Aprajafalva - Törpeautó- és moped múzeum, Eggengurg, Ausztria

Az Eggenburgban pihenő apróságok mai szemmel sokkal inkább játékok, mint közlekedési eszközök. Egy parádés tárlatot láttunk.

A negyvenes évek végétől kezdve, azaz a második világháború utáni esztendőkben jelentek meg az első klasszikus robogók és törpeautók. Nem holmi játszadozás, vagy mérnöki hóbort szülte ezeket, hanem a kényszer: alapanyag híján minél olcsóbb és egyszerűbben gyártható járműveket akartak a piacra dobni. Sok kísérlet kudarcba fulladt, ám rengeteg jármű tényleg megjelent az utakon, és vitt családokat munkába, nyaralni, túrázni.

A Budapesttől 320, a börzéjéről ismert Tullntól 47 km-re lévő festői kisvárosban ilyen apróságokkal raktak tele egy egész kiállítótermet. A főtéren, a templommal szemben található a Nostalgiewelt. Folyosók, lépcsőházak, rengeteg terem követi egymást, mintha egy labirintusba csöppennénk. A kávéházas fogadóteremből először egy, a hatvanas évek lakásbelsőit, valamint zenegépeket bemutató tárlatba futunk, majd jönnek az öreg mozigépek és a játékok, s végül a Rrrollipop névre keresztelt járműves kiállítás.

A BMW Isettát, a Messerschmitt Kabinenrollert vagy a Vespát nem kell bemutatni senkinek, de ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik itt. Nálunk teljesen ismeretlen angol, francia, német, olasz és osztrák autócskák, kismotorok sorakoznak egymás mellett, legtöbbjüknél kordonok sem akadályozzák meg a közeli szemrevételezést. Mivel egy cikk kevés lenne a rengeteg érdekesség bemutatására, úgy döntöttünk, két részletben számolunk be a látottakról. Először jöjjenek az autók, azok közül is a legkülönlegesebbek!

A járműves részleg bejárata. Középen (a lábbalhajtós apróság mellett) két francia lemezkasztnis kabrió: a fekete a Mochet CM 125 Grand Deluxe 1954-ből, a fehér a New-Map Rolux VB 60 1949-ből. A francia Ydral motorkerékpárgyártó 125 cm3-es, egyhengeres, kétütemű, 5, illetve 4,5 lovas motorját szerelték a hátuljukba. 3 és 4 l/ 100 km között kértek a keverékből, miközben 50 és 60 km/órás csúcstempót is elérhettek, két személlyel Forrás: Karner Miklós / Retro Mobil

A Man szigeti Peel különleges buborékautója, a Trident 1965-ből. Az egész plexi felnyílt előre, úgy lehetett beszállni. A Zweirad Union 48 cm3-es kétüteműje 4,2 LE-t tudott, az elektromos rendszer 12 V-os. 82 darab készült belőle, ma 3300 eurót ér egy ilyen Forrás: Origo

Grazban készültek a Meister G 5 N nevű, az indiai tuk-tukokra hasonlító háromkerekűek, elsősorban kisebb áruk szállítására. Turbóhűtéses kétütemű motorjuk 48,8 cm3-es, 3,5 LE-s. 40 km/óra lehetett a csúcstempó Forrás: Origo

Négykerekű Kabinenroller? Igen, a Tg500, amit már nem a Messerschmitt, hanem a regensburgi Fahrzeug- und Maschinenbau GmbH gyártott 1958 és 1961 között. 500 cm3-es Fichtel & Sachs farmotorja 20,5 lóerőt tudott, a csúcstempó a 130 km/órát is elérhette. A kiállított példány farán ott találjuk a Kabinenroller 2000-ben elhunyt tervezőjének, Fritz Fendnek az aláírását is Forrás: Origo

Meadows Frisky Sports Coupé 1961-ből. Az angol csöppséget 325 cm3-es, 15 vagy 18 lovas kétütemű Williers motorra bízták, 104,6 km/órával is száguldhatott. Volt három- és négykerekű, kupé és cabrió, összesen 1200 darabot gyártottak belőle Forrás: Origo

A Berkeley Sports B 105 (1960) valódi közúti nehézbombázó: Royal Enfield gyártmányú, 692 köbcentis, 50 lovas, négyütemű, léghűtéses kéthengeresével 160 km/órát tudott! Forrás: Origo

A piros, 1961-es Fuldamobil King S7 svéd gyártmány, a világoszöld Alta 200 Fuldamobil pedig Görögországban készült 1968-ban. Előbbi két- utóbbi négyütemű, egyhengeres, 200, illetve 198 cm3-es motorral futott Forrás: Origo

Hatalmas szögletes orrával feltűnő jelenség az osztrák Felber Autoroller TL 400 (1954). Kéthengeres, 400 köbcentis, 16 LE-s Rotax kétütemű vitte a 2+1 üléses nyitott tetős, háromkerekű masinát. Csak 400 darabot gyártottak belőle, ma 10 ezer euró körüli összeget is megadnak érte Forrás: Origo

További információk a kiállításról, itt.

Forrás: Retro Mobil