Lutri a játék a budapesti lámpákkal

Kevesebb dugót és gyorsabb tömegközlekedést ígér a Budapesti Közlekedési Központ, amely újabb tucatnyi nagy kereszteződés jelzőlámpáit hangolja át. A kettő együtt azonban nehezen megy. A belvárosi villamosok elsőbbségének az autósok, a bevezető utak zöldhullámának pedig a gyalogosok a vesztesei. Hogy összességében ki jár jól, azt megtippelni is nehéz.

Tavaly májusban Tarlós István főpolgármester kezdeményezésére húsz fontos budapesti csomópont lámpáit hangolta át a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Ez nem sok ahhoz képest, hogy összesen 1040 fényjelző készülék működik a fővárosban, mégis sokakat érint, hiszen rendszerint frekventált helyeken történtek a finomhangolások. Ráadásul az akciónak messze nincs vége, még idén újabb nagy kereszteződések lámpáit állítják át (a listát lásd a cikk végén lévő táblázatban), 17 kisebb forgalmúban pedig a jelzőlámpák lebontásának lehetőségét vizsgálják, amennyiben a kísérleti kikapcsolás alatt nem nőnek a baleseti statisztikák.

A BKK a lámpák átprogramozásánál a forgalomszámlálások eredményeit veszi alapul, a periódusidő-módosítási akció egyik célja pedig csökkenteni a megállások számát és a várakozási időt. Ahol kevés a dugó és folyamatosan áramlik a forgalom, ott a szmog is csökken, ezért az áthangolás során a városba bevezető útszakaszokon új zöldhullámokat alakítanak ki. Ám ahogy közeledünk a belváros felé, úgy írják felül a stratégiát további szempontok. Megszaporodnak például a zebrák, így gyakori lámpaváltások kellenek a ritka, de a széles úttest miatt hosszabb ideig tartó gyalogos zöld jelzések helyett.

A sűrűbben lakott területeken értelemszerűen a tömegközlekedési járművek is gyakoribbak, márpedig a jövőben egyre több helyen ezek elsőbbségére hangolják a lámpákat az autóáradat akadálytalan hömpölygése helyett. Ilyesmire készüljenek a 2-es villamos vonalán (a Közvágóhíd és a Petőfi tér között) vagy a Fehérvári úton (Építész utca és Andor utca között) közlekedők, az Alkotás utcán pedig reggelente messze feltorlódó kocsisor jelzi, hogy pár hónapja a Nagyenyed utcából a Déli pályaudvar felé kanyarodó buszok előnyéhez hangolták a lámpát.

A Nagykörúton felemás a siker

A legtöbb vitát a teljes nagykörúti lámpasor áthangolása váltotta ki, ami zömében európai uniós támogatással, közel 45 millió forintos beruházással valósult meg. A tavalyi kísérleti üzem után idén februárban vált véglegessé a programozás, de még zajlanak finomítások és utóvizsgálatok, nemrég pedig az itteni 60 másodperces periódusidőhöz igazították a Nagykörutat keresztező Andrássy úton, Rákóczi úton és Baross utcában is a lámpákat. Minderre azért volt szükség, hogy a kétpercenként járó 4-es 6-os villamosok mindig szabad jelzéshez érkezzenek, vagy ha mégsem jutnának át a kereszteződésen, akkor a második cikluson átférjenek anélkül, hogy feltartanák a következő szerelvényt.

A BKK szerint ezzel a legforgalmasabb villamosvonal kiszámíthatóbb lett, a járatok sűrűbben indulhatnak, a cég "járulékos eredménynek" nevezi a végállomástól végállomásig mért 2-3 perces menetidő csökkenést. Az utasok nagy része azonban helyszíni körkérdésünk alapján nem tapasztalt időmegtakarítást, vagy egyszerűen természetesnek veszi a pozitív változásokat. Annál jobban felháborodott sok autós, különösen a hivatásos sofőrök. Valamennyi megkérdezett taxis, áruterítő vagy motoros futár arról beszél, hogy gyakrabban kap piros lámpát, lassabban jut el úti céljához és feleslegesen eregeti tele kipufogógázzal a környéket.

A környéken lakók és dolgozók szerint kritikus a levegő minősége. Egy könyvesbolti eladónő azt mondta, hogy a kirakatban kétnaponta le szokta takarítani a könyveket, mert megáll rajtuk a por. Egy másik üzlet dolgozója szerint napnyugtakor időnként látszik a szmog, és a villamosok után időnként felhő keletkezik a felvert koszból. Egy zöldséges arról számolt be, hogy 4-5 napi munka után és ki-bejárkálás után rendszeresen kapar a torka. Az autósokkal ellentétben azonban a legtöbb megkérdezett nagykörútinak nem tűnik nagyobbnak a légszennyezés, amióta áthangolták a lámpákat, sőt, úgy látják, évek óta mélyponton van a helyzet.

Nem mindenhol a villamos az első

Rövid lámpaváltási ciklusra a BKK szerint "belvárosban, az átmenő forgalomtól mentes utcákban" van lehetőség. A Ráday utca - Kinizsi utca, vagy a Lónyay utca - Kinizsi utca sarkán például elegendő 45 másodperc, míg a nagy áteresztőképességű csomópontokban, például a Budaörsi út és a Fehérló utca kereszteződésében 120 másodperces periódusidőt programoztak be. Egyértelmű tehát, hogy a nagy átmenő forgalmú Nagykörúton az autósok számára legelőnytelenebb megoldást választották a 90 helyett 60 másodperces ciklussal, és az érvelés, miszerint "többször kell megállni, de rövidebb a várakozási idő és így nem nő jelentősen a menetidő", csúcsidőben mindenképpen sántít. Általános tapasztalat szerint a rövid zöld jelzésre eleve késve indulnak el az elöl állók, még többen próbálják átpasszírozni magukat a piroson és többen ragadnak benn a kereszteződésben.

Vannak ugyanakkor a lámpaáthangolási tervnek olyan részei is, amelyek az egyéni- és tömegközlekedés közötti kompromisszumnak tűnnek. Az Üllői út - Kiskörút útvonalon például a hétvégi és a kisebb forgalmú időszakokban új, a gördülékeny forgalmat jobban kiszolgáló programok működnek, a Vörösvári úton pedig a reggeli csúcsforgalomban zöldhullámmal könnyítik meg az ingázók életét. Ugyanakkor a problémák megoldása sokkal bonyolultabb, mint a jelzőlámpák programozása, felveti például a dugódíj bevezetés, a P+R parkoló építés és a BKV-fejlesztés kérdéseit.

Kinek jó ez az egész?

A Levegő Munkacsoport üdvözlendőnek tartja, hogy a közlekedési lámpák hangolásakor elsőbbséget élvez a közösségi közlekedés, mint ahogy több nyugat-európai nagyvárosban is gyakrolat. A szervezet szerint az útszűkítések, útlezárások eddig sem okoztak a korábbiaknál nagyobb dugókat, amit az Andrássy út, a Bartók Béla út, a Budai Alsó rakpart, a Thököly út vagy a Margit híd alkalmi kieséseinek példáin keresztül is meg lehetett figyelni. Felhívták arra a jelenségre a figyelmet, hogy minél vonzóbbá teszik az autózást, minél több útfelületet biztosítanak a gépkocsiknak, annál nagyobbak a dugók, ami a környezet állapotának romlását eredményezi az egész érintett térségben. Ahol viszont nehezebb célba érni gépjárművel, ott többen indulnak útnak tömegközlekedéssel, kerékpárral vagy gyalog.

Arról még nincs adata a Levegő Munkacsoportnak, miként befolyásolta a légszennyezetséget a nagykörúti jelzőlámpák áthangolása, és azt pusztán műszeres mérésekkel nem is lehet megállapítani (nem, mintha a közvetlen környéken lennének az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózatnak telepített állomásai). Ahhoz, hogy tendenciáról lehessen beszélni, komoly kutatásra és modellezésre lenne szükség, amely figyelembe veszi a járműállomány számát, összetételét és sebességének változásait is, kiszűrve a gazdasági válság hatásait - például a benzinárak miatt csökkenő autóhasználatot. Forgalomszámlálási adatokkal pedig cikkünk megjelenéséig nem tudott szolgálni a BKK.

Érintett kereszteződések

Helyszín	Állapot	Az áthangolás célja
II. Budakeszi út	átprogramozva
II. Hűvösvölgy út	átprogramozva
III. Vörösvári út	átprogramozva	reggeli zöldhullám segítése
IV. Megyeri út	átprogramozva
IV. Külső Szilágyi út	felülvizsgálat
IV. Külső-Váci út átprogramozva	átprogramozva
V. Apáczai Csere János u (Vigadó utcánál)	tervben a lebontás
VII.-VIII. Üllői út - Kiskörút	átprogramozva hétvégén, csúcsidőn kívül
IX. Haller utca	felülvizsgálat
IX-XIII. Nagykörút (Andrássy út, Rákóczi út, Baross utca)	finomhangolás	BKV-előny
IX-XX. Soroksári út - Helsinki út - Grassalkovich út	felülvizsgálat
IX. Gyáli út (Metró áruháznál)	tervben a lebontás
X. Sibrik Miklós út	felülvizsgálat
XI. Fehérvári út	átprogramozva	BKV-előny
XI. Budafoki út	felülvizsgálat
XI. Hunyadi utca	felülvizsgálat
XII. Alkotás utca, Nagyenyed utca, Böszörményi út	átprogramozva	BKV-előny
XIII. Béke utca, Pozsonyi utca	felülvizsgálat
XIV. Vezér út	átprogramozva
XIV. Csömöri út	átprogramozva
XIV. Fogarasi út	átprogramozva
XIV. Rákosi út	átprogramozva
2-es villamos teljes vonala	felülvizsgálat	BKV-előny