Divatcikk - Mercedes 450 SL (1974)

Szinte nincs olyan veterántalálkozó, ahol fel ne bukkanna egy Mercedes SL. Vajon mi a népszerűségének titka?

Nagyon egyszerű a válasz: szerethető, kényelmes, hosszú utazáshoz is remek örömautó, amit a Mercedes precízen, jó anyagokból rakott össze. Ráadásként ott a tenyérnyi csillag az orrán, ami ad egyfajta önbizalmat a vezetőjének. És ne felejtsük el, hogy vászontetős, ez plusz pont rengeteg veteránosnál.

A gyártás első időszakában gyárilag 14 colos lemezfelnik és dísztárcsák ékesítették. A két ablaktörlő szorosan egymás mellé tapad, hatékonyan törölnek Forrás: Retro Mobil/Karner Miklós

Az R 107-s sorozat 1971-ben jelent meg a piacon, hogy leváltsa a keménytetejének formája miatt Pagodának becézett W113-as sorozatot. Ráadásul 1989-ig nem küldték nyugdíjba, így a G-osztály után ez lett a második leghosszabb ideig gyártott Merci; a nyújtott tengelytávú SLC kupéval együtt több mint 300 ezer példány hagyta el a sindelfingeni gyárat.

450 SL jelölés volt a legtöbb példány fenekén: összesen több mint 66 ezer készült ebből 1971 és 1980 között (helyét a 380-as és az 500-as vette át 1981-től). Az elsőként itt bevetett bordás hátsó lámpák évtizedekre meghatározták a csillagosok far részét Forrás: Retro Mobil/Karner Miklós

Főszereplőnk 1974-ből való, sok hazai testvéréhez hasonlóan Amerikából érkezett, így éppen úgy néz ki, mint Bobby Ewing piros gépe a Dallasban: gumírozott végű, megnövelt lökhárítók és dupla kerek fényszórók a tengerentúli biztonsági előírások miatt. Alapjául a W114-es limuzin padlólemeze szolgál, de egy jókora darabot kivágtak belőle, hogy elérjék a 2460 mm-es tengelytávot. Az önhordó felépítményt teljes egészében acélból faragták, s könnyű, kézzel hajtogatható vászontetőt készítettek hozzá. A felszerelése kétemberes: miután a baloldali ülés mögötti karral felpattintottuk a vásznat rejtő kemény fedelet, két oldalról segítve kell a helyére emelni, s a masszív tetőkerethez rögzíteni egy erre a célra készített kulccsal.

Eredeti belső, csak a rádió és a váltógomb idegen elem. Volán karimája habosított műanyag, a tolattyúkkal állítható klíma-fűtés kétoldali szabályzást enged meg. Az ablakemelő kapcsolók a váltókar mögé kerültek, a műszerfal rengeteg információt hordoz Forrás: Retro Mobil/Karner Miklós

A széles epedás fotelekben az ember háta hosszú túrázás során sem gémberedik el. Remekül be lehet lőni a vezetési pozíciót, pedig ülésmagasság állításról szó sincs. Hatalmas a viszonylag vékony karimás volán, s rengeteg infóval kényeztet a mögé épített műszerfal: 160 mérföld/óráig skálázott kilométeróra van a főszerepben, jobbra tőle fordulatszámmérő és mechanikus óra, balra pedig vízhőfokmérő, benzinszintjelző és olajnyomásmérő sorakozik. Ahogy elfordítjuk a jobb kézre eső slusszkulcsot, rögvest nekilát a duruzsolásnak a 4,5 literes V8-as; ennél szebb muzsikára nem igen vágyik a veterános.

Teljesen kitölti a teret a V8-as, amely az európai kivitelben 225 LE-t és 377 Nm-t tud. Ha városban araszolunk, a 20 litert is benyakalja 100 km-en. A géptetőt ügyes rugós zsanér tartja a magasban
10. Innen jól látszik, milyen messzire került a kasztnitól a lökhárító, amely testesebb is az európainál, és képes kis sebességű koccanást nyom nélkül elviselni Forrás: Retro Mobil/Karner Miklós

D-be húzzuk a háromfokozatú automataváltó karját, kiengedjük a lábpedálos rögzítőféket, s kezdődhet a móka. Nem számít, hogy kátyús-e az út, finoman átsiklunk az úthibákon, a ballonos (205/70) abroncsok és a puhára hangolt tekercsrugók kellemes ringatózássá teszik az utazást. Egyujjas a volán, a szervo ereje egy mai autóban túl soknak tűnne, itt jól esik az erős rásegítés. Meglepően precíz a golyópályás kormánymű, úgy terelhetjük vele az SL-t, hogy közben eszünkbe sem jut, milyen bénán csalinkáznak az úton a hozzá hasonló nagy batárok. Negyvennél már érdemes felhúzni az oldalablakokat, de ha csak 70-ig nyomjuk a gázt, a lehajtott tető hosszabb távolságnál sem válik nyűggé.

A tető könnyű, feltenni, a tetőkerethez illeszteni már nehezebb. A sarkokra varrt „ablaknak” köszönhetően a hátralátás sem korlátozott Forrás: Retro Mobil/Karner Miklós

Jó azzal a tudattal autózni, hogy a V8-as ereje bármikor mozgósítható, az amerikai kivitel 180 lova tempós sprintre sarkallható. Könnyen megbocsátjuk az automatának a nem túl élénk reakciót, s hogy a motorféket sem ismeri. Igazán meggyőző a karosszéria merevsége: majd 40 év és egy felújítás után meg sem nyekkennek a kárpitok, a szélvédőkeret sem imbolyog, az ajtók is finom kattanással záródnak. Nem sokan tudják ezt a kabriós mezőnyből.

Műszaki adatok

Motor: nyolchengeres, V-elrendezésű (90 fokos hengerszögű), hengerenkénti kétszelepes, folyadékhűtéses, benzinmotor, elöl hosszában beépítve. Hengersoronként egy felülfekvő, kétsoros lánccal hajtott vezérműtengely, Bosch K-Jetronic befecskendezés
Hengerűrtartalom: 4520 cm3. Teljesítmény: 180 LE, 4750/perc fordulaton. Nyomaték: 298 Nm, 3000/perc fordulaton. Átlagfogyasztás (gyári): 16,4 l/100 km. Gyorsulás (0-100 km/órára): 11,1 s.
Végsebesség: 203 km/óra.
Erőátvitel: 3 fokozatú, bolygóműves automata sebességváltó, hátsókerék hajtás.
Felépítés: kétajtós, önhordó, nyitott acélkarosszéria vászontetővel
Felfüggesztés: elöl kettős keresztlengőkaros, hátul ferde háromszöglengőkaros, elöl-hátul tekercsrugó és stabilizátor. Elöl-hátul tárcsafék, szervorásegítéssel. Golyópályás kormánymű, hidraulikus szervorásegítéssel. Gumiméret: 205/70 R 14. Üzemanyagtartály: 90 l. Hosszúság x szélesség x magasság: 4630 x 1791 x 1290 mm. Tengelytáv: 2461 mm. Saját tömeg: 1632 kg.

Forrás: Retro Mobil