Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Fiatal nő araszol a városi forgalomban, mögötte gyerekülésbe kötött babával. A tizenöt év körüli autó vízhőfokjelzője egyre feljebb kúszik, lassan a piros mezőbe ér – forr a vizem, gondolja. Egyszer csak átható gázolajszag csapja meg orrát, és maró szagú füst kezd az utastérbe szivárogni. A nő gyorsan dönt: félreáll, leállítja a motort, kiveszi a gyereket, és a járdán állva integet segítségért. Egy teherautó, majd egy távolsági busz is rögtön fékez, a sofőrök seprűnyéllel résnyire nyitják a motorháztetőt, és poroltóval szakaszosan befújva fékezik meg a kicsapó lángokat.
Mire a tűzoltók kiérnek, már csak a felforrósodott fém alkatrészek pattogása és a megolvadt műanyag légszűrőház átható szaga emlékeztet a majdnemtragédiára. Ismerősünk története drága javítással, de nem gazdasági totálkárral végződött, ugyanakkor korosodó magyar autóparkunk sok-sok darabjával történhetne hasonló eset. Tűz esetén alapszabály, hogy az autóban ülők mentése a legfontosabb, és a nő még egy dolgot jól csinált: kikapta a retiküljét is, benne a kocsi papírjaival. Ha nem sikerült volna a mentés, így legalább komoly bürokratikus procedúrától és sok kiadástól kímélte volna meg magát.
Autótüzet alapvetően kétféle ok válthat ki: emberi gondatlanság vagy valamiféle műszaki hiba. Előbbiek közé tartozik például a lehulló cigarettaparázs, vagy a tűző napon parkoló autóban felejtett öngyújtó felrobbanása. Ugyanide sorolható a gyújtogatás is, ami gyakori velejárója az elfajuló tüntetéseknek, de néha magányos őrültek és huligáncsoportok is űzik. A beteges szórakozásnak az elgettósodott francia lakótelepeken különösen komoly hagyományai vannak, ott a szomszéd autója is a könnyen a lángok martalékává válhat valami vélt vagy valós sérelem megtorlásaként.
Nálunk persze sokkal gyakoribb ok a műszaki hiba; elektromos tűzhöz vezethet például, ha egy sérült szigetelésű kábel a jármű fém alkatrészéhez érve letestel, de egy-egy szakszerűtlenül kivitelezett elektromos javítás vagy utólagosan beépített fogyasztó is okozhat problémát. A baj csalhatatlan jele a villanyszerelők által oly jól ismert „amperszag“, a felforrósodó kábelszigetelés kellemetlenül szúrós, égett műanyagának bűze, majd füstje. Aki ilyent érez, állon félre, és vegye le a gyújtást, amíg nem késő, aztán lehetőség szerint áramtalanítsa az autót úgy, hogy leveszi az akkumulátor saruit.
Lángban álló Lada Nivák
Kínos helyzetekhez vezetett az a konstrukciós hiba, ami a kilencvenes években hazánkba kerülő, már injektorral, katalizátorral ellátott Lada Nivák sajátja volt. Ezek közül sok került a földhivatalokhoz, illetve az akkor még létező Határőrség kötelékébe, ahol gyakran jártak velük terepre. A Nivák kipufogójába épített, hat-hétszáz fokos üzemi hőmérsékleten dolgozó, szabályozatlan katalizátor túl közel volt a talajhoz, így például tarlóra leparkolva nemegyszer tüzet gyújtott a kocsi alatt. Ezt az esetet persze a többi autósnak is érdemes észben tartania, a perzselő nyárban majd lehetőleg senki se parkoljon forró katalizátorral a magas, kiszáradt fűbe.Az üzemanyag-ellátó vezetékek sérülése szintén tűzveszéllyel jár. Annak idején a KRESZ-tanfolyamon megtanultuk, hogy míg a forró felülethez érő gázolaj elég, addig a benzin elpárolog, vagy szélsőséges esetben berobban. Ha útközben üzemanyagszag csapja meg az orrunkat, álljunk félre szemügyre venni a hibát. A legtöbb tragédiát persze nem normál körülmények között, hanem balesetnél okozza a spriccelő benzin, ezért egy ideje tűzmegelőző rendszert építenek be az autókba. Ilyet vezetett be a Fiat is FPS néven alsó védőpajzzsal, ütközésnél leálló AC-pumpával és benzinelzáró szeleppel, de óriási baleseteknél néha ez sem elég, mint a tragikus Rezesová-balesetben kiégett Punto is bizonyítja. Sok más karambolnál is tragédiát okoz a csőből tovább lüktető benzin vagy a kihasadó tank.
Sokak aggálya a gázautók kérdése, holott ezeknél egyetlen dolog szokott nagy néha robbanást okozni: a házi átfejtés PB-palackból. Régebben az LPG-s autóknak megtiltották a mélygarázsban parkolást, de ma már a biztonsági szelepes típusok (külön tiltás híján) lemehetnek, a tartályok biztonságáról pedig bármelyik gázautószervizben szívesen kiselőadást tartanak. Mindez érvényes a sűrített földgázzal (CNG) működő járművekre is, de az ördög nem alszik, ezért az Osztrák Autóklub (ÖAMTC) és Wels városának önkéntes tűzoltói pár éve összehasonlították egy benzines- és egy gázos autó kiégését.
A tűzhalálra ítélt, 2005-ös évjáratú Mitsubishi Carisma tankjába 30 liter benzint tankoltak, az ugyanilyen korú Fiat Doblo gáztartályát pedig 15 kiló cseppfolyós földgázzal töltötték fel, míg a kiegészítő benzintankja üres volt. Mindkét autó motortere alá, acéltepsibe éghető anyagot öntöttek, majd felgyújtották, így az autók hamarosan teljes terjedelmükben égni kezdtek. Az első gumik öt percig bírták, nem sokkal később a szélvédők is berobbantak. A Carisma utastere 20 perc múlva kezdett kiégni, a légzsákok is ekkor oldottak ki.
De vajon mikor következett be a pusztító erejű robbanás? Nos, az elmaradt: a Doblo gáztartályának nyomásszabályzója 32 perc után oldott, majd a gázt az autó alá fújta le, ami ott szépen elégett. Valamivel tovább, 35 percig bírta a Mitsubishi benzintartálya, majd a 95-ös szintén az autó alá kifolyva égett el. A kocsik teljes, fémvázig pusztulása valamivel kevesebb, mint egy óra hosszat tartott. Nem volt nehéz összegezni a kísérlet tapasztalatait: egy gázautó kiégése semmivel nem veszélyesebb, mint egy benzinüzeműé.
Ha tehát műszaki hiba a tűz oka, általában az üzemanyag-ellátó rendszer vagy az elektromosság a ludas, de nagy ritkán túlforrósodott alkatrész is begyulladhat. Így lehet a fék vagy a defektes gumiabroncs, sőt a dupla kerekű teherautóknál előfordulhat olyan is, hogy túlterhelés miatt egymáshoz dörzsölődik és túlhevül valamelyik abroncspár. Termikus problémák a 8 vagy 12 hengeres luxus- és sportkocsik motorterében is előfordulhatnak, de az igazsághoz tartozik, hogy azért nem kapnak lángra lépten-nyomon a Ferrarik és Lamborghinik, csak bajba kerülve nagyobb figyelmet kapnak az átlagautóknál.
Külön fejezetet érdemelnek viszont az elektromos és a hibrid autók, ezeknél a lítiumion-akkuk sérülésénél lehetnek gondok. Hosszas magyarázkodásra kényszerült például a Tesla, amikor egy fémtárgy felsértette a Model S alját, és fáklyaként lángolt a luxusautó, de Kínában is nagy botrány kerekedett, amikor egy karambol után kigyulladt BYD e6 villanytaxiban bennégtek az utasok. Kiemelt fontosságú tehát, hogy minden irányból masszív héjjal védjék az érzékeny akkumulátorokat, de arányaiban az elektromos autók kevésbé tűzveszélyesek, mint a belső égésű motorosak.
Mi a teendő, ha füstölni kezd az autó? Jobb esetben fehéres gőz száll fel elölről, ez csak arra utal, hogy felforrt a hűtővíz, ám kapkodással itt is be lehet gyűjteni égési sérüléseket. Ha sötét színű a füst, nagyobb a baj, de a motorháztető felemelése előtt meg kell győződni arról, hogy még nem ütött ki a tűz, különben oxigéntöbblet miatt rögtön felcsapnak a lángok. Lehet, bár veszélyes pokróccal kísérletezni, a művelethez inkább poroltó kell. Ez kategória szerint lehet A (szilárd anyag), B (folyékony vagy cseppfolyós) C (éghető gáz), illetve D (éghető fém) oltására alkalmas eszköz.
Személyautókhoz A, B, C fokozatú poroltókat árusítanak, egy-másfél kilós kiszerelésben, ezeket a sofőrülés környékén érdemes rögzíteni. Ammónium-szulfát vagy ammónium-foszfát a hatóanyaguk, és mivel erős a hűtőhatásuk, a lánggal, izzással, illetve parázzsal égő tüzeket egyaránt oltják. Áruk a megelőzött kárhoz képest elhanyagolható: három-négyezer forintért kapható az egykilós palack, mégsem hordja magával szinte senki. Néhány európai országban (többek közt Belgiumban és a balti államokban) kötelező felszerelés a porral oltó, ezt a külföldre utazóknak is érdemes észben tartani.
Ha mégsem sikerült azonnal megfékezni a lángokat, bizonyos esetekben még érdemes lehet javíttatni a megégett autót. Turai Róbert karosszérialakatos szerint a beltér elemei, a műszerfal és motorikus alkatrészek viszonylag könnyen pótolhatók, a legkomolyabb problémát az elektromos vezetékelés teljes cseréje jelenti. Ilyen alkatrész a szakáruházakban még cikkszám szintjén sincsen, az egyetlen megoldást a bontó vagy az e-bay jelenti, ráadásul nagyon munkaigényes a ki- és beszerelés. A mai autók sok elektromos extrája tovább bonyolítja a helyzetet, és a kárpit is beissza a füstszagot.
De nem csak a berendezés cseréje drága: a tűz kilágyítja a fémet, kiég belőle a szén, így hajlamosabbá válik a korrózióra, és meg is hullámosodhat. Ilyenkor, amit lehet, cserélni kell a szakszerű javításhoz, a megmentett elemeknél pedig homokfúvást követően jöhet az alapozás, gittelés, csiszolás és fillerezés. Ezután következhet az új festék-, illetve lakkréteg, de ne feledjük, egy autó teljes újrafényezése szét- és összeszereléssel együtt alaphangon is százezrekben mérhető. Az oltás gyorsaságán múlik tehát, hogy sikerül-e elkerülni a gazdasági totálkárt, vagy pár perc késedelem miatt ócskavasként végzi a kocsi.
Pontos bejelentést kérnek a tűzoltók
