Mától retteghetnek az autósok

Országos Rendőr-főkapitányság bemutatja a VÉDA Közúti Intelligens Kamerahálózat rendszerelemeként bevezetésre kerülő változtatható helyű Komplex Közúti Ellenőrző Pontokat (VH KKEP) 2015. február 4-én

Csütörtök hajnal óta élesben használja a rendőrség a 160 új, lézeres mobil traffipaxot, amelyek a sebességmérésen túl egyéb szabálysértéseket is észrevesznek. Az ősszel érkező 365 fix telepítésű radaros készülékkel együtt évente több tízmilliárd forintos pluszbevételt termelhetnek majd az államnak.

Az új mobil sebességmérők, azaz a változtatható helyű Komplex Közúti Ellenőrző Pontok hamar visszahozzák majd az 5,7 milliós árukat Fotó: Szabó Gábor - Origo

Egy szoftverfrissítés miatt a korábban bejelentett időponthoz képest közel egy hónapos csúszással, március 26-tól élesben is használni kezdi a rendőrség az új, komplex közlekedési ellenőrzési pontok (KKEP) névre hallgató mobil traffipaxokat, így az autósok mától bírsággal járó mérésekre számíthatnak az ország teljes területén. Mint az ORFK-tól megtudtuk, éjfélkor állították át a készülékeket próbáról éles üzemre, az aktuális helyszínekről a Police.hu oldalon lehet tájékozódni.

Kétszer annyi mobil sebességmérő lett

A 160 lézeres, több száz méteres látótávolságú, egyenként 5,7 millió forintba kerülő KKEP a 80 régi mobil sebességmérőt váltja le, így egyik napról a másikra megduplázódik az alkalmi sebességmérési pontok száma az országban. Egy 2010-es KRESZ-módosításnak köszönhetően a traffipaxot vagy az azt hordozó rendőrautót autópálya vagy autóút leállósávjában, forgalom elől elzárt területen vagy olyan helyen is el lehet helyezni, ahol amúgy tilos megállni vagy várakozni.

100 km/h alatt 3 km/h-t, felette 3 százalékot lehet büntetlenül hozzászámítani a sebességhez a mérési hibahatár miatt, de általában az autók sebességmérői is 5-10 százalékkal többet mutatnak a valós tempónál Fotó: Szabó Gábor - Origo

Nem csak a fényhíddal rendelkező Astráktól, Octaviáktól lesz érdemes tartani, mert ha Audi A3 limuzint, Mercedes B-osztályt vagy MZG rendszámú szürke, fekete vagy fehér, jelöletlen új Suzuki Swiftet látunk az út mellett állni, akkor nagy rá az esély, hogy azokból is sebességet mérnek. Addigra viszont már késő lesz lassítani, mert a lézeres kamera már nagy valószínűséggel elkészítette a sztárfotókat rólunk. Lézerblokkolóval már tilos védekezni, de a detektor még engedélyezett.

Ősztől még több fix traffipax érkezik

A Véda elnevezésű Közúti Intelligens Kamerahálózat Projekt másik fontos eleme, hogy októbertől 365 vadonatúj, fix telepítésű, radaros kamerát is használni kezdenek majd az ország 130 pontján, így a 12 régebben telepített fix eszközzel összesen 537-re emelkedik a sebességmérők száma. Sovány vigasz az autósoknak, hogy a fix KKEP-k nem látnak olyan messzire, mert nem lézerrel, hanem radarral mérnek, és a kihelyezésükre a KRESZ előírása alapján Traffic control feliratú táblával kell figyelmeztetni a közlekedőket, bár az nincs pontosan meghatározva, hogy milyen távolságra kell elhelyezni a táblát a mérőeszköztől.

Ezekkel az autókkal kivédhető a traffipax

A Hyundai Genesis a navigációs rendszere által ismert fix sebességmérők előtt 800 méterrel hangjelzést ad, kiírja a műszerfalon a legális sebességet, és figyelmeztet, ha ennél gyorsabban vezetik. Ha a vezető nem reagál semmit, magától lelassít a megengedett sebességre. Szimpatikusabb az új Ford S-MAX, amely nem a csekkektől véd meg, hanem a véletlen gyorshajtástól. Intelligens sebességhatárolója a szélvédő tetejébe épített táblafelismerő kamerát is használja a navigációs rendszer adatai mellett.

Ha azt érzékeli, hogy az adott úton érvényes sebességhatár alacsonyabb a sebességhatárólóba beállítottnál, akkor automatikusan, csak a motorfék használatával csökkenti a sebességét a megengedettre. Ha újra nagyobb sebességhatár lép életbe, lehetővé teszi a gyorsítást, de legfeljebb csak az utazás elején beállított sebességig. Vészhelyzet esetén padlógázzal felülbírálható a rendszer mindkét autóban.

Azt, hogy pontosan hova kerülnek majd ezek a fix traffik, egyelőre nem tudhatjuk biztosan, de jut majd belőlük autópályákra, autóutakra és főutakra is, akár úgy is, hogy egy-egy csomópontba több kamerát telepítenek, amelyek külön egy-egy sávot figyelnek. Amint megérkeznek a telepített radarok, a már üzemelő mobil szupertraffipaxokat újra elosztják a megyei kapitányságok között, és minél többhöz próbálnak elfogó járműveket rendelni.

Megnéztük az első bevetést

A rendőrség meghívására megtekintettük a KKEP első éles bevetését a Röppentyű utcában, ahol az ott töltött bő fél óra alatt egyetlen gyorshajtót sem sikerült lefülelni. Ebben a javuló közlekedési morál mellett annak is szerepe lehetett, hogy az út szélén álló fényhidas rendőrautót már messziről ki lehetett szúrni, akárcsak a sárga mellényes rendőrt, aki a háromlábú állványra tett lézeres traffipaxot forgatta a belső sávban haladó autókat követve.

Az első éles bevetésen nem fogtak gyorshajtót Forrás: Origo

Kilátogatott a helyszínre Jámbor István alezredes, a Közlekedésrendészeti Főosztály vezetője is, aki elárulta, hogy két új informatikai háttérközpontot létesítettek az új eszközöknek, de a költséghatékonyágra is ügyelnek, ezért a helyszínről a 3G-s mobilinterneten keresztül csak a szabálysértők adatait juttatják a központba. A nagyobb adatmennyiséggel járó képeket és videókat a műszak végén az irodából, kábelen keresztül töltik fel az intelligens kameráról az informatikai rendszerbe.

Egyelőre nem növelték meg a szabálysértési ügyekben eljáró rendőrök számát, mert a ma átadott 160 KKEP-vel együtt is csak annyi készüléket használnak, mint amennyi már két éve is rendelkezésre állt. Jámbor szerint nem a rendőrség dolga, hogy felbecsülje, mennyivel nő majd a gyorshajtásért kiosztott bírságokból befolyó bevétel, mivel az a pénz nem hozzájuk kerül, sőt,a rendőrség a sebességmérésnek csak a költség oldalát érzi, mivel a postaköltség és az ezzel foglalkozó rendőrök bére is őket terheli.

Jó üzlet az államnak a gyorshajtás

2014-ben a 92 működő (80 mobil és 12 fix) traffipax összesen 9 milliárd forint bevételt termelt az államnak, 264 514 esetben állapítottak meg sebességtúllépést, és szabtak ki bírságot. Jövőre, a VÉDA projekt első teljes évében, amikor már 525 modern KKEP és a 12 régebbi fix készülék lesz használatban, több tízmilliárd forint pluszbevétel folyik majd be az államkasszába. Így a mindössze 15 milliárd forintba kerülő VÉDA projekt akkor is nagyon hamar megtérülne az államnak, ha nem az Európai Unió fizette volna a beruházás nagy részét.

A közigazgatási bírság mértéke gyorshajtás esetén. Ez alatt csak helyszíni bírság szabható ki öttől ötvenezer forintig Forrás: Murányi János - Origo

A többszörös bevétel akkor is garantálható lenne, ha az új KKEP berendezések csak sebességet mérnének, de ennél jóval többre képesek. Júliusban jelennek meg azok a kiegészítő funkciók, amelyek más szabályszegéseket is képesek lesznek rögzíteni: észreveszik majd a piroson történő áthajtást közúti kereszteződésben (50 ezer Ft) és vasúti átjáróban (60 ezer Ft) is, a buszsávok (30 ezer Ft) és az autópálya-leállósávok (100 ezer Ft) jogtalan használatát, a kézből történő telefonálást (30 ezer Ft), a biztonsági öv be nem kapcsolását (úttípustól függően 10-15-20 ezer Ft), a behajtási tilalom (30 ezer Ft) és a kötelező haladási irány (50 ezer Ft) megszegését, és a záróvonal átlépését (30 ezer Ft) is. A kamerák később a közlekedésrendészeti munkát is támogatják majd automatikus rendszámfelismeréssel (lejárt műszakis és lopott járművek kiszűrése), forgalomszámlálással és a torlódások észlelésével.

A gyorshajtás okozza a legtöbb balesetet

A rendőrség szerint azért van szükség a sebességmérésekre, mert a magyarországi balesetek legnagyobb részét (2014-ben a 28 százalékát) a gyorshajtás okozza, és nekik az erőforrásaik korlátozott volta miatt annak a szabálysértés-típusnak a visszaszorítására kell koncentrálniuk, amelyik a legnagyobb veszélyt jelenti a közlekedésbiztonságra.

Éjszaka is használhatóak a KKEP kamerák, akkor fekete-fehér képet készítenek Fotó: Szabó Gábor - Origo

Arról azonban nem szól a statisztika, hogy ezeknek a gyorshajtással összefüggésbe hozható baleseteknek mekkora része köszönhető a figyelmetlenségnek, a relatív gyorshajtásnak (a látási és útviszonyoknak nem megfelelő tempóválasztásnak) vagy más körülménynek. A második és a harmadik leggyakoribb kiváltó oka a baleseteknek az elsőbbség meg nem adása vagy a szabálytalan haladás és irányváltoztatás, de ezek miatt csak elvétve bírságolnak meg bárkit is.

A többség a minimumot fizeti

Az objektív felelősség 2008-as bevezetése óta 2013-ig a sebességtúllépések miatt kiszabott bírságok átlaga 39 266 forintról 33 925 forintra csökkent, tehát az autósok a gazdasági válság éveiben a drasztikus bírságok ismeretében egyre kevésbé nyomták a gázpedált az ország útjain. A 30 ezer forinthoz közeli átlag azt jelenti, hogy a megbírságoltak túlnyomó többsége alig lépte túl a megengedett sebességhatárt, ezért a legalacsonyabb bírság csekkjét kapta Szombathelyről vagy Vásárosnaményból.

Tavaly viszont megtört tendencia, és a bírságok átlagösszege 34 031 forintra emelkedett, ami arra utalhat, hogy a lassan véget érő válság és az olcsóbb üzemanyag miatt egyre kevesebben autóztak visszafogott, takarékos stílusban.

Magyarország útjain tavaly 0,5 százalékkal nőtt a személyi sérüléssel járó balesetek, 3,5 százalékkal a halállal végződő balesetek és 5,9 százalékkal a halálos balesetek áldozatainak száma, ami alátámasztja azt, hogy egyre gyorsabban autózunk, hiszen szinte ugyanannyi balesetben több ember vesztette életét.

Egyszerre romlott és javult a statisztika

Csakhogy a Magyar Ásványolaj-szövetség jelentése szerint 2014-ben 6,4 százalékkal több üzemanyag fogyott, mint 2013-ban, ami azt jelenti, hogy ennyivel többet ment az autóállomány, vagyis a balesetek és a halálesetek száma a megtett kilométerek arányában valójában nem nőtt, hanem kismértékben még csökkent is. 2014-ben 626 közúti halálesetet regisztráltak, ami jelentős fejlődés a gazdasági válság és az objektív felelősség 30-tól 300 ezer forintig terjedő bírságainak bevezetése (2008) előtti időszakhoz képest, amikor még kétszer ennyi ember vesztette életét évente a magyar utakon.

A rendőrség a balesetek számának csökkenésével indokolja az új traffipaxok beszerzését Forrás: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Az Európai Unió célja, hogy a 2010-es szinthez képest 2020-ra a felére csökkenjen a tagországaiban a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma. Ettől még messze vagyunk, ugyanis a tavalyi 15 773 ilyen baleset csak 3,4 százalékos csökkentést jelent 2010-hez képest, nehéz elképzelni, hogy a maradék 46,6 százalékot hat év alatt elérjük, de a Véda-rendszer mindenképpen segíthet a célok elérésében. Amellett, hogy hatalmas bevételt termel az államnak.