A Transit-féle tornasorban könnyű elkavarodni. A Ford egy ideje minden áruszállítóját Transitnak hívja, de a legnagyobbtól, az ős-Transittól eltekintve mindegyiknek van utóneve. A legkisebbtől növekvő sorrendben haladva a Courier, Connect és Custom nevek bukkannak fel az árlistán - hát, kell egy kis idő az eligazodáshoz. És akkor ott van még, hogy minden Transitnak van személyszállító párja is, csak éppen Tourneo néven. Nem egyszerű, nem egyszerű.
A Ford ezúttal a legkisebb áruszállítót mutatta be a nemzetközi sajtónak. Jóféle keresztkérdés lehetne, hogy akkor melyik modellről is van szó, de az első bekezdésből könnyen kibontható, hogy a Transit Courier volt a főszereplő, amely a virágboltosok, pizzafutárok és zöldségesek tuti autója. A menetpróbán nagyon jól megfogalmazta a Courier lényegét az egyik kolléga: sokan használnak ennél sokkal nagyobb furgont, miközben igazából ennyi is pont elég lenne nekik. És tényleg.
A Courierben az a legjobb, hogy valójában egy kisautó, a Fiesta és a B-Max padlólemezére épül, mégis meglepően tágasnak érződik belül. Elöl és hátul egyaránt. Alaposan felextrázva szinte pont ugyanúgy néz ki a kabin, mint egy személyautóé, térdben nem szorít, nem kis felárért van benne navigáció és tolatókamera is, de ilyesmit a potenciális hazai közönség biztosan sose fog látni benne. És nincs is rájuk feltétlenül szükség.
Mert a lényeg az, hogy a Couriert akár 660 kilóval is meg lehet pakolni, ilyen adottságokkal pedig akár ikeás bérfuvarokat is bátran be lehet vele vállalni. Jó pénzért. Nincs az a komplett lapraszerelt konyha, amit a Courier ne tudna elnyelni, pláne, hogy a praktikus, lehajtható utasüléssel kombinált rácsos elválasztófal megrendelése esetén két és fél méter hosszú tárgyakat is benyel az autó. A raktér amúgy 1,6 méter hosszú.
A tesztautók mindegyikét dupla tolóajtóval szerelték fel, de az alapváltozatokon ilyen egyáltalán nincs, és egy felszereltségi szinttel feljebb is csak egyet adnak, a másikat nyolcvanezer forintért kell megvenni. Ha kell. Ami fix, a hátsó kétszárnyas ajtó, de igazából ez sem fix, mert 50 ezerért felfelé nyílóra cserélik. És ha már a testreszabásnál tartunk, ott van a Tourneo sorozat babérjaira törő ötszemélyes kiadás is, amelyet Transit Courier Kombi néven kell keresni. Hogy ilyen adottságokkal miért nem Tourneo? Mert nincs kárpitozva a raktér/csomagtartó, és a leghátsó üveg is hiányzik. Nálunk, mondjuk, nem szerepel az árlistán, de ültünk ilyenben is.
Vezethetőségben kellemes meglepetést nyújt a Courier, de lehet, csak azért, mert a tesztautókba egészen biztosan patikamérlegen kiszámolt 150 kilónyi terhelést pakoltak. Rakomány nélkül esetleg túl pattogósnak éreztük volna a futóművet, nagyobb súllyal meg túl lomhának, de ezt már sosem tudjuk meg. Ahogy a fejtágítón is eldarálták, a Courier így tényleg személyautós élményt ad, pontosan és kiszámíthatóan viselkedik. Semmi extrát nem tud, egyszerűen csak megy, ahogy egy haszonjárműtől várjuk.
A Ford nagyon tolja a háromhengeres, egyliteres Ecoboost motort, a 100 lóerős egység a Courierhez is elérhető, de nem illik igazán hozzá. Viszonylag csendes, de nem elég nyomatékos, ilyen autót dízellel kell venni. Régi ismerős az 1,6 literes, 95 lóerős egység, a szokás szerint kissé kerepelős TDCI eszményi választás, de aki spórolni akar, kérheti az új, az 1,6-osból "butított" 1,5-ös motort is 75 lóerővel.
Az árlista nettó 2,999 millió forinttól indul az egyliteres benzinessel, az 1,5-ös dízel felára 146 ezer forint. Az 1,6-os már csak a jobban felszerelt Trend kivitelhez rendelhető, az alapár ebben az esetben nettó 3,595 millió forint.