Jól jöhet a fizetős M0-s a szervizeknek

2014.12.12. 06:13

Ki lesz a nyertese annak, ha a fizetős M0 miatt beáll Budapest? Az állam mellett valószínűleg az összes szerviz, hiszen kuplungra, fékbetétre, olajcserére és rosszabb esetben egy-egy koccanás utáni javításra is gyakrabban kell költeni. 

Az utóbbi évek fejlesztései éppen arra irányultak, hogy kisebb legyen a forgalom a belvárosban, például a Hegyalja út - Rákóczi út tengelyen, sokan azonban újra ezt a zsúfolt, de ingyenes útvonalat választják majdForrás: MTI/Beliczay László

Borítékolhatóan óriási dugókat okoz majd a fővárosban, ha fizetőssé válik a csonka M0-s körgyűrű és a legtöbb autópálya bevezető szakasza. Ez nemcsak az ingyenes főutak mentén élők életét keserítené meg, hanem az autósokét is, különösen azokét, akik naponta az agglomerációból járnak be munkába. A kár nem csak elvesztegetett időben, hanem forintokban is mérhető, hiszen a technika egyik legfőbb ellensége az állandó elindulás-megállás és araszolás – így sűrűbben kell majd javíttatásokra költeni.

Százezrek múlhatnak a bal lábon

Ma már a legdrágább alkatrészeket úgy méretezik, hogy az autó teljes élettartamát, de legalább 250 ezer kilométert kibírjanak, ezek közé tartozik például a motor, a váltó és néhány fő segédberendezés, például az önindító és a generátor. Legalább 80 ezer kilométert illik teljesíteniük a féktárcsáknak, a lengéscsillapítóknak és a kuplungnak, de a használat módja minden íratlan szabályt felülír: vidéki utakon, hosszú sztrádaszakaszokon ennek a többszöröse is elképzelhető, főleg városi forgalomban viszont minden hamarabb amortizálódik, különösen akkor, ha nem óvatos a vezető.

Az olcsóbb benzinár miatt már nem éri meg annyira külföldön tankolni, de a magyar állam bevételei így is akár évi 80-90 milliárd forinttal csökkenhetnek. Vajon ezt a lyukat foltoznák be az útdíjjal?Forrás: MTI/Balázs Attila

Dugóban araszolva különösen nagy terhelést kap a kuplung, amit a modern dízeleknél és újabban a turbós benzinmotoroknál sokszor csak a hírhedt kettős tömegű lendkerékkel együtt lehet cserélni, százezrekért. Ennél az alkatrésznél különösen sok múlik a vezetési stíluson, váltásoknál a durva pedálkezelés és a hosszas csúsztatás ugyanúgy káros lehet. Sokan rossz beidegződés, tűsarkú cipő vagy félrecsúszott szőnyeg miatt nem tudják rendesen kinyomni a kuplungot, ami idővel a váltót is tönkreteszi. Fontos, hogy pár másodperces várakozásnál is üresbe kell kapcsolni, ám ilyenkor tilos a lábat a pedálon pihentetni, mert ha akaratlanul is pár centire benyomjuk, pár hónap alatt elkophat a tárcsa.

Percenként leáll a motor

Aki klasszikus, bolygóműves automata váltót választ, nagyobb kényelemhez jut, járulékos haszonként pedig dugóban a féket felengedve, olykor gázadás nélkül is kúszik az autó. Ezekhez általában ritkán kell nyúlni, akkor viszont költséges a javításuk. Több meglepetést tartogathatnak az automatizált, más néven robotváltók, amelyekben a kéziekhez hasonlóan van kuplung (a DSG-félékben kettő is), csak nem a sofőr kezeli, így rendszerint nem is tud róla. Örök dilemma, hogy rövidebb várakozásnál érdemes-e benzinspórolásért menetfokozatból (D) üresbe (N) tenni az előválasztó kart, de a gyárak alapvetően nem erre tervezték a szerkezeteket, és inkább a régiek hoznak így valós megtakarítást.

Ennyi részegységből áll egy egyszerű felépítésű Volkswagen Golf II, a hetedik generáció szétszedve fel sem férne a képre. A városi araszolás sok elemet fokozottan amortizál a rövid távok, a fokozott igénybevétel és a menetszél hiányzó hűtése miattForrás: Volkswagen

Ha van beépítve start-stop rendszer, akkor kézi váltónál üresben, automatánál vagy robotizáltnál viszont csak menetfokozatban áll le lámpánál és dugóban a motor. Feltéve, hogy már bemelegedett, és kint nincsenek mínuszok, de hőségben, csúcsra járatott klímánál sem működik. A gyártók ezeket a rendszereket elsősorban a laboratóriumi fogyasztásmérésekhez optimalizálták, nem mindegyik hozza a beígért 8-15 százalékos városi étvágycsökkenést, bár legalább tesznek valamit a tisztább levegőért. Mivel erősebb csapágyazást kapnak, általában felesleges aggódni az indítómotorok élettartamáért, az energiafaló start-stop rendszereket tápláló speciális AGM-akkumulátorok cseréje viszont drága dolog.

A hűtő bosszút forral

A rövid, araszolós városi szakaszokat sokkal jobban bírja a hibrid és különösen az elektromos autók erőátvitele, arról nem is beszélve, hogy az energia-visszatáplálás miatt a fékjeik is kevésbé kopnak. Ám a forgalomban részt vevő kocsik többsége mezei benzines vagy dízel, és az állandó lassítások miatt városban jóízűen fogyasztja fékbetétjeit. Sokan teljesen elfeledkeznek a fékfolyadék cseréjéről, pedig ennek is lejár a szavatossága, akárcsak a kormányszervó olajáé. De vannak további részegységek is, amelyek nem szeretik a sok elindulással és megállással tarkított, rövid utakat: ilyen a turbófeltöltő, a katalizátor, a kondenzvíz lecsapódása miatt rozsdásodó kipufogó és az elkokszolódó EGR-szelep is.

A gömbfejeket szimplán a rossz úthálózat kezdi ki, de a túlmelegedő katalizátor, az olaj gyorsabb elhasználódása és a fékek fogyása tipikusan a sűrű, lassú forgalmat kísérő jelenség. Egy városi kilométer bizonyos elemek élettartamát úgy lerövidíti, mint három országúton vagy autópályán megtettForrás: MTI/Máthé Zoltán

Főleg a régi Daciákhoz és farmotoros Skodákhoz kötjük emlékeinkben a hűtővíz felforrását, pedig hibás termosztáttal vagy tömítetlen rendszerrel a fiatalabb autók is vízgőzbe burkolózhatnak. Ha ilyen történik, rögtön félre kell állni, és felnyitott motorháztetővel segíteni a hőleadást (a legtöbb autóban a ventilátor gyújtás ráadása nélkül is működik), csak a lehűlés után szabad nekikezdeni az utántöltésnek. Amíg nincs meg a hiba oka, figyelni kell a vízhőfok kijelzőjét, hőelvonáshoz a fűtés bekapcsolása is segít. Szintén főleg a régebbi autóknál fordul elő, hogy alapjáraton nincs elég töltés az összes elektromos fogyasztó táplálásához, a sok városi indítás eleve megviseli az akkumulátort.

Valamiért titok az olaj hőfoka

A régi autós tanácsok egyike, hogy ne álló helyzetben várjuk meg a motor bemelegedését, hanem induljunk el, és kíméletesen, egyenletes terheléssel vezessünk. Ám akkor, ha elindulás után rögtön dugóba kerülünk, erre nincsen lehetőség, marad az araszolás, pokoli (a gyári átlagnál az első néhány kilométeren 50-100 százalékkal magasabb) fogyasztással, rémisztő emissziókkal. Ha nincs kiegészítő fűtés, eleinte dermesztő hideg van az utastérben, különösen a jó hatásfokkal működő dízelautókban, párátlanításhoz pedig be kell kapcsolni a klímát, ami még tovább növeli az autó étvágyát.

Rövid városi utakon a dízelek részecskeszűrűje is sokkal hamarabb megtelik, mint lakott területen kívül. Magasabb fogyasztás és teljesítményvesztés kíséri, a motorvezérlés idővel szerviz üzemmódba kapcsolhatForrás: BMW

Túl a nagy kiadásokon és a kényelmetlenségeken, az ilyen rövid távú nyúzásokon csökken a legjobban a motor élettartama. Az olaj ugyanis lassan melegszik fel, így az első jó néhány kilométeren nincs elég kenésük a csapágyaknak, ráadásul a befecskendezett üzemanyag is vékonyítja az olajfilmet a hengerek falán. Ennek fokozott kopás az eredménye, amiről szintén nem sokan tudnak, hiszen nem jelzi műszer az olaj dermedtségét. Amikor a vízhőfok bőven 90 fok körül jár, az olaj még csak kezdi megközelíteni az ideálishoz közelítő 75 fokot, tehát az első kilométereken óvatosan kell hajtani. Főleg városi, rövid távú használatnál ügyelni kell az olaj jó minőségére, és az előírtnál gyakrabban érdemes cseréltetni.

Dugóban indul az unaloműzés

Nemcsak az autóra, hanem a vezetőre is káros hatással vannak a dugókban eltöltött percek vagy órák, pedig a stresszhelyzet levezetésére a versek szavalásától kezdve a szemjógáig számtalan kreatív módszer létezik. Persze a leghatékonyabb az, ha időben indulunk, és a forgalmi helyzetnek megfelelően választunk útvonalat, bár a fizetőssé tett Budapest környéki gyorsforgalmi utak e téren alaposan feladják majd a leckét. Minél lassabb a forgalom, annál inkább nyúlnak a vezetők olyan eszközökhöz, amik elterelik a figyelmet: esznek-isznak, sminkelnek és mindenekelőtt telefonon beszélnek, olvasnak vagy e-maileznek, pedig utóbbiakat olyankor is tiltja forgalomban a KRESZ, ha áll a kocsisor.

A dugóban araszolás mindenkit arra csábít, hogy elüsse valamivel az időt. Amióta az okostelefon beköltözött az autóba, nagyon sok vezető a kijelzőt nézi az út helyett, de a rendőrségi statisztikákban a balesetek okaként általában szimplán csak figyelmetlenség szerepelForrás: Photononstop/Eric Audras

A dugó főleg azért jelent balesetveszélyt, mert sokan az előttük haladó helyett a telefonra figyelnek, vagy navigációt programoznak, de amikor végre feloldódik egy-egy torlódás, akkor is az átlagosnál gyakoribbak karambolok, hiszen mindenki sietséggel próbálja bepótolni az elvesztegetett időt. E problémák egy részére megoldást nyújthatnak az önjáró autók, ha majd végre biztonságossá válnak, addig viszont az egymás és a forgalomfigyelő központok közötti kommunikációt kellene fejleszteni. Szerencsére a gyártók már most olyan extrákkal készítik fel autóikat a dugóban araszolásra, mint a koccanásgátló rendszer vagy az állóra fékezésre és elindulásra is képes adaptív tempomat.