Reszkessetek, tolvajok, itt az új rendőrlogika!

Ahelyett, hogy több-kevesebb elszántsággal a tolvajokat keresnék, tavaly óta végre orgazdákat, hamisítókat és más cinkosokat próbálnak lefülelni a nyomozók, akik elvezetnek a lopott kocsikhoz. A statisztikák javulnak, nagy fogásokról szólnak a hírek, de kérdés, mekkora szerepe van ebben az új taktikának, és mekkora a szerencsének. Bemutatjuk, milyen eredményeket értek el a külföldi rendőrök, és mi az, amiben itthon sürgős szemléletváltásra lenne szükség.

Ki áll nyerésre a számháborúban?

Tavaly összesen 3796 autót loptak el Magyarországon, ami a 2013-as adathoz képest 19%-os csökkenés, ráadásul a felderítési arány is 6,6%-ról 9,2%-ra nőtt. Biztató tendencia ez, sőt, és az eddigi évek 5-6%-os nyomozáseredményessége után komoly előrelépés, hogy lassan minden tizediket megtalálják. Viszont összességében még mindig szomorú eredmény, hiszen azt jelenti, hogy évente nagyjából 3500 autó tűnik el nyomtalanul.

Mindenki úgy védekezik a tolvajok ellen, ahogy tud Forrás: PhotoAlto/James Hardy

Ezeket részben új azonosítókkal hozzák forgalomba itthon és külföldön, de a legtöbbjük illegális bontókban végzi, és alkatrészként kerülnek piacra.

Donorként a népszerű márkák állnak a lopási statisztikák élén,

így a Volkswagenek, az Opelek és a Suzukik vannak leginkább veszélyben, de a dobogó alatt sincsen meglepetés: a Ford, a Renault, a Toyota, a Skoda és a Peugeot folytatja a márkák sorrendjét. Évek óta ugyanarra a tíz gyártmányra esküsznek a tolvajok, csak a top tíz sorrendje változik időnként.

Forrás: Murányi János

Konkrét típusok adatairól (például Suzuki Swift, Opel Astra) ugyanakkor továbbra sem nyilatkozik az ORFK. Kár, mert abból kiderülhetne, hogy bizonyos modellek népszerűsége hirtelen nagyon megugrott – a taxisok körében is egyre kedveltebb Toyota Priusokra például előszeretettel vadásznak a tolvajok, hogy kiárulják belőlük az akkukat, a hibrid rendszer komponenseit és más drága elemeket.

Feltalálták a spanyolviaszt

A rendőrség végre új felderítési módszerrel próbálkozik, ennek volt egy PR-eseménye a váci fogás utáni autó-visszaadási dzsembori.

Eddig az ellopott autók nyomát követték, vagy bíztak abban, hogy véletlenül rájuk találnak,

most viszont az illegális bontókon, az orgazdákon és az autók papírjainak hamisítóin keresztül jutnak el a lopott járgányokhoz. Jó esetben még akkor, amikor a kocsi itthon van, a saját kerekein áll, és nem különböző kosarakból kell összelegózni. Aranyszabály, hogy tolvajokat tetten érni szinte reménytelen, mire lakossági bejelentésre kiérnek a helyszínelők, már bottal üthetik a nyomukat.

A nagy értékű autókat, például Bentley-ket általában egyben próbálják meg eladni, rendszerint külföldön Forrás: AFP

Megkérdeztük az ORFK kommunikációs szolgálatát, hogy milyen szemléletbeli vagy jogszabályi változás tette lehetővé azt, hogy új taktikával nyomozzanak, de sokkal okosabbak nem lettünk. Ez volt a válasz:„A gépjárműlopásokat elkövetők jellemzően azonos hátteret használnak – alvázszámátütő, orgazda – így célszerűbb az ügyeket ezeken keresztül visszafelé lenyomozva felderíteni, és a legalizálóktól beszerzett bizonyítékok alapján elfogni őket.” Felmerül a kérdés, hogy e logikai csavar felismerése miért tartott ennyi ideig.

Több százmilliós váci zsákmány

Június 3-án tíz autót adott vissza tulajdonosainak a rendőrség a váci telephelyén, és Horváth Lajos ezredes bejelentette: összesen kétszáz autót foglaltak le az országban, amióta 2014 áprilisa óta taktikát váltottak, és nem csak a tolvajokat üldözik, hanem a közös hátteret próbálják feltérképezni.

Csakhogy a váci ügy felderítése egy szerencsés véletlenen múlt: február 24-én a nyomozók tanúkutatásra mentek egy autószerelő műhelybe, mire az ott pakolászó férfiak beugrottak egy Audi A5-ösbe, és elmenekültek. Lopott kocsikat és alkatrészeket találtak a helyszínen, és közben a szomszéd utcából lakossági bejelentés érkezett egy gyanús VW Passatról és Miniről, amiről épp a rendszámot szerelték le.

A kihallgatások után sikerült elkapni a bűnbanda tagjait, és négy helyszínen, köztük a régi váci kötöttárugyár csarnokaiban összesen 36 lopott járművet, autókat, motorokat és munkagépet, illetve több teherautónyi alkatrészt találtak. A több százmillió forint értékű zsákmány részben Ausztriából, Csehországból, Németországból, Szlovákiából és Görögországból származott.

A döntő kérdés: szétszedték-e már?

Ha profik lopják el az Ön szép, drága autóját, legfeljebb abban bízhat, hogy egy külföldről illegálisan behozott jármű papírjaival, alváz- és motorszámával próbálják itthon újra forgalomba helyezni, még mindig ekkor van a legnagyobb esély arra, hogy a hamisítókat követve a rendőrök horgára akadjon. Ilyenkor, ha közben eladják, a jóhiszemű vevő pórul jár,

a lopott kocsit ugyanis a rendőrség visszaadja jogos tulajdonosának,

az új gazda akár milliós kárát senki sem téríti meg.

Egy banda célszerszámai, kifejezetten francia autók lopására legyártva Forrás: MTI/Mihádák Zoltán

Annak, akinek öregebb tucatautója tűnik el, ne nagyon legyenek illúziói. Egy Suzuki Ignis, Opel Astra G, vagy Golf VI. azonnal megy alkatrésznek, nincs mese,

a piac gyorsan felfalja kedvencünk földi maradványait.

A régi raktárépületekben, családi házakban berendezett, a szomszédoknak általában sima autószerviznek tűnő illegális bontókban akár néhány óra alatt darabjaira szedik.

De mi van akkor, ha az új, drága autót esélytelen itthon eladni? Nem jelenti automatikusan azt, hogy alkatrészeire cincálják, hanem külföldre, elsősorban Romániába, Ukrajnába, Szerbiába viszik. Ne legyünk igazságtalanok a rendőrökkel, bármi is történik az autóval a felsoroltak közül, nagyon nehéz az azonosítás. Ez azonban továbbra sem magyarázat a siralmas nyomozati eredményekre.

Horogra akadtak a Ford-tolvajok

Egy neve elhallgatását kérő rendőrségi forrásunk mesélt egy történetet a minap az autólopásokról. Elmondta, hogy hamarosan egy márkából sokat fognak majd visszaadni, mert sikerült elcsípni egy bandát, akik Fordokra specializálódtak. Állítólag napi 1-3 autót loptak, hosszú időn keresztül. A banda egyik tagjánál más, (meglehetősen súlyos) ügyek miatt tartottak házkutatást, ahol előkerült pár elektronikai eszköz, gyakorlatilag kocsilopásra készített célszerszám.

Néhány vallomás után fel lehetett göngyölíteni az ügyet, előkerültek a tettestársak. Még javában tart a bizonyítékok gyűjtése és a járművek azonosítása, de egyáltalán nem biztos, hogy minden autót elő lehet keríteni. Kérdés, mikor lesz valami a visszaadásból, mindenesetre a fordosok egy darabig nyugodtabban alhatnak. Ennél az esetnél is a véletlen vezetett nyomra - szeretnénk olyan esetekről is beszámolni, amikor célzott nyomozás után, orgazdák lefülelésével kerül elő egy-egy nagy fogás.

Finnországban arányaiban kevesebb autót lopnak

Érdekes megnézni az európai autólopási, de főleg a felderítési statisztikákat, hiszen a forgalomban lévő autók száma mellett más, például földrajzi tényezők is árnyalják a képet. Itt van például az 5,5 milliós lakosú Finnország, ahol 2013-ban összesen 2025 autónak kélt lába, ami szép számnak tűnik, pláne úgy, hogy

az előző évhez képest közel 20%-kal csökkent az autólopások száma.

Ott nagyjából 3 millió személyautó rója az utakat, kábé annyi, mint Magyarországon – a KSH adatai szerint tavaly 3 107 000 kocsi volt nálunk regisztrálva.

A profik sokszor először kulcsot lopnak, másolnak (és hozzátanítják a kocsi védelmi rendszeréhez), aztán viszik az autót Forrás: Police.hu

Finnországban élő információforrásunk így írta le a helyzetet: "Az ország autólopások tekintetében jó helyzetben van sok más európai országhoz képest. A finn autópark öreg és olcsó például a svéddel vagy a némettel összehasonlítva. Elsősorban a hétköznapi japán kocsikat lopják (Toyota, Honda, Nissan, Mazda), ezeket a Volvók követik. Speciális, drága szuperkocsikat itt nem visznek el.”

Az ország déli része sűrűbben lakott, onnan viszik a tolvajok az öregebb kocsikat, ezek főleg alkatrészként élnek tovább.

A nagy értékű autók viszonylagos biztonságát az ország földrajzi helyzete adja,

nagyon macerás kivinni őket. Dél felé például a bekamerázott kompokkal lehet csak elhagyni a finn partokat, észak felé pedig hosszú lappföldi túra várná az autótolvajokat, és az orosz határon sem gyerekjáték átjutni. Főleg ezért lopnak arányaiban bő feleannyi autót, mint nálunk.

Minden második lopást felderítenek

A felderítést tekintve Belgium lehet a követendő példa. Brüsszeli forrásunk információi szerint az elmúlt években csökkent ugyan a felderítési arány, de csak pár százalékkal, és még így is irigylésre méltó. 2010-ben még 52,6%-át (!) találták meg az ellopott autóknak, 2013-ban a bejelentett 10 868 gépkocsinak valamivel kevesebb mint a fele lett meg.

Tavaly az 5,5 milliós belga autóparkból csak 7813 autót loptak el,

a lebukás kockázata miatt alábbhagyott a tolvajok bátorsága.

A feltörés és az értékek kifosztása külön kategória. Nálunk nagyon sokan be sem jelentik, mert nem bíznak a nyomozás sikerében Forrás: Police.hu

A majdnem 19 millió autóból Lengyelországban tavalyelőtt 15 593-at loptak el, főleg Varsóból. Ezek közül 3092-t találtak meg, tavaly pedig még több, 3347 autó került elő, a 14 124 körözött kocsiból. Ez majdnem 24%-os felderítési arány. Volna mit tanulnunk tőlük, főleg, mert nem volt mindig ilyen irigylésre méltó a helyzet: 2000-ben még összességében 70 000 körül volt a lopott autók száma, akkoriban tényleg nem alhattak nyugodtan a tulajdonosok.

Egy ország, ahol be sem kéne zárni a kocsit

A 4,2 millió autót üzemeltető Svájcból is érkezett felderítési adat. Az EU-s tagállamokkal körülvett országból eleve nagyon kevés autót vittek el, de ezek közül sokat meg is találtak a rendőrök.

Az ellopott kocsik 26%-a került vissza a tulajdonosokhoz,

és mivel csak összesen 1715 ilyen bűneset történt, kis túlzással a slusszkulcsot is nyugodtan benne lehetne hagyni a zárban.

Németországban 4%-kal nőtt ugyan az autólopások száma 2013-ban, ez a szám viszont még az óriási, 44 milliós autóállományban is 18 806 regisztrált lopást jelent. Ausztriában hozzánk hasonlóan csökkenés volt, a tavalyelőtti 5158 helyett tavaly már csak 4446 kocsi tűnt el az összesen 4,7 milliós állományból. Jól tudják a német és az osztrák rendőrök, hogy az elkötött kocsik nagy része Kelet-Európa felé veszi az irányt,

nem véletlenül vegzálják gyakran a trélereseket

és az ideiglenes vagy próbarendszámmal furikázókat.

Svájcban elvétve fordulnak elő lopások, bezzeg nálunk. Sokszor ilyen régi ipari csarnokokban rendezkednek be a bandák Forrás: Police.hu

E számokból, illetve a felderítési adatokból is látható, hogy a magyar rendőröknek érdemes lenne tapasztalatcserére kirándulniuk Belgiumba, Lengyelországba, Svájcba és más országokba. Nyilván sehol sem tudják megszüntetni az autólopásokat, de erőteljesen vissza tudják szorítani, és a bekövetkezett bűneseteket is lényegesen nagyobb hatékonysággal sikerül felderíteni.

Lehetetlen helyzetbe kerültek a legális bontók

Abban, hogy ilyen ütemben nő Magyarországon az illegális alkatrész-kereskedelem, az uniós és magyar szabályok is felelősek. A regisztrált bontókat kőkemény környezetvédelmi előírásokkal sújtják, és az adminisztráció is hihetetlenül bonyolult lett: idéntől nem csak a bontott kocsikat kell lefotózni és felvinni egy központi rendszerbe, hanem

az összes eladott alkatrészt kötelező külön-külön regisztrálni.

Minden kocsit (akár van rá kereslet, akár nem) azonnal szét kell bontani, plusz egy márkafüggetlen bontónak akár 10-15 autógyártóval is szerződést kell kötnie adatszolgáltatásról.

Az illegális bontókat általában mindenki mezei autószerviznek nézi nagy alkatrészkészlettel Forrás: Police.hu

Így ma a kilencvenes évek több ezrével szemben mindössze ötven regisztrált bontó működik Magyarországon, és aki le is adná öreg kocsiját, az is inkább hulladékfeldolgozóba viszi, ahol szőröstül-bőröstül bedarálják. Az alkatrész-kereskedelem új helyszíne (ahogy egyébként a világ többi pontján is) az internet, ahol viszont

a kopott fékbetéttől a szétrepedt gumiabroncsig bárki bármit eladhat következmények nélkül.

Természetesen a sok hirdetési oldal a lopott alkatrészek melegágya, de a rendőrök állítólag végre elkezdték figyelni a gyanús eladókat.

Csodafegyver a sok rendszámfelismerő kamera?

Persze az, akinek a háza elől ellopják a kocsiját, nem az interneten fog tűt keresni a szénakazalban, hanem a térfigyelő kamerákban bízik. Aztán általában csalódik: felismerhetetlen figura lófrál a felvételen, már ha egyáltalán kiadják. A megoldás kulcsa a rendszámfelismerő kamera lehet, és nem is csak azért, mert – a rendszámcseréig legalábbis – követhető a lopott autó mozgása, hanem azért, mert sokszor beazonosítható a bűnözők kísérőkocsija, és némi szerencsével rövid időn belül már kopoghatnak is a rendőrök a tettestárs ajtaján. Innen már csak egyetlen vallomás megtalálni a tolvajt és a kocsit.

Az adófizetők pénzén üzemeltetett új traffipaxokat fel lehetne használni lopott autók kiszűrésére is Forrás: Origo

Ilyen kamerarendszer működik például a Csepelre vezető utakon, az autóvadászok szerint fel is adták a területet az orgazdák. Totem néven néhány éve bemutatkozott egy mobil kamerás oszlop, amit kifejezetten lopott autók felismerésére fejlesztettek, de egyetlen prototípus után leállt a projekt, és fix,

villanyoszlopra szerelhető kamerákat szereztek be helyettük az önkormányzatok.

Ma pedig egyre több rendszámfelismerőt telepítenek a helyi közterület-felügyeletek, ám nagy részük nincsen hozzákapcsolva a lopottkocsi-adatbázishoz, csak a szabálysértések rögzítésére használják őket.

Nem igazán terjedtek el a lopott kocsit kereső közösségi szoftverek, de a profi autóvadászok munkája aranyat ér Forrás: Sigmoid

Sajnos egyelőre ugyanez a helyzet a rendőrség új hordozható szupertraffipaxaival is, pedig ezeket, csakúgy, mint az idén telepítendő 365 fix kamerát, elvileg felszerelték a körözött járműveket felismerő funkcióval is. Persze amíg nem sikerül a rendőrség új csodafegyvereit az országos rendszerbe integrálni, addig is hatalmas szabálysértési bevételeket termelnek, csak nehéz úgy gondolni rájuk, hogy tökéletesen megfelelnének a szolgálunk és védünk szlogennek.

A külföldi tapasztalatok megosztásáért köszönjük a hellomagyarok.hu közösség segítségét.