A Rapid még nem a moduláris MQB platformra épül, hibrid padlólemezt kapott
(A képre kattintva galéria nyílik!)
Majdnem két éve második generációs Octaviával nyomjuk, szóval kevés autóra voltam olyan kíváncsi, mint a Rapidra. Csalódtam? Kemény rögtön ezzel kezdeni, dehát vannak kérdések, amelyeket muszáj feltenni, még ha kellemetlenek is.
Miről is szól a Rapid? A Skoda a Fabia és a harmadik generációs Octavia közötti űrt szeretné betömni vele, mert utóbbi kategóriát nem vált ugyan, de közelebb kerül a D szegmenshez. A Rapid egy klasszikus kompakt, családbarát, négyajtósnak tűnő, de valójában ötajtós karosszériával, modern megjelenéssel és jó sok hellyel. A siker tuti receptje, nem igaz? Ennél mutatósabb autó nem kell egy családba, egy ideig még biztosan nem avul el a formája. Elölről imádom, hátulról teljesen oké, talán csak oldalnézetből olcsóautós kissé.
Egyszerű, mégis modern, jól áll a Rapidnak a szögletesség
Jó dolog a fejlődés, mert a Rapid most, 2013-ban hozza azt méretben, amit az első generációs Octavia, csak annak legnagyobb hibája nélkül. A moduláris MQB platformot ugyan a Rapid nem kapta meg (a padlólemez fele a Fabiaé, a hátulja az indiai gyártású Rapidé), a tengelytávolság mégis sokat nőtt, vagyis a Rapidban már nincs szorongás hátul, amiért az 1-es octaviások még hőzöngtek rendesen. Tudom, mert volt belőle a családban is. A Rapid egyébként majdnem tízcentis pluszt ad az első Octaviához képest, ilyen adottságokkal nehéz is lett volna szűk autót építeni.
Hátulról olyan, mint egy kis Octavia, azonnal felismerhető, hogy Skoda
Nem vettük elő a mérőszalagot, mert minek. A fejtér érzésre szűkösebb, a lábtér viszont ugyanakkora a Rapidban, mint az Octaviánkban, ami nagyon jó dolog. Az is, hogy hatalmas a csomagtartó, felszereltségtől (defektjavító vagy teljes értékű pótkerék) függően 550 vagy 530 literes, és rendkívül könnyen pakolható az ötajtós kialakítás miatt. Nem is értem, mi szól manapság a szedánok mellett. Hátul inkább csak két ember fér el kényelmesen, középen már ránézésre is szűkös a hely, ami az 1706 milliméteres szélességgel magyarázható. Erős hiányosság, hogy a hátsó fejtámlák nem kivehetők, ami nehézkessé teszi a nagyobb gyerekülések rögzítését.
Vagánnyá teszi a Rapid-felirat, pedig oldalnézetből kicsit olcsóautós jellege van
Nagyon tetszett, hogy a középkonzol több helyet hagy a térdeknek, mint amekkorát a 2-es Octavia, jó érzés beülni a kormány mögé. Az ülések átlagosak, jól tartanak, a köztük lévő kartámasz viszont olyan kényelmetlen tartásra kényszerít, hogy csak annyi ideig volt lehajtva, ameddig leírtam ezt a mondatot. A kormány mögötti karokat régi ismerősként üdvözöltem, a manuális klíma kezelőpanelje is hasonló, mint a facelift előtti kettes Octaviában, azt viszont nem gondoltam volna, hogy még ebből a bénácska, szimpla méretű rádióból is maradt raktáron.
Mintha fapados lenne, pedig nem az: a klíma feláras extra
A Rapidban spóroltak az anyagokkal. Nagyon. Szépen leszilikonozták ugyan a műszerfal tetejét, de attól, hogy sokat sejtetően csillog, még nagyon kopog, ahogy az összes többi műanyag is az utastérben. Gondolom, figyelni kellett arra, hogy a Rapid ne legyen az új Octavia konkurense, de kicsit úgy érzem, hogy sikerült átesni a ló túlsó oldalára a nagy igyekezetben. Még a kalaptartó is meg-megzördül alig ötezer kilométeres futásteljesítmény után, mi lesz itt később? Nagy kár ezért, és az automata funkciót nélkülöző villanyablakokért is.
Átlagosak az ülések, a köztük lévő kartámaszt nem árt azonnal felhajtani
Az Octaviában megszoktam, hogy a kormányzás ad egy kis visszajelzést az útról. A Rapid ezzel szemben túlszervózott, nagyon steril vezetési élményt nyújt, a hirtelen mozdulatokat sem kedveli. A futómű inkább feszes, mint kényelmes, rossz úton tompán puffog - alig hittem a fülemnek. Tökéletes viszont a hatfokozatú kézi váltó, volkswagenesen vajpuhán klattyan a kar egyik fokozatból a másikba, bár rá lehet fogni, hogy túl mesterséges érzés. Nekem tetszik.
Bőséges a lábtér hátul, de a pad szélessége csak két felnőtt számára elég. A fejtámlákat nem lehet kivenni
Az 1,2 literes TSI motor 105 lóerős változatával nagyon megy a Rapid, nem kell attól félni, hogy hirtelen elfogy a kraft. A 175 Nm-es csúcsnyomaték 1550-4100-as fordulatszámig rendelkezésre áll, a pörgetést megugró fogyasztással bünteti a kis turbós blokk. A fedélzeti számítógép 7,1 litert jelzett a teszthétre, a benzinkútnál viszont 8,3 literre jött ki az átlag, utóbbi már egy picivel, de tényleg csak egy picivel túl van a fájdalomküszöbön.
Hatalmas és jól pakolható a csomagtartó, áldás az ötajtós kialakítás
A Rapid árlistája csalogató, az alapmodellt már 3,2 millió forintért el lehet hozni 75 lóerős, 1,2-es benzinmotorral. Ez a 105 lóerős TSI már kapásból egymilliós pluszt jelent, és akkor a tesztautó egyéb extráival még nem is számoltunk. A Skoda extraként kezeli a hátsó ablaktörlőt (24 130 forint!), az ülésfűtést (ami elképesztően forró, az utóbbi idők legjobbja), a klímát és az elektromos tükröket. Mindezekkel és a minimálrádióval, valamint a kurblis hátsó ablakokkal együtt 4,9 millió forintra jött ki a tesztautó ára, ami mondjuk ki, viccesen sok. Ennyiért kifutó Octaviát lehet venni kétliteres dízellel, és hát két év használat után nálam egy pillanatig sem lehet kérdés, hogy melyik a jobb vétel.
Bőven elég a 105 lóerős, 1,2-es TSI a Rapidba, kár, hogy az alapárhoz képest egymilliós pluszt jelent
A kompakt szedánok között most egyébként is nagy a verseny, támad az új Logan, a Peugeot 301 és a Citroën C-Élysée, ezek hasonló felszereltséggel százezrekkel kerülnek kevesebbe a Rapidnál. A TSI jó motor, de ennyire nem, a Rapidból így nem lesz új népautó, akármennyire is szeretné a Skoda.
Szóval, azt hiszem, egy kicsit csalódtam.
Műszaki adatok - Skoda Rapid 1.2 TSI |