Árkon-bokron - Steyr-Puch Haflinger 700 AP (1965)-teszt

Nem igen gyártottak a Haflingerhez hasonlót: profi terepjáró, sokoldalú munkaeszköz, pedig kisebb, mint a Fiat 500.

Két éve, a weissenkircheni hegyi felfutón estem át a tűzkeresztségen, először robogtam egy Steyr-Puch Haflingerrel: bekéredzkedtem az egyik rajhoz álló törpegépbe, a sofőr mosolyogva invitált maga mellé. Bár csak az anyósülés jutott nekem, így is élveztem, ahogy a hegyi úton felfelé kapaszkodva tolta az elnyűhetetlen kéthengeres boxernek az osztrák pilóta. Ha nem kapaszkodtam volna erősen az előttem lévő majrévasba, jó eséllyel kizuhantam volna a fekete műbőrrel bevont lócáról; se fix oldalfal, se biztonsági öv nem tartja meg az utast. Reméltem, hogy lesz még szerencsém a Haflingerhez, ami talán az egyik legsokoldalúbb jármű volt egykor az európai piacon.

Terheletlenül úgy állnak a kerekei, mint a csőrös Tatra teherautónak. Rendkívül jók a terepszögek (elöl 45, hátul 40 fok), 65 fokos emelkedőn még felmászik Fotó: Karner Miklós/Retro Mobil

1958-at írtunk, amikor az osztrák Steyr-Daimler-Puch AG bemutatta a nagyközönségnek ezt a szokatlan szerzetet. A megvalósításban, ahogy az 500-as Puchnál is, Erich Ledwinka mérnök vállalta a főszerepet, akinek az volt a feladata, hogy az osztrák hadseregnek kitaláljon egy ügyes és sokféle célra befogható járművet. Megtetszett a megrendelőnek a Haflinger prototípus, így 1959-től elindulhatott a gyártás. A koncepció pofonegyszerű és nagyszerű: masszív központi csőváz, független kerékfelfüggesztés, kapcsolható összkerékhajtás (illetve később opcionálisan csak hátsókerékhajtás), tengelyenként egy-egy differenciálzár könnyű acélfelépítménnyel kombinálva. Utóbbi valójában egy platót és egy alsó felén fix, de lehajtható szélvédőjű, leszerelhető tetőmerevítésű fülkét jelent, amelyre vászonból lehet felső, oldalsó és hátsó burkolatot varázsolni.

Volt belőle két- és négyüléses, nyújtott tengelytávú, s fabrikáltak hozzá műanyag fülkeburkolatot is (elsősorban civil felhasználásra). Ledwinkáék az 500-asnál, pontosabban az erősebb 650-esnél bevált 643 köbcentis, léghűtéses boxer kéthengerest tették az autó fenekébe, kezdetben négy- majd ötfokozatú kéziváltóval. Vajon elég egy ilyen apró motor egy 4x4-es terepjáróba? - kérdezhették sokan. Éppen elég: a Haflinger pillekönnyű, alig több mint 600 kiló, s úgysem száguldozáshoz tervezték, a terepen pedig a jó áttételezésű váltó és a masszív felépítés sokkal lényegesebb.

Szinte teljesen csupasz, csak a tető hátsó „kapuja” van még fent; csavarokat oldva lehet leszerelni. Innen jól látszik a masszív csőváz, abban fut a kardántengely Fotó: Karner Miklós/Retro Mobil

Számtalan variációban kínálták, a megrendelők rengeteg paramétert meghatározhattak. Nem mellesleg ennek is szerepe volt abban, hogy 15 év elteltével befuccsolt a gyártás: túl drágává vált az előállítás, a vevők pedig inkább más konstrukciók után néztek. 1974-ig készültek Haflingerek a Steyr grazi üzemében, a két szériából (csak apró eltérések különböztették meg őket egymástól) kicsit több mint 16 ezer darabot adtak el, majd 7000 közülük a különböző államok (Ausztria mellett például Svájc, Indonézia, Nagy-Britannia, Nigéria) hadseregeinél bizonyított.

Tél elején szólt az Imola-Car Kft tulajdonosa, hogy hamarost elkészül egy osztrák megrendelésre felújított 1965-ös 700 AP, nézzem meg, ha van kedvem. Naná, hogy volt! A világossárga példány áruszállító változat, ám egy trükkel négyülésessé tették: a megrendelő kérésére a platóba beleszabták a gyári négyszemélyesek két hátsó, padlóba hajtogatható pótszékét. Tető ugyan nincs az itt ülők feje felett, de ez nem is lényeges egy hobbi célból felújított Haflingernél.

Kárpit csak az kempingszék szerű üléseken van, könnyű lemosni a fedélzetet. Ha fenn vannak az ajtók, legalább jó a szélvédelem Fotó: Karner Miklós/Retro Mobil

A vezetőfülkére és az oldalajtóként funkcionáló csővázas keretre itthon szabtak új vásznat. Negyed óra alatt minden ruhájától meg lehet szabadítani, az ajtók egy mozdulattal, a határoló gumipánt kicsavarozása után levehetők. Teljes „vetkőztetése” akkor ér véget, ha az előre hajtható szélvédőt az orra fektetjük, és a vászontartó vékonyka vasakat is eltávolítjuk; így olyan lesz, akár egy partra vetett csónak.

Puritán a vezető munkahelye, sehol egy szőnyeg, mindössze a vékonyan szivacsozott ülésekre jutott (könnyen mosható) műbőr. Magasabbak is beférnek a teherautós szögben álló volán mögé, de a lábtartás hamar kényelmetlenné válhat: mivel a kerékdobon ülünk, és előrefelé csak egycipőnyi hely marad, a pedálkezelés nagyon kényelmetlen. Kézre áll a váltókar, a diffizárak, valamint a négykerékhajtás kapcsolója is ott van a kezünk ügyében.

Csak 80 km/óráig skálázták a sebességmérőt, de ez bőven elég. Az irányjelző kar felett látszik a váltóséma és az egyes fokozatokban elérhető csúcssebességek; egyesben 8 a maximum. A lapos gázpedálról nagy cipővel szinte lehetetlen gyorsan átemelni a lábat a meredeken álló fékre Fotó: Karner Miklós/Retro Mobil

A kis kéthengeres dinastarterrel, csendesen indul, jellegzetes, surrogó hangját csak a platólemez szigeteli, ám ez nem zavar senkit: itt a fülünket leszakító huzat vagy – lenyitott szélvédővel – a könnyeinket előcsalogató menetszél az igazi kihívás. Aszfalton nem nagy élvezet közlekedni a 12 colos felnikre húzott bütykös gumikkal, s a nagy holtjátékú globoidcsigás kormány, a vesekőzúzóan kemény rugózás, valamint a gyengécske négydobos fék sem segít abban, hogy könnyedén bekapcsolódjunk vele a mai forgalomba. Persze egy majd ötvenéves munkagéptől ez nem is elvárható. Az viszont igen, hogy felkússzunk a leküzdhetetlennek tűnő hegyhátakra, átgázoljunk a vízzel teli árkokon, kikecmeregjünk a mély dagonyákból vagy magunkkal vigyünk néhány mázsa tüzelőt az erdészházba. És e tekintetben nem érheti csalódás a Haflingerest.

Alá lehet feküdni, akkora a hasmagasság. A lámpák közötti rácsos fedél lehajtható, innen is ellenőrizhető a motor. Az extrém terepgumik 165 x 12-es méretűek Fotó: Karner Miklós/Retro Mobil

Műszaki adatok

Motor: boxer elrendezésű kéthengeres, hengerenkénti kétszelepes, léghűtéses, négyütemű benzinmotor, hátul keresztben beépítve. Hengerűrtartalom: 643 cm3. Teljesítmény: 27 LE, 4800/perc fordulaton. Nyomaték: 42 Nm, 3500/perc fordulaton. Végsebesség: 75 km/óra.
Átlagfogyasztás (utcai körülmények között): 8-9 l/ 100 km. Átlagfogyasztás (terepen): 3-5 l/óra.
Erőátvitel: ötfokozatú kéziváltó, kapcsolható négykerék-hajtás, tengelyenkénti differenciálzár
Felfüggesztés: elöl-hátul független, csavarrugóval.
Felépítmény: Központi csővázas acélkarosszéria, elöl-hátul dobfék.
Hosszúság x szélesség x magasság: 2830 x 1350 x 1740 mm. Tengelytáv: 1500 mm. Szabad magasság: 240 mm. Saját tömeg: 635 kg. Hasznos teherbírás: 515 kg. Gumiméret: 165 x 12.

Forrás: Retro Mobil