Ilyen csinos kabrió volt a Trabant egyik őse

Favázas, kétütemű és bájos a második világháború előestéjén gyártott DKW F8. Egy roncsként fellelt, de aprólékos munkával restaurált Meisterklasse kabrióval mentük el egy próbakörre. 

Gyerekjáték feltenni a fakeretes tetőt egyedül is, pár perc alatt megvan Forrás: Huber Károly - Retro Mobil

Motorkerékpárba szánták a kétüteműt

Az első kétütemű DKW-autó, az F1 1931-ben készült el Zwickauban. A motorkerékpáros programhoz kifejlesztett 583 köbcentis kéthengeres vitte, és minimális fejlesztésekkel az F2, az F5 és az F7 is ezzel a szerkezettel futott: az F-ek voltak Európa első tömeggyártású fronthajtású személyautói. Dinastarter, ejtőtartályos üzemanyag-ellátás, olajfürdős kuplung és termoszifonos vízhűtés - a tervezők igyekeztek mindent egyszerűen megoldani.

A felépítmény is spórolós, csak az alváz, a sárvédők és a motorháztető fém, az összes többi elem fa. 1939-ben jött az F8-as, de csak 1942-ig gyártották, kemény- és ponyvatetős karosszériával, kétféle teljesítménnyel, a Reichklasse 600-as és 18 lóerős, a Meisterklasse pedig 700-as és lovas. Tesztalanyunkat, mint ahogy az államosítás után, immár az NDK-ban gyártott az IFA F8-asokat is a nagyobbik kétütemű motor hajtja.

A kocsival kapott lemezfelnik egyike megmaradt pótnak. 1939-ben csak egy kicsi helyzetjelző lámpa járt hozzá Forrás: Huber Károly - Retro Mobil

Egy halom rozsdás vas és korhadt fa volt

Cikkünk főszereplőjét tíz évvel ezelőtt látta meg mai tulajdonosa egy hirdetésben. Az udvarban szanaszét heverő, jó kétmotornyi és másfél váltónyi rozsdás alkatrészből sikerült hiánytalanul összeguberálni a hozzávalókat. A váz, a futómű, a gépháztető, a sárvédők és a kerekek is kétségbeejtő állapotban voltak, és járt hozzájuk egy halom oszladozó faelem.

Kizárólag a vékonyabb alkatúaknak kényelmesek az ülések, az elsők favázon csúsznak előre-hátra Forrás: Huber Károly - Retro Mobil

Emberünk hazavitte a tetemet, a tatarozást pedig azzal kezdte, hogy a fákat eltüzelte. Nulláról kellett indulni, végigjárva az autógyártás összes fázisát, ebben sokat segített egy ismerős F8-asa. Az asztalos- és kárpitosmunkákat jórészt a tulajdonos végezte, feszes a vászontető, kiválóak az üléshuzatok, és rossz úton sem nyikorog a kasztni. Közben a motor fődarabjai vándoroltak az országban, felfúrták a hengereket, új a főtengely, és újak a dugattyúk is.

Egyesével kellett összevadászni a kerekeket

Sokáig tartott a felújítás, és még nem is beszéltünk a négy kerék kalandba illő beszerzéséről: a kabrió gyárilag küllősökön gurult, a lemezfelnik helyett ilyeneket kellett beszerezni. Kettőt egy helybéli traktoros utánfutójáról sikerült megvenni, a harmadikat egy autóműhelyből, ahol falióraként funkcionált, a negyediket pedig egy börzén.

Minimalista műszerfal, csak sebesség- és időmérő van. A villanymotorral egybeépített ablaktörlők külön-külön kapcsolhatók Forrás: Huber Károly - Retro Mobil

Taposókoronggal indul, és hidegen is szépen ketyeg a kis kétütemű, az 1:25-ös keverék ellenére nem is füstöl vészesen. Markánsan trabantos a hangja, az esernyőváltó is erre emlékeztet. Aki nem járatos a keletnémet autók vezetésében, annak tanulnia kell a kapcsolgatást, amit szinkronizálás híján itt dupla kuplung és gázfröccs is bonyolít. Ne feledjük, ez 1939-es népautó-technika!

A végsebesség 85 km/h

Egyenesben jól fut, sőt meglepően virgonc, állítólag 85-tel is képes repeszteni. Mi csak 60-nal poroszkáltunk vele, de így sem könnyű az irányítás, kanyarodáskor izomból kell legyőzni az első hajtás ellenkezését, és kissé orrnehéz is a DKW. Ülései süppedősek, négy átlagos méretű utasnak is eléggé összebújósak.

Kéthengeres kétütemű, mint a Trabantokban, de vízhűtéssel. A drágább Meisterklassében nem volt ventilátor, és feszszabályzó sem, a tulajdonos a biztonság kedvéért szerelte be őket Forrás: Huber Károly - Retro Mobil

A keresztlaprugós futómű pattog az úton, a karos lengéscsillapítók gyengék, és megálláskor is elkél az óvatosság, a bowdenes dobfékeket nem a mai forgalomra méretezték. A madzagfékeket szimmetrikusra állítani lehetetlen, mindig húznak valamerre. A spártai kivitel ellenére az F (Front) típusok az 1930-as évek Németországának legkelendőbb kisautói voltak.

A gyártás befejezése után a svájci Holka-manufaktúra még 1945-ig készített acélkasztnis F8-asokat. Később az NDK-ban is készült jó néhány - IFA-ként Forrás: Huber Károly - Retro Mobil

Nálunk is lehetett néha találkozni a második világháború alatt gyártott (1939-42) típussal, és szinte változatlan utódja, a szocialista Kelet-Németországban gyártott IFA F8 is előfordult hébe-hóba, de a csinos kabrió kivitel ritka volt, mint a fehér holló. Mégis komoly jelentőségű ez a modell a magyar motorizáció szempontjából is: ennek az alapjaira készült a műanyag karosszériaelemekkel az AWZ P70 átmeneti széria, ami nem volt más, mint a Trabantok közvetlen elődje.

Forrás:Retro Mobil