Váratlan dolog történt a magyar autópályákon

Az előző évhez képest 2016-ban jelentősen nőtt a bliccelő autósok ellen indított pótdíjas eljárások száma Magyarországon. 

Az érvényes jogosultság nélküli úthasználatért tavaly mintegy 731 ezren kaptak büntetést, 42 százalékkal többen, mint egy évvel korábban.

A növekedés hátterében főként a magyar autópályák forgalmának erősödése és az ellenőrzési rendszer hatékonyságának folyamatos javulása áll.

A befizetett pótdíjak összege 2016-ban közel 5,8 milliárd forint volt, ami több mint kétszerese a 2014-es 2,6 milliárdnak,

és 13 százalékkal haladja meg a 2015-ös értéket.

Mobilkamerás adatgyűjtő egységei és fix ellenőrző pontjai segítségével

a NÚSZ tavaly mintegy 303 millió esetben ellenőrizte az érvényes e-matricák meglétét.

Az ellenőrzési rendszer azonban még így sem mindenki számára elrettentő:

a megbüntetett autósok közel fele egyáltalán nem vesz e-matricát.

A második legnagyobb csoportba 21,5 százalékkal azok az úthasználók tartoznak, akik csak a díjköteles gyorsforgalmi útra történő felhajtást követően vásárolnak jogosultságot. A lista harmadik helyén a díjkategória-tévesztők állnak.

Magyarországon, tranzitország jellegéből fakadóan, a külföldi járművek továbbra is magas arányt képviselnek a pótdíjas eljárások között: 2016-ban a NÚSZ több mint 205 ezer esetben rótt ki büntetést külföldi autósok terhére, az általuk befizetett összeg meghaladta az 1,3 milliárd forintot.

A nemzetközi rangsort vizsgálva a legtöbbször német, román és osztrák járművekkel blicceltek a magyar utakon.

A bliccelések földrajzi elhelyezkedését nézve

a legtöbb pótdíjas eljárás, mintegy 157 ezer eset a legnagyobb forgalmat lebonyolító M1-es autópályához köthető,

a második helyet az M7-es 132 ezer esettel, a harmadikat pedig az M0-s autóút foglalja el 122 ezer esettel.