssel felmérni a tapadást, mert ez sokat segíthet a későbbi helyes kanyarsebességek és féktávok megbecsülésében. Természetesen ezt csak olyankor tegyük, ha nem jönnek mögöttünk, és nem balesetveszélyes a helyszín.

A hibás futómű, a defekt, a nem megfelelő keréknyomás vagy a rosszul beállított fék is kellemetlen helyzetekbe hozhatja a vezetőt. Nagyon sokat segít, ha menetstabilizáló is van az autóban, mert sok mindent korrigál helyettünk, de

a fizika törvényeit ESP-vel sem lehet átlépni, egy ilyen autóval is ki lehet csúszni, meg lehet pördülni,

pláne, ha a gumi nem az évszaknak megfelelő vagy kopott, öreg, rideg anyagú. Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az abroncsok négytenyérnyi felületén múlik az autó és az út közötti kapcsolat, ezért a gumikon nem érdemes spórolni.

Alulkormányzott autó a tanpályán. Itt nem lehet baj belőle Forrás: Bosch

Egy pár tízezer forintos vezetéstechnikai tanfolyamon, ellenőrzött körülmények között, egy erre a célra épített tanpályán a legszerencsésebb megtapasztalni, hogy mit kell tenni, amikor az autó nem arra megy, amerre szeretnénk. Ha erre nincs lehetőség, akkor is érdemes keresni egy sima, padka- és oszlopmentes placcot, ahol mások veszélyeztetése nélkül lehet közelebbi barátságba kerülni a négykerekűvel és a fizikával.