Először Párizsban, a Szajnán láttam ilyen fura jószágot: a csónak és az autó keverékéből összegyúrt vászontetős kisautó egy bárka fedélzetén pihent. Korabeli újságokból és prospektusokból tudtam, hogy nem jön zavarba, ha vízbe gurul. Karaszi Zsigmond csaknem fél évtizeddel ezelőtt talált rá egy Amphicar 770-esre Amerikában. Ott nagy kultusz övezi az első, sorozatban gyártott kétéltű autót, amit a német Hanns Trippel tervei alapján a német Quandt-csoport (a BMW tulajdonosa) bocsátott útjára 1961-ben. Komplett, de teljes restaurálást igénylő állapotban érkezett Magyarországra a 770-es, amelynek neve ötletes utalás a menettulajdonságaira: 70 mérfölddel tud menni szárazföldön és 7 csomóval utazik vízen.
A homokszórás után látszott, hogy a padlórészen rengeteg területet megevett a rozsda, és az is kiderült, hogy a szemre épnek tűnő hátsó sárvédőket üvegszálas gittből próbálta meg kifaragni az előző tulajdonos karosszériása. A lakatos munka után az eredeti kék szín helyett a pirosat választották, kiválóan passzol hozzá a szintén Amerikából rendelt fehér bőrtető. Bár ritka, alig több mint 3800 példányban készített autóról van szó, gyári alkatrészt is lehet hozzá találni, ugyanis egy amerikai kereskedő még a gyártás befejezésekor rengeteg mindent felhalmozott a raktárában. Kellett venniük karburátort, és hiányzott a különleges fenékszivattyú is, utóbbiból a felújított is sok száz dollárba kerül. Karasziék elve, hogy amit lehet felújítanak, az Amphicar alkatrészeinek zömét is megmentették. A kopóalkatrészeken kívül mindössze néhány apró krómozott cuccot kellett hozzá újonnan megvenni. Az utasteret átkárpitozták, a műszerfalat felújították, eredeti diagonál gumikat vásároltak, az autó most gyári állapotú.
Ha összekötnénk egy képzeletbeli egyenessel a fenéklemez legalsó pontját és a lökhárítók ovális karimáit, kiderülne, hogy a propellerek nem érnének hozzá, vagyis lehet bármilyen meredek a sója, nem sérülnek a kényes alkatrészek. A hátfal baloldalán jön ki a kipufogó
A farban a Triumph Herald négyhengeres, 1147 köbcentis, 43 lovas benzinesét találjuk, a sebességváltó teljesen egyedi fejlesztés, ugyanis egyrészt el kell juttatnia az erőt a hátsó kerekekhez, másrészt a fenékből kilógó két hajócsavarhoz is. Nemrég a Városligeti tóban is megúsztatták az Amphicart, az attrakció előtt sokat gondolkodott a tulajdonos, hogy merjen-e ilyen kinccsel a vízbe hajtani? Végül arra jutott, ha már birtokol egy különleges úszó autót (Magyarországon egyedüliként), badarság lenne nem kipróbálni, miként viselkedik a vízen.
Mint egy motorcsónak, amire kerekeket biggyesztettek. Szokatlanul nagy a hasmagasság, hogy könnyedén be tudjon ereszkedni a vízbe. Tetejének felhúzásához két ember kell. Nyolc év alatt 3878 darab készült belőle, a brit piacra jobbkormányos (utólag átépített) modelleket küldtek
Gondos mérlegelés után esett a választás a 70 cm mély fővárosi tóra, mivel biztos akart lenni abban, hogy az autó nem süllyed el. Nyílt vízre egyébként sem mehetne vele, mivel még nincs hajólevele. A nagy attrakcióra tavaly nyár elején kerített sort Karaszi Zsigmond. Ideges és izgatott is volt, az járt az eszében, mi lesz, ha nem úszik, hanem a betonfenékig merül az autó. Bár a restauráláskor mindent a gyári előírásoknak megfelelően végeztek el, benne volt a pakliban, hogy a gondos munka ellenére kudarcba fullad az úszási kísérlet. Nem így lett! A 48 éves 770-es odagurult a tóhoz, és a rámpáról elegánsan beleereszkedett. Zsigmond idegességében elfelejtette lekapcsolni a hátsókerékhajtást, ezért az Amphicar az első métereket orral kifelé ágaskodva úszta. Aztán helyreállt a rend, és a tulajdonos arcáról is eltűnt az aggodalom.
Budapesten merült be a városligeti csónakázó tóba. Az amerikai tulajdonostól csak a közúti forgalomhoz szükséges papírok érkeztek meg, a vízi dokumentumok hiányoznak. A viharos La Manche csatornán is átkeltek egy Amphicarral 1968-ban
Vízben is majdnem olyan irányítani, mint egy autót: a gázpedállal (vagy kézi gázzal) gyorsít, a kormánnyal (az első kerekekkel) fordul, lassítani pedig a váltókar melletti irányváltó hátrahúzásával tud. Óvatosan mentek, nem lehetett sejteni, leér-e esetleg valahol az alja a sekély vízben. A parton ismerősök hada állt felkészülve arra, hogy baj estén az autó és a legénység segítségére siessenek, másrészt vigyáztak arra, nehogy az Amphicar a vízbeereszkedéskor és a kijövetelkor a part betonjának koccanjon. Egyébként a szárazföldön sem nehézkes vezetni, igaz, a nagy hasmagasság és a rövid tengelytáv miatt a mérséklet tempót szereti egyenesben és kanyarban is.
Eredetiek a műszerek (időóra, sebességmérő, tankszintjelző és vízhőfokmérő), felújították őket. A kormányt és a kapcsolókat átfestették, olyanok, mintha újak lennének. Gyári a rádió is
Műszaki adatok Motor: négyhengeres, folyadékhűtéses, oldalt vezérelt (OHV), hengerenként kétszelepes, négyütemű benzinmotor, hátul hosszában beépítve. Hengerűrtartalom: 1147 cm3. Teljesítmény: 43 LE, 4750/perc fordulaton. Nyomaték: 68 Nm, 2700/perc fordulaton. Végsebesség: 110 km/óra. |
A veterán autózás iránt rajongók és minden, az autózást kedvelő olvasó figyelmébe ajánljuk, hogy a Retro Mobil magazin szervezésében április 27-28-án Hévízen már a nyolcadik Lotus Retro Concours D'Elegance veteránautó szépségverseny és Luxusautó kiállítás várja az érdeklődőket. A helyszín a Lotus Therme Hotel and Spa ősparkja (Hévíz, Lótuszvirág u.1.). Várjuk a jelentkezőket a 30 évnél idősebb veterán autókkal, motorokkal, a jelentkezési lap (a szervezők elérhetőségével) letölthető a www.azauto.hu nyitó oldaláról. |